Dr. Koncz Zsófia (Fidesz)

DR. KONCZ ZSÓFIA kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzet jövője a családokban és a gyermekekben van, éppen ezért a nemzeti kormány számára a családok az elsők. Ez így volt az első Orbán-kormány alatt 1998-2002 között, és ez így van 2010 óta is.

Célunk az, hogy minden élethelyzetben igyekezzünk segíteni a magyar családokon, éppen ezért több mint harmincféle intézkedéssel segítjük a családokat. Mi a segélyezésre épülő baloldali politika helyett a nemzeti kormány részéről egy munkaalapú társadalmat építettünk ki, egymillió munkahelyet hoztunk létre, ami valóban nagyon nagy segítség volt a családok mindennapjait illetően. A családpolitika egyik pillére ezért a munka és a család egyensúlyának a támogatása, hiszen ez a családos emberek és a társadalom számára egyaránt fontos.

A kormány ennek érdekében rendkívül sokrétű támogatást biztosít a gyermeket vállaló és gyermeket nevelő családok számára. Tíz éve, 2015. január 1-je óta nevezzük csecsemőgondozási díjnak, vagyis csednek azt a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátást, ami a szülési szabadság időtartamára jár a jogosult édesanyának. Az ellátás folyósítása mellett a jelenlegi szabályozás szerint keresőtevékenységet semmilyen biztosítási jogviszonyban nem lehet folytatni, kivéve a nevelőszülői foglalkozási jogviszonyt.

Négy évvel ezelőtt, 2021. július 1-jén lépett hatályba a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő azon törvénymódosítás, amely a csed mértékét 70 százalékról 100 százalékra emelte, ezt az intézkedést nevezzük csed100-nak. Azóta a dolgozó nők, ha gyermeket vállalnak, a korábbi nettó keresetüknél is magasabb összegű csedellátást kaphatnak kézhez. Mindez annak köszönhető, hogy a csedet a munkabérhez képest kevesebb levonás terheli. Jelenleg még 15 százalék személyi jövedelemadót vonnak le belőle.

Rövidesen, 2025. július 1-jétől azonban, amennyiben az Országgyűlés megszavazza a március 26-án benyújtott és egyébként a ma délelőtt már tárgyalt másik törvényjavaslatot, a csed után már szja-t sem kell majd fizetni a családoknak. Ez azt fogja jelenteni, hogy a csedre jogosult édesanyák a korábbi bruttó keresetükkel megegyező csedellátásban fognak részesülni, vagyis a bruttó bérüket fogják nettó bérként megkapni. A törvényjavaslat a cseden kívül a gyedet és az örökbefogadói díjat is mentesítené a személyi jövedelemadó megfizetésének a kötelezettsége alól.

A kisgyermekes családokat azonban nemcsak anyagilag támogatjuk, hanem szeretnénk segíteni őket a család és a munka közötti egyensúly megteremtésében, erősítésében is, hiszen a gyermeknevelés és a munkavégzés összehangolása egyaránt fontos a szülők, munkahelyeik és a gazdaság számára is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban egy hatalmas bölcsődei hálózatfejlesztésbe kezdtünk, és a mai napig több ezer férőhely kialakítása folyamatban van.

2014-ben nagy előrelépést értünk el ezen a téren, amikor a gyed extra intézkedéscsomag keretében lehetővé tettük a szülők számára, hogy a gyermekgondozási díj, a gyed és a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyes igénybevétele mellett időkorlátozás nélkül dolgozhassanak először a gyermek egyéves, majd 2016-tól féléves korától.

A kormány családpolitikai intézkedéseinek is köszönhetően a 3 év alatti kisgyermeket nevelő 25-49 éves édesanyák foglalkoztatási rátája is évről évre növekszik, a KSH adatai szerint 2010-24 között az egész éves adatokat nézve mintegy 13,5 százalékot javult, 66 százalékról 80 százalékra emelkedett. A női munkanélküliségi ráta pedig 2010-24 között több mint a felére, mintegy 4,4 százalékra csökkent. Ezeknek az eredményeknek az elérésében, ahogy említettem, szerepe volt a bölcsődei rendszer átalakításának, valamint a bölcsődefejlesztési programnak, melynek eredményeként 2010-hez képest megduplázódott a bölcsődei férőhelyek száma, és ma már három és félszer annyi településen van bölcsőde, mint 2010-ben volt. Kilencszáz olyan település van ma Magyarországon, ahol nem volt bölcsődei ellátás 2010-ben, ma viszont elérhető a gyermekes családok számára.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem ma már, harmincféle családtámogatási intézkedésünk van, melyeket az érintettektől, a magyar családoktól és a családszervezetektől érkezett észrevételek alapján folyamatosan felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy a támogatások és a változó körülmények között is minél inkább elérjük célunkat, a célunk pedig az, hogy különböző élethelyzetekben lévő magyar családokon tudjunk segíteni.

