Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ennél aktuálisabb téma talán nemigen kerülhet ide a parlament elé, hiszen látjuk, ahogy az északnyugati sarkában az országnak jelen pillanatban egy borzasztó állapot uralkodik a száj- és körömfájás megjelenése óta. Azt gondolom, hogy ez alapjaiban határozhatja meg az elkövetkezendő évek magyar állattenyésztési szektorát.

Mi rendkívül sokat foglalkozunk ezzel a témával. Amellett, hogy javaslatokat próbálunk az Agrárminisztériumhoz eljuttatni, illetve különböző kérdéseket fogalmaztunk meg az agrárminiszter úr felé, természetesen olyan javaslatokat is tettünk, amelyek a mielőbbi lokalizálás érdekében szükségesek. Így azt javasoltuk, hogy a fertőtlenítéshez és a megelőzéshez szükséges költségeket és fertőtlenítőszereket az állam előlegezze meg és adja oda a gazdáknak, ellentétben azzal a szabályozással, miszerint ez a gazdálkodók költsége kellett volna legyen. Hál’ istennek, örülünk, hogy a kormány meglépte ezt, így azt gondolom, hogy minél eredményesebben lehet védekezni ez ellen a járvány ellen.

Nem csak ez a járvány van jelenleg Magyarországon sajnos, ha az állategészségügyet nézzük, hiszen jelen pillanatban öt olyan járvány tombol hazánkban, mely akár az állatállományban elhullással is végződhet, hiszen a herpeszvírus is itt van hazánkban, ami a lóállományt érinti. Érdekes, hogy ez nem bejelentési kötelezettség alá eső betegségnek számít, ugyanakkor az állományban súlyos károkat tud okozni. Látjuk, ez az ügy pikantériája, hogy egy román szállítmánnyal egy osztrák gazda hozta be a Dél-Dunántúlra a kiskérődzők pestisét.

Azt is látjuk, hogy sajnos az afrikai sertéspestis ismét kiújuló jeleket mutat, akár északról megközelítve országunkat, akár mondjuk, a délkeleti végekről, illetve itt van, amit említettem, az egyik legsúlyosabb probléma, a ragadós száj- és körömfájás. De sajnálatos módon az Alföldön felütötte a fejét a madárinfluenza is, ami az ottani baromfitartókat vagy víziszárnyastartókat borzasztó rossz helyzetbe hozza, hiszen ‑ ellentétben a marhatartókkal ‑ ők nem kapnak azonnali kártalanítást. Nekik fél évet kell körülbelül a leöléstől számítva várni a kártalanításra, nem fizeti meg senki az állásidejüket, és igazán nem is érzik úgy, hogy a kormányzat arra törekedne, hogy az ágazatot kisegítse abból a bajból, amibe sajnos hosszú évek óta sodródott. Márpedig azt gondolom, hogy ha a magyar libamáj, tömöttliba-máj hungarikum, akkor nekünk kötelességünk ezt megőrizni, és azoknak a gazdálkodóknak a túlélését segíteni, akik még arra adták a fejüket, hogy a nehéz körülmények ellenére is ezt a fajta gazdálkodási módot válasszák.

Azt gondolom, hogy amellett, hogy ezen van mit orvosolni, ha megnézzük a száj- és körömfájás kezelését, akkor ott is némi hiányt vélhet felfedezni az ember, hiszen Csemeztanya neve bekerült a sajtóba a napokban, ide földelték el sajnos a leölt állatok tetemeit, és a hírekben olyan dolgokat is lehetett olvasni, hogy illetéktelen behatolók készítettek videókat. Azt gondolom, hogy a videók nemcsak a hozzáértőket, nemcsak az állattartókat, nemcsak a politikával és közélettel foglalkozókat, de az össztársadalmat sokkolták. Én nem tudom, hogy járványkezelési szempontból ez‑e a helyes mód, de biztos vagyok benne, hogy ezen lenne mit orvosolni. Ha azért kell kényszerleölni most már lassan tízezer állatot, hogy a fertőzést meg lehessen állítani, és az ne terjedjen tovább, akkor nem értem, hogy hogyan fordulhatott elő az, amit a videón látunk, ami gyakorlatilag egy tátongó fertőzési lehetőség, hiszen ezt a fertőzést a ragadozók, a madarak és a rágcsálók ugyanúgy tudják terjeszteni. Illetve az is talán egy már-már ilyen burleszkbe illő jelenet, hogy a fertőtlenítőszivattyút ellopták erről az őrzött telepről.

Én nem tudom, hogy mi folyik ebben az országban, de egy biztos, hogy nem a megfelelő mederben mennek a dolgok. Azt gondolom, hogy ha nem szeretnénk, hogy egy egész országra kiterjedő problémát jelentsen ez a rendkívül ragályos és heveny betegség, akkor talán komolyabban kellene venni ennek kezelését. Sajnos olyan videókat és fényképeket is kaptunk, ahol a fertőtlenítő pontok a szárazságtól porzottak, ahelyett, hogy ott az agrárminiszter úr által bejelentett módon történt volna a védekezés, miszerint fertőtlenítőszerrel lett volna feltöltve, és a Magyar Honvédség felügyelte volna ezeket a pontokat.

Tehát azt látjuk, hogy ahelyett, hogy megpróbálnánk minél inkább lokalizálni és minél hatékonyabban fellépni ez ellen a betegség ellen, még gyerekcipőben jár a védekezés. Én azt gondolom, hogy mindannyiunk kötelessége, az Agrárminisztériumnak, a tárcának és a kormánynak pedig kimondottan kötelessége és azt gondolom, felelőssége is az, hogy a védekezés minél hatékonyabban és minél korábban megvalósuljon. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)