Dr. Pesti Imre (Fidesz)

DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Évtizedek óta, lassan közel fél évszázada zajlik az a digitális forradalom a világban, amelynek eredményeként óriási mértékű, enormis méretű adat halmozódott fel az online térben a kultúra valamennyi területéről mint humán produktum. Ebben a digitális forradalomban nyitott új korszakot a mesterséges intelligencia megjelenése, amely szinte felturbózza az adatok keletkezését és azok felhasználásának gyorsaságát. Ez komoly nemzetbiztonsági, nemzeti intézményi és a személy integritásának megőrzése szempontjából is fontos kérdés.

A benyújtott törvényjavaslat az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos adatkezelés friss kihívásaira ad úgy választ, hogy közben a biztonsági szempontokat megerősítve lehetővé teszi az orvostudományi kutatások kizárólagos hozzáférését a címkézett kutatók számára, igen szigorú és ellenőrzött körülmények között.

Ahogy itt elhangzott, a törvényjavaslat három korábbi törvényt módosít. Az első, a ’97. évi CLIV. törvény a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatás fogalmát vezeti be. Mit is jelent ez egész pontosan? Azt jelenti, hogy a népegészségügyi adatok felhasználásával, a betegutak elemzésével, a mortalitási és a morbiditási adatok értékelésével olyan adatokhoz tudunk ezen kutatás révén hozzájutni, ami a népegészségügyi adatok javulását eredményezi, a várható élettartamot növelheti, illetve az egészségben eltöltött évek számát növelheti.

A következő az egészségügyi adatok automatikus átadása kutatók számára. Korábban ez nem volt automatikus ‑ ez a ’97-es XLVII. törvény módosítása. Nemcsak hogy nem volt automatikus, az álnevesítés, a kódolás sem volt egészen tisztázott. Jelen esetben automatikus átadásról van szó, ha nemzetstratégiai kutatásról van szó, és azok álnevesítése is szerepel az adatok átadásakor.

A 2008. évi XXI. törvény pedig a humángenetikai vizsgálatokat, kutatásokat, valamint a biobankokkal kapcsolatos új eredményeket illeszti be a törvényjavaslatba. Tudomásul kell venni, hogy szinte naponta, hetente születnek új orvosi eljárások, új szövetek, szervek, szervmaradványok, szövetmaradványok kerülhetnek bele az implantátumok közé, a biobankok gondozzák vagy gondozhatják ezeket. Egyszóval, ezt szabályozni kell, e tekintetben tehát van feladatunk.

A törvényjavaslat a magyar kormány több fontos stratégiájához, akciótervéhez és jogszabályához is kapcsolódik. Nagyon fontos a nemzetbiztonsági stratégia, kiemelt figyelmet fordít a kibertérben jelentkező kihívások, kockázatok és fenyegetések kezelésére, illetve felismeri a mesterséges intelligencia jelentőségét a kibertérrel kapcsolatos kihívások terén. Az adatkezelés egészségügyi téren történő növekvő mértékű digitalizációja új típusú kiberfenyegetéseket is jelent, melyek hatással lehetnek a kutatások biztonságára és az adatkezelés integritására.

A mesterséges intelligencia megjelenése számos országban okozott pillanatnyi zavart, majd hirtelen törvényekkel, nagy kormányzati programokkal válaszoltak erre. Nálunk is megtörtént most idejekorán erre a válasz, hogy a mesterséges intelligencia adta új lehetőségekkel mi is éljünk.

A nemzeti digitális stratégia 2022-2030 célja, hogy előmozdítsa az adatvezérelt innovációkat, az egészségügyi rendszerek fejlődését, és biztosítsa a megfelelő jogi kereteket az adatkezeléshez. Nagyon jelentősek a Neumann János-programban meghatározott célok, amelyek Magyarország digitális átmenetét és digitális versenyképességét hivatottak biztosítani. Érdemes visszaemlékezni, hogy tíz évvel ezelőtt az Európai Unió egészségügyi főbiztosa, Markosz Kiprianu fogalmazta meg, hogy az egészségügybe, az egészségbe fektetett források az elkövetkezendő években egy versenyképes ország alapjait képezik. Tehát az egészségügyi fejlesztés a versenyképesség egyik alapfeltétele. A nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia ‑ szintén 2024-2030 között ‑ kiemelten kezeli az orvostudomány, a biotechnológia és az egészségtudományok területén történő kutatás-fejlesztést.

