Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy fontos előrelépés volt az idei évi költségvetés is, amikor elfogadtuk, hiszen 475 milliárd forint plusz szerepel ebben. Erre ön is célzott, tisztelt képviselő úr. Ez egy nagyon bőséges többlet, pontosan azért, hogy a betegek ellátásához szükséges fedezet biztosított legyen. És azt hiszem, hogy az a 2500 milliárd forint sem kevés, amennyivel többől gazdálkodik most az egészségügy, mint a kormányzásunk kezdetekor. Bővültek a szolgáltatások, nemcsak új gyógyszerek, új eljárások beiktatásával, hanem létrejött 23 teljesen új rendelőintézet az elmúlt 15 évben, és 41 teljesen új mentőállomás. Ezzel is bővült az intézmények köre, ezzel is bővült az a hálózat, ahová a betegek a betegségükkel fordulhatnak, vagy ahonnan a mentők el tudnak indulni, és ki tudnak sietni a bajban lévő betegekért.

Egy kezdő orvos bruttó alapfizetése akkor, amikor elkezdtük a kormányzásunkat, képviselő úr, 129 500 forint volt. Ez most 687 ezer forint. És egy pályája végén lévő orvosnak, negyven éve dolgozó orvosnak akkor 262 ezer forint volt a bruttó alapfizetése, ez most 2,3 millió forintnál is több. Ami akkor 260 ezer forint volt, az most 2,3 millió forint, képviselő úr. Ebből is látható, hogy többszörösére növekedett, van, akinek ötszörösére növekedett, van, akinek kilencszeresére növekedett a fizetése.

Mindamellett pedig az egyik legsúlyosabb terhét is sikerült kiiktatni az egészségügyi rendszernek, ön ezt nem említette, de a hálapénzt, hiszen a hálapénz volt az, ami deformálta, ami rossz irányba vitte az egészségügyet is, amikor nem a beteg érdeke volt a fontos, akkor sokszor a hálapénz lehetett a fontos. Ezt a negatív ösztönzőt kellett ilyen szempontból kiiktatni, hogy csak a beteg gyógyulása legyen a legfőbb szempont a kórházakban, az egészségügyi intézményekben.

Hetven éve cipeltük magunkkal a hálapénzt. Az előző kormányzatok nem kivezetni akarták a hálapénzt, hanem néha megadóztatni, néha legalizálni. Tehát legyen része a rendszernek, mindenki legálisan fizessen az orvosnak hálapénzt (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), így akarták megoldani az egészségügy finanszírozását. Mi ennek az egyenesebb és tisztességesebb módját választottuk, a radikális fizetésemelést, mellette a hálapénz kivezetését és a radikális tiltását.

Az orvosbéremelésnek már láthatók az eredményei is, hiszen a járvány alatt indult el a béremelés. Most már jó pár évnyi tapasztalatunk van, és azt mondhatjuk, hogy sikeres volt abban is, hogy a pályán tudta tartani a fiatal orvosokat, és sikeres volt abban is, hogy az orvosi egyetemet elvégzett orvosok is orvosként kezdték el a munkájukat itt Magyarországon.

Sokan azt gondolták korábban, és jogosan gondolták, hogy az idős orvosok a legnagyobb csoport az orvosok korfájában, mondjuk, a 70 éves és annál idősebb orvosok. Az ő számuk 2098 volt 2023-ban. Ezzel szemben a 30 évesnél fiatalabb orvosok száma ennél magasabb volt már, 5261. Tehát több 30 év alatti orvos van már Magyarországon, mint 70 év fölötti. És ha a következő korcsoportot nézem, a 65-69 éves kor közöttieket is, ott is ők 4300-an vannak, míg a 30 és 34 év közötti orvosok 5100-nál is többen. Tehát jóval több 30 és 35 év alatti orvos van Magyarországon, mint a nyugdíjkorhatár fölötti orvos, jóval több a pályakezdő fiatal orvos, mint a nyugdíjas idős orvos. Úgyhogy elindult egy ilyen folyamat a radikális orvosbéremelés következtében, amely az egyik legfontosabb kérdést, az orvosok pályaorientációját és a pályán tartását szolgálni tudta. Nem azt az időt éljük már ma, mint 2010 előtt, amikor tömegesen kérték az orvosok, hogy külföldi munkavállaláshoz engedélyt kapjanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hála istennek, az ilyen kérelmek száma radikálisan visszaesett, és hála istennek a pályakezdő orvosok száma pedig radikálisan megnőtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)