Dr. Panyi Miklós

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nos, válságkezelésből indítottunk, és így jutottunk el a gyülekezési törvényig ‑ tehát egy nagy utat barangoltunk be ‑, illetve Putyinig. Mindenképpen megmosolyogtató az, amikor Gyurcsány Ferenc pártja az, amely válságkezelési tanácsokat osztogat a mindenkori kormánynak. A másik pedig, hogy mindenképpen megmosolyogtató az, amikor Gyurcsány Ferenc pártja az, aki a gyülekezési törvény gyakorlása kapcsán tanácsokat osztogat a mindenkori kormánynak. (Rétvári Bence: Sün!) Ez az a két terület, amiben, ha lehet bizonyítványt adni a Gyurcsány-kormánynak, akkor mind a kettőben elégtelenre szerepelt.

Ha már említette itt az ország gazdasági állapotát, azért néhány tényadatot közölnék az önök kormányzásáról: önök 2002 és 2010 között az államadósságot 52 százalékról 80 százalék fölé repítették; azóta is küzdünk ennek az államadósságnak a leszorításával, jelentős eredményeket értünk itt el. Természetesen a Covid és a háború nem segítette ezeknek a céljainknak az elérését.

Vagy beszélhetünk itt például 2006-ról, amikor a költségvetési hiány közel 10 százalék volt Magyarországon úgy, hogy gazdasági válságnak még nyoma sem volt az egész régióban, szemben a mostani elmúlt évek helyzetével, amikor valóban egy gazdasági válság sújtja egész Európát. Önök akkor tették a magyar gazdaságot ilyen állapotba, amikor nem volt gazdasági válság Európában, sőt a szomszédos országok gazdasági teljesítménye szárnyalt. Emlékszünk arra, hogy Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban 5-6 százalékos gazdasági növekedés volt, Magyarország pedig kullogott 1 százalékkal, aztán jött a válság.

És ha már említette a megalkuvást, akkor, azt gondolom, az elmúlt 35 év legnagyobb megalkuvása az volt, hogy egy ilyen gazdasági állapotban mit tudtak csinálni: behívták az IMF-et, és az IMF lélegeztetőgépére került Magyarország. Onnantól kezdve azt, hogy a magyar gazdaságban mi történt, az IMF határozta meg. Ha volt megalkuvás az elmúlt 35 évben a magyar kormány és a magyar állam részéről, akkor ez volt az az időszak, tisztelt képviselő úr. (Vajda Zoltán közbeszól.)

A gyermekek védelmének vonatkozásában azt gondolom, hogy itt is tisztán kell látni: a gyermekvédelem egy sokkal nagyobb rendszer, egy nagy egység a magyar kormányzati politikában. A gyermekvédelem ott kezdődik, hogy a családokat megbecsüljük, és ezért hirdettük meg a családok számára, az édesanyák számára Európa legnagyobb adócsökkentési programját, és erről szól az elmúlt 15 év polgári kormányzása is, hogy a családok helyzetét megerősítsük, stabilizáljuk. (Vajda Zoltán: Bizonyos áron…)

De szintén a gyermekvédelemről szól a droggal szembeni határozott fellépés, a drogkereskedőkkel szembeni hajtóvadászat, hiszen ezek tönkreteszik a családokat, tönkreteszik a gyermekeket. Szintén erről szól a pedagógusbér-emelés vagy például az iskolai mobilhasználat korlátozása. Ez szintén a gyermekvédelem része, ahogyan a gyermekvédelem intézményrendszerének a megerősítése is ezt szolgálja. Tehát ez egy széles körű intézményrendszer, ebben a kormány egy koherens politikát folytat 15 éve, és nagyon elkeserítő, hogy ezekben a kérdésekben az ellenzék bizony rendre-rendre nem támogatja a kormány célkitűzéseit.

A mostani alaptörvény-módosítás pedig szintén arról szól, hogy a gyermekeknek biztosítani kell a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi védelemhez való jogot, és ez a jog az élethez való jogon kívüli jogokat felülírja. Ez a módosítás illeszkedik ebbe a koherens rendszerbe, és ez egyáltalán nem jelenti azt, amit itt képviselő úr is jelentett, hogy ez olyan jogkorlátozó intézkedéseket jelentene, ami másnak a gyülekezési jogát korlátozza. Az egész módosítás célja ennek a rendszernek a koherenssé tétele.

Úgyhogy kérem a képviselő urat, hogy ennek keretében vizsgálja felül álláspontját, és támogassa a magyar kormány ilyen célú módosító indítványát. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Vajda Zoltán közbeszól.)