Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/11418. számú törvényjavaslat elsődleges célja az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése és a jogharmonizáció. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény módosításának célja a 2018/2001. és a 2019/944. számú irányelvnek az uniós villamosenergia-piac szerkezetének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 13-ai 2024/1711. európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatosan a villamosenergia-ágazatot érintő egyes jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

Az irányelvvel összefüggésben a módosítás további célja a felhasználók és rendszerhasználók jogainak erősítését szolgáló kiegészítések beépítése a törvénybe. Így például kimondásra kerül az, hogy a határozott időre kötött, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződést kötő felhasználó sem zárható ki a rugalmassági szolgáltatásokban való részvételből. A hálózathoz való csatlakozási eljárás transzparenciájának növelése érdekében a hálózati engedélyes feladatává válik, hogy a csatlakozási igényt bejelentőt a folyamat haladásáról, státuszáról rendszeresen tájékoztassa. A jogszabály kimondja, hogy a rendszerhasználó választása esetén az elosztó köteles a digitális eljárást biztosítani a csatlakozási folyamat során, és hogy tartózkodni köteles különösen az energiaközösségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetéstől.

Tisztelt Ház! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása is szükséges az energiaszuverenitás fokozása és a fosszilis energiahordozók csökkentése érdekében, hiszen a jövőben fokozatosan teret fog nyerni a megújuló alapon előállított hidrogén. Ezt az energiahordozót ugyanis jól tudják majd hasznosítani azon iparágak, melyek zöldítése technológiai okokból nem oldható meg elektrifikációval. Ilyenek tipikusan a magas hőigényű iparágak, ezért a hidrogén-gerincvezeték kiépítése elengedhetetlen a hazai ipari szereplők megfelelő ellátásához. Az európai gerincvezeték-hálózat egyik ága, a délkelet-európai hidrogénfolyosó fog áthaladni Magyarországon; ahogy államtitkár úr is mondta, Görögországból indul és Németországban végződik. A hazai hidrogén-gerincvezeték építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges a hidrogénrendszer-üzemeltető kijelölése.

A szállítási hálózat üzemeltetésének feltételrendszerét és a kijelölés módját határozza meg a földgázellátásról szóló törvény módosítási javaslata. A módosítási javaslat összhangban van a gázdekarbonizációs irányelv előírásaival is.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország energiaszuverenitása úgy erősíthető meg, ha a magyar családok és vállalkozások igényeit minél nagyobb arányban az országhatáron belül kitermelt nyersanyagokkal, saját erőműveinkben előállított energiával szolgáljuk ki. A nemzetközi energiaválság miatt még sürgetőbbé vált feladat teljesítésében, az importkitettségek csökkentésében több fontos előrelépést tettünk tavaly. 2024-ben földgázban megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, kőolajban pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége. A 2023-as 1 milliárd 765 millió köbméterrel szemben tavaly 7,3 százalékkal többet, 1 milliárd 893 millió köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon. A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre tudtuk leszorítani. A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolóink maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető.

Az energiabiztonság nem csupán gazdasági kérdés, hanem egyben stratégiai és nemzetbiztonsági ügy is.

(14.40)

Ennek kulcselemei az atomenergia, a megújuló energiaforrások és a földgázellátás stabilitása.

A pontos számokat tekintve a nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználást azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani. A jelentős megtakarítás a 2024. év adataiból is kimutatható. A földhő hasznosításának felfutása 2035-ig 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását eredményezheti környezetkímélő alternatívával.

Magyarország földgázfogyasztása az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ipar és a háztartások energiaellátása számára továbbra is kulcsfontosságú a földgáz, de az energiahatékonysági intézkedések és az alternatív források térnyerése miatt a fogyasztás csökkenő tendenciát mutat.

A hosszú távú szerződések és az új beszerzési útvonalak, például az LNG-terminálok és a közép-ázsiai források hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez. A cél az, hogy a földgáz szerepe fokozatosan csökkenjen, és helyét minél inkább a nukleáris energia, valamint a megújuló források vegyék át. Ehhez szükség van az energiahatékonyság javítására, az épületek korszerűsítésére, valamint a hazai biogáz- és hidrogénprojektek fejlesztésére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák annak elfogadását. Köszönöm.