{"cycle": 42, "id": "148-33", "date": "2025-04-10", "ulnap": 148, "seq": 33, "speaker": "Dr. Répássy Róbert", "p_azon": "u002", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/11423 A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről", "iromany": "T/11423", "duration_s": 616, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 8987, "paragraphs": ["DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk folyamatosan bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatai és a polgárok növekvő mobilitása következtében a polgári jog által szabályozott, határokon átnyúló jogviszonyok száma továbbra is növekvő tendenciát mutat. Különösen igaz ez a szomszédos, jelentős magyar nemzeti kisebbség által lakott országok tekintetében. Mindez a külföldi elemmel rendelkező jogviták rendezésével kapcsolatos szabályozás jelentőségét növeli, amely igazán hatékony akkor lehet, ha nemzetközi megállapodásokon alapul.", "Legyen szó polgári ügyben keletkezett iratok külföldön történő kézbesítéséről vagy határon átnyúló bizonyításfelvétel lefolytatásáról, a magyar bíróság akkor tud hatékonyan eljárni, ha az érintett külföldi állam bírósági vagy hatósági szervei ehhez jogsegélyt nyújtanak. Ugyanígy a magyar állampolgárok külföldi jogvitáiban is kiemelt fontosságú a megfelelő eljárási jogsegély biztosítása vagy a jogi segítségnyújtásban való részesülés lehetősége. Kiemelt érdekünk a magyar bíróság határozatainak Magyarországon kívül történő érvényesítése. Ez akkor biztosított, ha azon állam, ahol ezt a határozatot bemutatják, nemzetközi megállapodásban vállalja a magyar határozat elismerését és végrehajtását.", "Jelenleg Magyarországnak összesen 28 olyan nemzetközi egyezménye van hatályban a jogutódlások miatt 43 állammal, amely vagy önállóan, vagy a bűnügyi területtel együtt szabályozza a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést. Nyilvánvaló, hogy az évtizedekkel ezelőtt, a maitól jelentősen eltérő politikai, gazdasági, társadalmi és jogi környezetben keletkezett jogsegélyegyezmények döntő többségének számos rendelkezése mára elavulttá vált, modernizálást igényel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az időközben megváltozott jogviszonyokban felmerülő egyes kérdéseket az egyezmények nem kielégítően szabályozzák, illetve bizonyos eseteket pedig egyáltalán nem rendeznek.", "Szükséges kiemelni továbbá, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvénnyel a vonatkozó magyar belső jogi szabályozás jelentősen megújult, ami önmagában is figyelemmel van a nemzetközi jogfejlődés tendenciáira. Ennek hatására viszont a modernizált magyar belső jog és az elavult rendelkezéseket tartalmazó jogsegélyszerződések között is fokozódott az inkoherencia. Nem csupán az elhangzott indokok, hanem az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségünk is indokolja a hatályos kétoldalú jogsegélyegyezményeink felülvizsgálatát.", "Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 351. cikke, illetve a csatlakozási okmány 6. cikkének (10) bekezdése a tagállamok kötelezettségévé teszi a csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeik és az uniós jog közötti összeegyeztethetetlenségek kiküszöbölését. Kétoldalú polgári jogsegélyszerződéseink modernizálása tehát egy különösen indokolt, de jelentős kihívásokkal nehezített feladat.", "Tisztelt Ház! Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben történő együttműködést jelenleg az 1969. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti, a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban 1968. évi, március hó 7. napján aláírt szerződés szabályozza, amelyet az 1988. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény módosított, illetve egészített ki.", "A hatályos jogsegélyszerződés a polgári igazságügyi együttműködés legtöbb részterületét megfelelően átfogja. A jogsegélyszerződés alkalmazási tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az ugyan működőképes, megfelelő alapját adja a kétoldalú igazságügyi együttműködésnek, de javításra, modernizálásra szorul. Magyar szempontból jól azonosítható érdekek indokolták a hatályos jogsegélyszerződésnek egy új szerződéssel történő felváltását. A szerb fél ugyancsak jelezte határozott szándékát egy korszerűsített kétoldalú megállapodás létrehozására, így megteremtődött az alapja a tárgyalások megkezdésének.", "(11.00)", "Mindez jól illeszkedett a két állam közötti kapcsolatok javulásának, bővülésének folyamatába is, amelyet a Magyarország és Szerbia közötti stratégiai együttműködési megállapodás fémjelez. Az új jogsegélyegyezmény tervezetének többfordulós írásbeli egyeztetését követően a