Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Szerbia Magyarország stratégiai partnere. A magyar-szerb kapcsolatok erősek, Magyarország és Szerbia nagyon sok kérdésben közös álláspontot képvisel, akár keresztény értékekről, akár migrációról, akár az Európát érintő fontos sorskérdésekről van szó, akár az energiabiztonságról. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, és igyekszik segíteni ezt a folyamatot. Szerbia kulcsállam a Nyugat-Balkán stabilitásának és békéjének megőrzésében is. Magyarország és Szerbia számíthat egymásra. Kiváló az együttműködésünk számos fontos ügyben, mint például az energiaellátás biztosítása, valamint a közlekedési infrastruktúra összekötése kérdésében.

(11.10)

Megannyi közös magyar-szerb kétoldalú egyezményt tudunk megvalósítani ‑ tudtunk az elmúlt időszakban is ‑, és a közös munka nem áll meg, hiszen Európa legmodernebb, legnagyobb és legszínvonalasabb határátkelőhelye épül majd meg Röszkénél, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közlekedni a két ország között a két ország állampolgárainak, a vajdasági magyaroknak is, és persze annak a tranzitforgalomnak is, amely a nyugat-balkáni kikötőkből Európa belsejébe irányul.

Hazánk számára kiemelt fontosságú a szomszédos országokkal való igazságügyi kapcsolatok hatékony működése is, de Szerbia számunkra kulcsország a vajdasági magyarok miatt is. A vajdasági magyarság kiemelten fontos erőforrás és összekötő kapocs Magyarország és Szerbia között. Magyarország Kormánya kiemelten támogatja a vajdasági magyarok közösségét.

Így tehát az igazságügyi kapcsolatok hatékony működése is napirenden van, amely az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára biztosítja a határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben való könnyebb igényérvényesítést, az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést, valamint a bíróságok és hatóságok hatékony együttműködését.

Az igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése különösen fontos hazánk és Szerbia viszonylatában. A kétoldalú jogsegélyszerződést Magyarország még 1968-ban kötötte, és 1986-ban módosította, akkor még Jugoszláviával. A 2024. november 14-én Budapesten aláírt új magyar-szerb polgári jogsegélyszerződés egyértelműen előrelépést jelent a hatályos magyar-jugoszláv jogsegélyszerződéshez képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új polgári jogsegélyszerződés rendelkezései lehetőséget adnak hazánk és Szerbia között a bírósági, hatósági eljárások felgyorsítására és az eljárások költségeinek csökkentésére, továbbá biztosítja a modern technikák alkalmazását a két ország igazságügyi hatóságainak együttműködése során, mindezzel pedig végső soron megkönnyíti az állampolgárok igényérvényesítését. Az új jogsegélyszerződés megkötésével hazánk egyidejűleg teljesíti az uniós jogból adódó kötelezettségét is.

Az új jogsegélyszerződéssel kapcsolatban szeretnék két különösen fontos és jelentős részletet kiemelni. Az egyik a digitalizáció kérdése. A digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően az új szerződés biztosítja a bírósági eljárásokban a másik állam területén lévő személyek videókonferencia útján történő közvetlen meghallgatását is.

A másik ügy, amit szeretnék idehozni, az a magyar-szerb kettős állampolgárok ügyében történő előrelépés. Az új szerződésben meghatározott garanciális feltételek betartása esetén a másik állambeli határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, ezáltal nem szükséges ugyanabban az ügyben mindkét államban eljárást lefolytatni. Ezzel időt, adminisztrációt és pénzt is tudnak spórolni a kettős állampolgárok. Ez különösen fontos szempont a magyar-szerb kettős állampolgárok személyi állapoti és családjogi ügyeiben. A jelenleg hatályos magyar-jugoszláv jogsegélyszerződés még olyan időszakban született, amikor nem volt megengedett a kettős állampolgárság, így célszerű ezt módosítani.

A hatályos jogsegélyszerződés rendelkezéseinek alkalmazása sok esetben hátrányos helyzetet teremtett a kettős állampolgárokra nézve, és nem tette lehetővé a másik állambeli határozatok elismerését, így mindkét államban le kellett folytatni ugyanazt az eljárást. Az új jogsegélyszerződés kiküszöböli ezt a hibát azzal, hogy előírja, hogy az érintett felek másik állampolgárságát is figyelembe kell venni az eljáró bíróság joghatóságának vizsgálatakor. A szerződés ezzel megkönnyíti a magyar-szerb kettős állampolgárok, tehát a vajdasági magyarok számára ügyeik intézését. Az igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése nemcsak az államközi kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében fontos előrelépés, hanem a vajdasági magyarok számára is valódi előrelépést hoz az ügyintézés megkönnyítésével.

Az új magyar-szerb polgári jogsegélyszerződés tehát fontos és előnyös hazánk és a vajdasági magyar közösség számára is, így tehát a KDNP-frakció támogatja a kétoldalú nemzetközi szerződés kihirdetését, a most tárgyalt törvényjavaslat elfogadásával. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)