karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Csárdi Antal (független)

2025-04-08 · 146. ülésnap · felszólalás · 9:39

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/11414 A magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg6 149 karakter · 11 bekezdés · JSON

CSÁRDI ANTAL (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon súlyos érzelmi hatást váltott ki bennem, amikor elolvastam ezt a törvényjavaslatot. Egyértelműen kijelenthető, hogy az orwelli Állatfarm, illetve az orwelli 1984 volt az ötletadó, ahonnan az impulzust szerezték. Higgyék el, hogy nem a levegőbe beszélek! Ez a törvény részévé teszi a magyar jogrendnek a koncepciós pert, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat semmiben nem felel meg azoknak a jogállami szempontoknak, amelyeknek egyébként normálisan minden törvényünk meg kellene hogy feleljen. De menjünk sorba!

Gyakorlatilag egy olyan gumijogszabály alapján próbálják meg definiálni azok körét, akik elveszíthetik az állampolgárságukat, ami bárkire ráhúzható. Tisztelt Ház! Úgy szól a törvényjavaslat, hogy „a magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében történik”. Amikor én ezt elolvastam, bevallom töredelmesen, nem tudtam megfejteni, hogy kire gondolnak például az idegen szervezet kapcsán. Mert az önök logikája és az eddigi kormányzati kommunikáció alapján önök gondolhattak a Transparency Internationalre vagy a Greenpeace-re is. Például, ha ezek a szervezetek felemelik a szavukat az intézményesült korrupció ellen, az akkumulátorgyárak már említett rombolásai ellen, akkor az előttünk fekvő törvény alapján nagyon gyorsan rájuk lehet húzni, hogy az állampolgársággal össze nem egyeztethető módon nem a magyarok érdekében tevékenykednek.

De ennél sokkal több probléma van. Szeretném kiemelni, nem arról beszélek ‑ és szeretném, ha ezt nagyon egyértelműen megjegyeznék ‑, hogy a terrorizmus előkészítésével, megvalósításával foglalkozó embereket akarják kitiltani. Szerintem ezzel senkinek nincs problémája ebben az országban. A probléma ott van, amikor önök egy jogrendszeren kívüli eljárásban próbálják meg eltávolítani azokat, akik önöknek nem szimpatikusak.

Érdemes megnézni az egész eljárási menetet. Az eljárás titokban zajlik, az érintett sem kap róla értesítést, nem kell őt értesíteni erről. Egy személy dönt arról, hogy ki veszíti el az állampolgárságát; ez majd egy később rendeletben megnevezett miniszter lesz. Ezt követően, ha jól emlékszem, 72 órája van, miután értesítették, illetve, ha a Magyar Közlönyben megjelent a határozat, akkor 72 órája van elhagyni az országot, majd utána 30 napja arra, hogy jogorvoslatot indítson, peresítse az eljárást. De ezt csak úgy teheti, hogy nem vehet igénybe tanúkat, nem lehet az eljárás során szakértőt igénybe venni, tehát gyakorlatilag teljes mértékben kizárják annak a lehetőségét, hogy az egyszemélyi döntés igazándiból megváltoztatható legyen érdemben. A bíróság ‑ amely felhatalmazással rendelkezik, hogy egy ilyen döntést megsemmisítsen ‑ gyakorlatilag csak formai okokra hivatkozva semmisíthet meg egy ilyen döntést, ami azt jelenti, hogy lesz a magyar kormányban egy miniszter, aki a gumijogszabály alapján bárkire ráhúzhatja, hogy nemkívánatos Magyarország szempontjából.

Én tudom, hogy az uniós állampolgárokra ez nem vonatkozik, hogy azokra a kettős állampolgárokra nem vonatkozik, akik az EGT tagjai. De a helyzet a következő: ha emlékeznek az arckép-analizálással foglalkozó törvényre, annak az első verziója 2015-ben, ha jól emlékszem, kifejezetten csak és kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények esetén volt használható. Például a terrorizmus megelőzése érdekében volt használható az arcképelemzés és arcképfelismerő szoftver alkalmazása. Eltelt tíz év, 25 módosításon van túl az általam idecitált törvény, és ma már egy egyszerű szabálysértés megelőzésére is alkalmazható az arcképfelismerő szoftver, és nagyon-nagyon nagy a kockázata annak, hogy ennek a történetnek is ez lesz a hosszú távú sorsa.

Most elmondják, hogy kérem szépen, ez csak és kizárólag a harmadik országbeli kettős állampolgárokra vonatkozik, de a helyzet az, hogy amikor kettős állampolgárról beszélünk, akkor önök megfeledkeznek arról, hogy magyar állampolgárról beszélünk. És egy magyar állampolgárnak nem lehet kevesebb joga, mint egy másik magyar állampolgárnak! Tehát egy kettős állampolgárnak sem lehet kevesebb joga, mint önnek, képviselőtársam. Ez a törvény nagyon durván megsérti ezt az alaptörvényi előírást.

Azt gondolom, hogy az egyértelmű alkotmányellenesség is kézzelfogható benne, hiszen önök leírják ebben a törvényjavaslatban, hogy a non-refoulement elvét nem lehet alkalmazni. Ez az az elv, ami alapján nem tehetjük ki embertársainkat, ‑ sem magyar állampolgárt, sem idegen állampolgárt ‑ üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek. Önök kifejezetten leírják ebben a törvényjavaslatban, hogy ezt az alapelvet figyelmen kívül kell hagyni.

Kérem szépen, ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy valaki ellen úgy folytassanak le egy eljárást, hogy arról nem értesítik, így értelemszerűen valamennyi eljárási alapelvbe, amit a jog ismer, beleütközik. Olyan súlyos alkotmányos problémák vannak ezzel a törvényjavaslattal, ami alapján ennek a megszületése is, fogalmazzunk úgy, hogy egy jogalkotási bűncselekmény. Pontosan lehet látni, hogy azokat a demokratikus értékrendeket, amelyekre több előttem megszólaló vezérszónok is utalt, s amikhez csatlakoztunk az uniós csatlakozás során vagy a rendszerváltás idejében, önök most mind zárójelbe teszik, és egy olyan jogi környezetet próbálnak létrehozni, ahol adott esetben kizárólag az önök egyszemélyi döntésén múlik emberek élete vagy sorsa.

Azt gondolom, teljesen elfogadhatatlan az, hogy önök egy olyan eljárásrendet tesznek kötelezővé, ahol a védelemhez fűződő jog és az érintett védekezéséhez fűződő jogok teljesen ki vannak iktatva. Döbbenetes, hogy nemzetközi jogi normákkal szembemenve gyakorlatilag teljes mértékben leépítik a magyar jogállamiságot.

(17.50)

És tényleg nem tudom mással befejezni, mint amivel elkezdtem: ez a törvény per definíció szerint a magyar jogrendbe illesztett koncepciós per fogalmát állapítja meg, és én azt gondolom, hogy a magyar jogállamban a történelmünk okán és alapvető demokratikus értékeink okán nincs helye koncepciós pernek, még akkor sem, ha az önök számára ez rendkívül kényelmes lehet most vagy a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Csárdi Antal — 2025-04-08, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/146-142.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-146-142,
  title = {Csárdi Antal — 2025-04-08, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/146-142.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}