Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nemzetgazdasági miniszter több szabályozási feladatkörébe tartozóan érinti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását.

A parlamenti bizottsági munka során a törvényjavaslat néhány ponton módosult. A módosítás keretében a bizottsági módosító javaslat az MFB Magyar Fejlesztési Bank prudens működésére vonatkozó szabályokról szóló szakasz módosításával érintett 8. § (1b) bekezdésének módosítására ‑ ez az ügyfélcsoport-minősítés kivételi szabályok fogalmának meghatározása ‑ és egy új bekezdés ‑ ügyfelekkel szembeni teljes kitettség számítása ‑ létrehozására irányul. A módosítással elérni kívánt cél, hogy az ügyfélcsoport-minősítés kivételi szabályai fogalmának meghatározása pontosításra kerüljön, ugyanis a befektetési jegyekben megjelenő kitettségek ‑ az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete, amely a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szól, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló EGT vonatkozású szöveg logikája alapján ‑ számos esetben indokolttá tennék ügyfélcsoportok képzését, illetve az egy-egy ügyfél esetében megjelenő tőke- és hitelkitettség összeszámítását. Ez azonban a bank speciális szerepére és tudatos kockázatvállalására tekintettel szükségtelen. Az MFB a hatályos közösségi jog alapján mentesül az uniós jog hitelintézetekre irányadó prudenciális szabályai alól, a magyar jogalkotó szabadon állapítja meg az MFB Zrt. mint fejlesztési intézmény kockázatvállalására irányuló szabályokat. Indokolt, hogy a jogalkotó a bank speciális fejlesztési intézmény jellegének megfelelően az ebben a körben korábban már hatályba léptetett kivételszabályokat kiegészítse, illetve pontosítsa az MFB-törvényben.

További módosító pontok az Országgyűlés Hivatala Törvényhozási Igazgatóság Kodifikációs Főosztályának utólagos jogi szakvéleményében megfogalmazott észrevételek átvezetésére irányultak.

Tisztelt Ház! A most zárószavazás előtt álló törvényjavaslat fentieken túlmenően a magántőke bevonásával hozzájárul a megfizethető bérleti díjú lakások fejlesztéséhez, a saját tulajdonú lakáshoz jutás elősegítéséhez a hazai ipar és a gazdaság fellendítésén keresztül. 2025 első negyedévében új lakásfejlesztési tőkeprogram indult, amelyben a hazai ingatlanalapokon keresztül alaponként juthatnak forráshoz az ingatlanpiaci szereplők. A programnak köszönhetően a várakozások szerint több mint 300 milliárd forint áramolhat az ingatlanpiacra. A tőkealapokban az állami forrás részaránya legfeljebb 70 százalékot érhet el. Az állami befektetés 100 százalékának megfelelő összeget magyarországi fejlesztésre kell fordítani, amelynek 60 százaléka a következő három célra használható fel: újlakás- és bérlakásépítés, kollégiumfejlesztés.

A kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdekében szükséges az MFB-törvény módosítása, melynek eredményeképpen az MFB Zrt. szavatolótőkéjének százalékos limitje a jelenlegi 250 százalékról 300 százalékra emelkedne, ezáltal költségvetési többletforrás igénybevétele nélkül lehetővé válna az MFB Zrt. számára a kormány gazdaságstratégiájában kitűzött lakhatási helyzet fejlesztése érdekében lakhatási tőkeprogram indítása.

Mind az EXIM, mind az MFB vonatkozásában a törvényjavaslat a tőkekiegyenlítés rendszerével egy kockázatkezelési mechanizmus alkalmazását vezeti be, amelynek az a lényege, hogy amennyiben egy adott alap zárásakor az EXIM vagy az MFB az elvárt hozam feletti hozamot realizál, úgy a pozitív különbözet tekintetében befizetési kötelezettsége keletkezik a költségvetés részére, és ellenkezőleg ‑ főszabály szerint ‑, az alapok zárásakor megtéríti mind az Eximbank, mind az MFB részére az általuk az alap részére teljesített vagyoni hozzájárulás és az alap zárásáig az alap által az adott pénzügyi intézmény részére teljesített összeg különbözetét. A törvényjavaslat ehhez kapcsolódóan tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is a kormány számára, hogy az Eximbank tőkekiegyenlítési rendszerére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat továbbá szerződésátruházás esetében az MFB Zrt. részére eltérési lehetőséget biztosít a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 17/A. §-ától, az MFB Zrt. által refinanszírozott pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, az e pénzügyi vállalkozások mérete és átlagos szerződésállománya ugyanis indokolja, hogy az MFB Zrt. mint a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény húsz szerződésnél vagy 10 milliárd forintnál kisebb szerződésállományt is átvehessen a felügyelet engedélyével az ügyfelek megfelelő kiszolgálása érdekében.

A törvényjavaslat emellett rendelkezéseket tartalmaz az Eximbank követeléseinek értékesítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat hatékonyabbá tételére.

(17.50)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános vitája során önálló képviselői módosító indítvány beterjesztésére nem került sor. A parlamenti döntéshozatal során megfogalmazott törvényalkotási bizottsági módosító javaslat a normaszövegben további, a nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs, nyelvhelyességi pontosításokat hajtott végre. Ezúton szeretném megköszönni a bizottság támogató szakmai munkáját, mellyel hozzájárult a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához és annak szakmai szempontú kiegészítéséhez.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/1149. számú törvényjavaslatot és annak összegző módosító javaslatát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök asszonynak köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)