Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi Bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután ez a rövid életű lila forradalom itt befejeződött a Házban, elnézést az Újpest-drukkerektől… (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Nagyon halk! János, rakd közelebb! Kezdd elölről!) Köszönöm a szót, elnök úr. Miután ez a lila forradalom itt befejeződött a Házban, az önök idegzetét és idejét is kímélendő ‑ az előző mondatomért minden Újpest-drukkertől persze elnézést kérek ‑, egyszerre kívánom elmondani mind a hat képviselőt érintő ügyet, hisz amit mondok, a nevek behelyettesítésével hatszor megismételhetném. Ezt nem teszem.

A legfőbb ügyész is egy indítvánnyal jött a Ház elé, és ebben kérte a következő képviselők, Bedő Dávid, Gelencsér Ferenc, Hajnal Miklós, Orosz Anna, Tompos Márton és Tóth Endre képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztését, ahogy itt már elhangzott, szándékos rongálás elkövetése miatt tulajdon elleni szabálysértés ügyében.

A kérdés az, hogy hogy kerül bele a legfőbb ügyész egy ilyen bagatellnek tűnő szabálysértési ügybe, ugyanis az elkövetési érték összességében alig haladja meg a 25 ezer forintot. Az eljáró hatóság, a szabálysértési hatóság, amely tenné a dolgát, eljárna a cselekmény kapcsán, a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitánysága.

A szabálysértési hatóság több alkalommal is megkereste a képviselőket, nyilvánvalóan azért, mert eljárni kénytelen ellenük, de egyben felkínálva nekik a lehetőséget, hogy mondjanak le önként a mentelmi jogukról. Szabálysértés esetében erre a képviselőknek lehetőségük lenne. Többszöri megkeresésre sem reagáltak a képviselők, ezért a kézbesítés ilyenkor lezártnak tekinthető. Az eljárás elindítható a képviselők ellen, feltéve, ha a mentelmi jogukat nyilvánvalóan a Ház felfüggeszti.

A történet még ’23. augusztus 24. napján történt reggel 8 és fél 9 között: a Karmelita környezetében a kordonokat elbontották, és erővágóval elvágták a kordonok közötti tartószerkezetet, és ezzel okozták ezt a tulajdon elleni kárt, amiről eddig is beszéltem.

Mivel a képviselők önként nem mondtak le a mentelmi jogukról, ezért a legfőbb ügyésznek más lehetősége nincs, mint hogy az Országgyűléshez forduljon. Ezt megtette az átiratában, a Mentelmi Bizottság meg is tárgyalta ezt az esetet, a képviselők nem voltak jelen, tehát nem jelentek meg a Mentelmi Bizottsági ülésén, hozzáteszem, nem is volt kötelezettségük. Közvádló fordult hozzánk, ezért én azt a gyakorlatot követtem a Mentelmi Bizottság ülésén, amit ilyenkor mindig teszek, azt javasoltam a bizottságnak, hogy függesszük fel a képviselők mentelmi jogát, hogy erre tehessek indítványt.

Ebben a forradalmi helyzetben nem kaptam többséget. A Mentelmi Bizottság egy paritásos bizottság, hárman egyetértettek a javaslatommal, hárman pedig ellene szavaztak. Így tényszerűen csak azt tudom közölni az Országgyűléssel, hogy a Mentelmi Bizottság az előbbi szavazások alapján az Országgyűlésnek azt javasolja, hogy ne függesszék fel az adott képviselők mentelmi jogát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.30)