A törvényjavaslat kapcsolódik a nemzeti adatvagyon rendszerének hasznosításáról szóló 2023. évi CI. törvényhez. A kormány egyik kiemelt prioritása az egészségügyi adatvagyon hatékony és társadalmi érdekeket szolgáló felhasználása. Ha belegondolunk, az orvostudomány elsősorban az emberi empíriára, tapasztalatra támaszkodó tudomány. Szinte valamennyi tudományos orvosi cikk az adatok elemzéséből született. Szinte valamennyi orvosi kutatás szintén az adatok egyszeri, kétszeri, harmadszori retrospektív elemzéséből születik, és születnek új protokollok, születnek evidence-basedek, születnek irányelvek. Ez mind azt jelenti, hogy mindaz, amit ma az orvos tesz, az ezen kutatásokon alapszik.

A magyar társadalom egészségügyi állapotának további javítása szempontjából elengedhetetlen azoknak az orvostudományi kutatásoknak a pontos meghatározása és a megfelelő eszközökkel történő támogatása, amelyek a népegészségügyi adatok, valamint a betegutak elemzésén alapulnak, össztársadalmi szinten szolgálják az egészség fenntartását. Az orvostudományi kutatásban önkéntes alapon, beleegyezés alapján részt vevő személy állapotát érintő változások nyomon követését biztosító automatizált elektronikus átadás minőségi és mennyiségi előrelépést jelent. Az eddigi szabályozás által korábban egy úgynevezett egyedi adatszolgáltatás volt, ahhoz képest ez itt most látványos előrelépés.

Az automatizált adatátadás során kiemelt figyelem fordítódik az adatbiztonság és adatvédelem követelményének érvényre juttatására, továbbá a kutatói kör pontos meghatározására is. Nagyon-nagyon fontos, hogy csak azok a kutatók juthatnak hozzá dedikáltan, illetve kódoltan, tehát kódolva ezekhez az adatokhoz, akik részt vesznek, bekerültek ebbe a nemzetstratégiai egységbe. Akik nem nemzetstratégiai kutatást végeznek, azok ilyen szolgáltatáshoz nem juthatnak hozzá.

(19.00)

Miből is áll ez a szolgáltatás? A nemzetstratégiai orvostudományi kutatásra vonatkozó engedélyt tulajdonképpen a nemzeti vagyonügynökség adja, a nemzeti vagyonügynökség gondozza az EESZT-t, ez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, és az Egészségügyi Szolgáltatási Térben lévő adatokhoz juthat hozzá az, aki megkapta, megszerezte az úgynevezett nemzeti kutatási engedélyt, illetve álnevesített módon juthat majd az adatokhoz, és megszerezte a hozzájárulók nyilatkozatát is. Az adatbázis felhasználása: ahogy az előbb említettem, kizárólag nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatásra vonatkozó, engedéllyel rendelkező szervezet veheti igénybe, rendkívül szűk körben.

Végezetül még egy dolog: a háziorvosok is bevonásra kerülhetnek. A CLIV. törvény szerint emberen végzett orvostudományi kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében a kutatási engedély jogosultja kérheti az egészségbiztosítási szervet, hogy az általa megjelölt szempontok szerint érintett személy azonosító adatait az érintett háziorvosnak is adja át az érintett személyek kutatásba történő bevonása érdekében. Nagyon sok kutatás zajlik úgy, hogy az érintett személy, aki számára ez hasznos lehet, nem tud róla, ugyanakkor nagyon sok személy óvatos, és a háziorvos segítségét, tanácsát kéri, hogy részt vegyen‑e egy ilyen kutatásban. Rendkívüli mértékben fontos a háziorvosok szerepe ebben a kutatásban is.

Ha visszagondolunk arra, hogy hány olyan orvosi Nobel-díjas volt korábban, akik hozzájárultak a világ orvostudományának fejlődéséhez, ha rájuk gondolunk, és gondolunk azokra a mai Nobel-díjasainkra, akár Karikó Katalinra, aki ugyan biológus, de orvosbiológiai kutatásával óriási előrelépést hozott az orvostudományban, illetve gondolhatunk a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferencre, akinek a jelenlegi kutatása, az elektromos mező molekuláris ujjlenyomatának a mérése szintén orvostudományi kutatás, szintén népegészségügyi célokat szolgál a magyar társadalom egészségének megőrzése és javítása érdekében; azok, akik ezt a törvényt támogatják, egyrészt támogatják a kutatókat, és támogatják Magyarország jobb egészségügyi állapotának kialakulását.

Felszólalásom végén szeretném megköszönni az egyetlen ellenzéki képviselőnek, aki jelen van. Az ellenzék rendszeresen megjelenik, vitatkozik, és gyakorlatilag millió egészségügyi témát, problémát hoz fel, hogy lejárassa a kormányt. De amikor valóban egészségügyi problémáról van szó, amikor egy új törvényjavaslatról van szó, amikor az előrelépésről van szó, akkor nem teszik tiszteletüket az Országházban, hogy ezt meghallgassák és ebben részt vegyenek. Úgyhogy külön köszönet az egyetlen képviselőnek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)