Jelen törvényjavaslattal a célunk az, hogy a szülők döntési szabadságát erősítsük, és ezzel együtt a családok anyagi helyzetét is javítsuk. Tehát a gyed extra mintájára a kormány a szülők döntési szabadságát tovább erősítve a csed munkavégzés mellett történő igénybevételére teszünk javaslatot csed extra néven. Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban ismertessem a törvénymódosítás lényegét!

Fontos leszögezni, hogy ez a módosítás egy választási lehetőséget ad az édesanyák számára, és erre azért volt szükség, mert nagyon sok olyan élethelyzettel találkoztunk, és több édesanya is jelezte számunkra, hogy az nagy segítség lenne, ha még rugalmasabbá tennénk a jelenlegi szabályozást. Kiemelten olyan szakmákban fontos ez, amikor mondjuk, az édesanya fodrász, kozmetikus, manikűrös, vagy akár könyvelőként dolgozik, egyéni ügyvédként, előadóművész, és bizony egy ügyfélkört kialakított magának. Azt jelezték számunkra, hogy emiatt lenne fontos az, hogy ha nagyobb rugalmasságot adunk, az bizony számukra nagy segítséget jelenthet, hiszen a gyermeknevelés mellett tudnának keresőtevékenységet is folytatni. Éppen ezért tettünk javaslatot a csed extra bevezetésére.

A kormány azokat az anyákat szeretné segíteni, akik saját életkörülményeikhez igazodóan úgy döntenek, hogy visszatérnek a munka világába. A törvényjavaslat elfogadása esetén nekik nem kell a csedellátásról lemondaniuk, hanem annak némileg csökkentett összegű, 100 százalék helyett 70 százalékos mértékű megtartása mellett tudnak majd munkát vállalni.

(18.30)

A benyújtott javaslat szerint a csed extra 2025. július 1-jén lépne hatályba, azaz a csed mellett 2025. június 30-át követően minden olyan csedre jogosult édesanya, aki szeretne dolgozni, és élethelyzete is lehetővé teszi, az ellátás csökkentett összegű, 70 százalékos folyósítása mellett visszatérhet a munkába. Ennek feltétele, hogy a gyermek már betöltötte a három hónapos életkort, vagyis az intézkedés a folyó ellátásokra is vonatkozna. Ahogy említettem, olyan élethelyzetekben fontos ez, amikor saját ügyfélkörrel rendelkező édesanyákról van szó, de már az említett foglalkozások mellett például a mezőgazdasági őstermelők esetében is ez egy nagy segítség lehet a jövőben.

Háttér-információként elmondanám, hogy a gyes mellett heti 30 órát meghaladóan a tavalyi évben mintegy 29 ezren dolgoztak, a gyedet pedig 2024-ben összesen mintegy 170 ezer fő vette igénybe. A gyed extrával ‑ aminek a mintájára most a csed extrát szeretnénk bevezetni ‑ az utolsó, ’23-as adatok szerint több mint 41 ezer család tudott élni, 41 ezer családnak tudtunk segíteni a gyed extra esetében. Éves szinten a csed extra bevezetésével akár több ezer édesanya is élhet ezzel a jogával, ezzel az új lehetőséggel, vagyis a törvényjavaslat elfogadása esetén újabb több ezer családnak tudunk segíteni.

Mint említettem, a magyar családoktól, családszervezetektől érkezett észrevételek alapján a kormány folyamatosan felülvizsgálja a családtámogatási intézkedéseket, és készek vagyunk folyamatosan ilyen hasonló észrevételeket is befogadni. Egyetlen szempont vezérel minket, az, hogy a magyar családokat tudjuk segíteni, a magyar családok érdekében minél több és számukra minél fontosabb intézkedést be tudjunk vezetni. A magyar családok egyébként a jövőben is számíthatnak a magyar kormányra.

Kérem az Országgyűlést, hogy vitassa meg ezt a javaslatot, és bízunk benne, hogy képviselőtársaim is fogják ezt támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)