Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én ott folytatnám, hogy jó reggelt, Brüsszel! Valóban aggasztó folyamatok történnek Brüsszelben, történtek az elmúlt 15 évben, és ahogy ön is jelezte, Brüsszel rosszul reagált a válságokra, akár a 2010 előtti gazdasági válságra, utána a Covid-válságra vagy a migrációs válságra, most pedig a háborúra is. Ilyenkor valóban az ember számonkéri Brüsszelen a józanságot, tehát sokszor a józan ésszel szemben hoznak döntéseket a brüsszeli döntéshozók.

Azt gondolom, hogy azért vannak ott szövetségeseink, és hál’ istennek az európai parlamenti választáson azt láthattuk, hogy az európai emberek nagy része a változásra szavazott, és elindult a változás folyamata több vonatkozásban, akár gazdasági folyamatok, akár épp a migráció vonatkozásában, akár éppen a háború és béke kérdésében némileg változik az álláspont.

Valóban, itt egy nagyívű történelmi áttekintést adott frakcióvezető úr. A jugoszláv háborútól indultunk el, és végigvette az elmúlt 30 évben megtörtént nagy válságokat. Azt láttuk az elmúlt időszakban, hogy Európa kiszorul a világ döntéshozó pozícióiból, tehát Európa háttérbe szorul, elvesztette versenyképességét. Tehát ez a józanság a gazdasági világban is szükséges lenne, hogy visszaálljon. Az elmúlt fél évben Magyarország adta az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és az egyik központi elemünk volt a versenyképesség. Arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy a gazdaságban vissza kell térni a józan észhez. Többé-kevésbé sikerült, bár azt látjuk, hogy a lengyel elnökség nem viszi úgy tovább ezt a folyamatot, ahogy szerettük volna.

Valóban, jó reggelt, Brüsszel! Tehát, ahogy ön is említette, a válságokra Brüsszel folyamatosan rossz válaszokat adott. A migrációs válságnak beláthatatlan következményei vannak, annak, hogy nem védtük meg megfelelőképpen a külső határokat, és nem követték az európai uniós országok a magyar modellt, mondjuk, migráció vonatkozásában, ami egyszerű négy tételre épül: védeni kell a külső határokat, a kérelmeket külső helyszínen kell átvenni, oda kell vinni a segítséget, ahol baj van, és egy hatékony kiutasítási rendszer kell. A probléma az, hogy ezek visszafordíthatatlan folyamatok. A migráció esetében látjuk, hogy ahol ez bekövetkezett, ott ezt nem nagyon lehet korrigálni.

Reméljük, hogy a többi válság vonatkozásában, most a háború, béke vagy a gazdasági válság vonatkozásában lehet korrigálni a folyamatokat. Itt még nem ment el a hajó. Tehát ha itt jó döntéseket hozunk, és először is meghatározzuk Európa stratégiai érdekeit, hiszen itt kezdődik a probléma, aztán sikerül elfogadni egy stratégiát, utána lesz kellő erős vezetés, amely ezt végre tudja hajtani, akkor van esély arra, hogy Európa ebben a változó világban megtalálja a helyét, és visszanyerjük azt az erős pozíciót, amely mindig is megvolt Európa számára.

De kétségtelen, hogy az a folyamat, amire ön is utalt, például Ukrajna erőltetett, gyors csatlakozása, az egy veszélyes folyamat, hiszen Ukrajna háborúban áll egy atomhatalommal, tehát hatalmas biztonsági kockázatot jelent. Ukrajna uniós csatlakozása nem értelmezhető a területen. Nem tudjuk, hányan laknak Ukrajnában. Nekünk van egy külön problémánk az ottani magyar kisebbség vonatkozásában. Ukrajna nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit például a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, tehát akkor joggal merül fel a kérdés, hogy hogy fogja betartani a többi kötelezettségét. Mi várható el egy ilyen országtól, amely gyakorlatilag nem tartja be ezeket a kötelezettségeket? Ráadásul ez hatalmas károkat is okozna a magyar gazdaság, a magyar emberek számára, egész Európa számára.

Nem tudjuk azt, hogy alakulna át a döntéshozatali mechanizmus az Európai Unióban. Láthattuk, hogy milyen káros következménye volt az ukrán gabonadömpingnek a magyar agrárgazdaságra. Láthattuk, hogy a fuvarozók vonatkozásában milyen károkat okozott az, hogy olyan vállalkozók jöttek be az Európai Unió piacára, akikre nem vonatkoznak azok az előírások, amelyek egyébként vonatkoznak a magyar vállalkozókra. Tehát nagyon-nagyon sok gond származna ebből, ezért mondjuk mi azt, hogy ez egy nagyon veszélyes folyamat, ezt alaposan ki kell számolni, végig kell gondolni.

Most az látszik, hogy gyakorlatilag az európai emberek pénze, a magyar emberek pénze Ukrajnába menne, ezért a magyar kormány egy szavazást kezdeményez Ukrajna uniós csatlakozása vonatkozásában. Meg szeretnénk kérdezni a magyar embereket, hogy mi a magyar emberek álláspontja erről a folyamatról. Értelemszerűen tájékoztatni szeretnénk a magyar embereket, hogy mit jelent ez a közbiztonság, az egészségügy számára, az élelmiszeripar számára, általában a gazdaság számára, hiszen az élet minden területét érinti majd Ukrajna csatlakozása, hogy mindenki kaphasson egy átfogó képet arról, hogy milyen következményei lehetnek, és a magyar emberek véleményt mondhatnak erről a kérdésről.

Azt reméljük, az európai emberek is véleményt mondhatnak ilyen fontos kérdésekről. Az európai balliberális kormányok nem szokták megadni ezt a lehetőséget az európai emberek számára. A magyar emberek számára nyitott ez a lehetőség. Arra biztatunk mindenkit, vegyen részt ezen a szavazáson és szavazzon, és a magyar kormány azt az álláspontot fogja képviselni, amit a magyar emberek képviselnek.

Azt reméljük összességében, hogy Brüsszelben eljön a változás időszaka ‑ „Jó reggelt, Brüsszel!”, ahogy frakcióvezető úr mondta ‑, és végre sikerül Európát jó irányba kormányozni, és az új világrend nyertese lesz Európa és nem a vesztese. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)