szakértői tárgyalásokra 2024 novemberében került sor, az azok eredményeként létrejött szöveg pedig 2024. november 14-én, Budapesten került aláírásra. Az új szerződés a polgári kereskedelmi ügyekben a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb szabályozást tartalmaz. Nem állapít meg joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, aminek következtében egyrészt a magyar jogalkalmazók a szerb vonatkozású ügyekben is a magyar jogot, illetve ahol van, az uniós jogot alkalmazhatják, másrészt az e területeket szabályozó uniós jogba ütközés lehetősége is kizárásra került.", "Mindenekelőtt szükségesnek mutatkozott a párhuzamosan, tárgykör szerinti multilaterális egyezménnyel és hatályos jogsegélyegyezménnyel egyaránt szabályozott ügyek helyzetének rendezése. Az uniós joggal való összhang biztosításának követelményét és az Unió külső szerződéskötési hatáskörét is szem előtt tartva az új jogsegélyegyezmény hatálya nem terjed ki azokra a területekre, amelyekben az igazságügyi együttműködést a vonatkozó multilaterális egyezmények rendezik. Ezen területek különösen a szülői felelősségi ügyek, valamint a gyermektartási és családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtása körébe tartozó ügyek.", "Hasonlóképpen nem terjed ki az egyezmény hatálya a választottbíráskodásra, miután e tárgyban mindkét állam részese a választottbíráskodásról szóló vonatkozó egyezménynek. További újítás a központi hatósági együttműködési mechanizmus részletesebb szabályozása a jogsegélyügyek intézése tekintetében. A technikai, digitális fejlődés biztosította lehetőségek szintén megjelennek az új jogsegélyegyezményben, így a bizonyításfelvétel körében a videókonferencia útján történő, határon átnyúló, közvetlen meghallgatásra is jogi lehetőség nyílik a jogsegélyegyezményben szabályozott keretek között. A bírósági és hatósági iratok másik államban történő kézbesítése körében az eljárások hatékony, gyors lefolytatását elősegítő rendelkezés a közvetlen postai kézbesítés lehetővé tétele, természetesen a megfelelő garanciákkal övezve.", "Tisztázásra került a magyar jogrendben a polgári ügyekben eljáró hatóságok szerepe és a jogsegélyegyezmény nyújtotta eszközök igénybevételének lehetősége, így a polgári ügyben eljáró gyámhatóságok vagy közjegyzők ugyanúgy élhetnek az új jogsegélyegyezmény által biztosított eszközökkel, mint a bíróságok. Határozataik is az utóbbiéhoz hasonlóan kerülnek a másik államban elismerésre és végrehajtásra. A határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása körében külön kiemelést érdemel, hogy az új szerződésben kiküszöbölésre kerültek azon problémák, amelyek különösen a nagyszámú, magyar-szerb kettős állampolgárok számára eredményeztek hátrányos helyzetet. A határozatok másik államban való elismerésének és végrehajtásának feltétele a határozatot hozó bíróság vagy hatóság joghatóságának fennállása, amely pedig sok esetben az érintett felek állampolgárságához kapcsolódik. Így e feltétel eddig éppen a kettős állampolgárok esetében eredményezte az elismerést biztosító rendelkezések alkalmazhatatlanságát, és ezért a határozatok jelentős része a másik államban nem nyert elismerést. Ez különösen személyi állapoti, családjogi ügyekben jelentett problémát a hazai gyakorlatban.", "Az új szerződés szabályozása azonban már megfelelően rendezi a kettős állampolgárok speciális helyzetét. A szerződés hatályon kívül helyezi a hatályos jogsegélyszerződés polgári ügyekre vonatkozó rendelkezéseit, de a jogbiztonság érdekében egyben biztosítja az utóbbi időbeli hatálya alá tartozó határozatok elismerését és végrehajtását a továbbiakban is, immár a szerződés alapján. A törvényjavaslat gondoskodik a szerződés végrehajtásában elsődleges szerepet kapó magyar és szerb központi hatóság kijelöléséről is: az igazságügyért felelős miniszterre telepíti a szerződésből adódó központi hatósági feladatok ellátását, hasonlóan a hatályos jogsegélyszerződéshez.", "Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő szerződés tehát a hatályosnál egy korszerűbb, a gyakorlatban a bíróságok és hatóságok által jobban alkalmazható és az állampolgárok fellépését megkönnyítő szabályozást tartalmaz. Ezzel a magyar belső jogi szabályozáshoz közelebb álló keretét hozza létre a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködésnek, ezáltal hozzájárul a két állam viszonylatában felmerülő polgári jogvitáknak az eddigieknél gyorsabb rendezéséhez, a kétoldalú jogsegélyforgalom hatékonyabb intézéséhez.", "Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot ‑ annak megvitatását követően ‑ támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}