Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a frakcióvezető úrnak ezt a történelmi kitekintést. Nem árt időnként emlékeztetni magunkat, hogy mi is volt az Európai Unió alapgondolata, mi milyen Unióhoz csatlakoztunk, és mi lett mára az Európai Unióból.

Valóban, most napirenden van Brüsszelben Ukrajna uniós csatlakozása. Vegyük sorra, hogy ez pontosan mit is jelentene Európára, illetve Magyarországra nézve!

(12.00)

Ukrajna egy olyan ország, amelyik háborúban áll egy atomhatalommal, szögezzük le mindenekelőtt, és teljesen világos, hogy ameddig háborúban áll Oroszországgal, addig minden közeledése az Európai Unióhoz hatalmas biztonsági kockázatot jelent minden uniós tagország részére, és politikai kockázatot is hordoz magában. És ameddig ez fennáll, addig arról beszélni, hogy Ukrajna tagja lehet az Európai Uniónak, az illúzió.

Nagyon sok probléma van, erről a frakcióvezető úr is említést tett, hiszen nem lehet értelmezni pontosan, mekkora a területe Ukrajnának, hányan laknak Ukrajnában; az úgynevezett koppenhágai kritériumok nem értelmezhetők, hiszen nincs demokrácia, nincs ellenzék, nem voltak választások, nincs szabad sajtó, és lehetne folytatni a sort. És valóban, hatalmas károkat okozna az európai gazdaságnak és a magyar gazdaságnak is, ha felvennénk Ukrajnát az Európai Unióba.

Nem készültek alapos számítások, nem tudjuk pontosan, hogy milyen kockázatokkal jár, láthatjuk, hogy politikai szlogenek hangzanak el Brüsszelben és Strasbourgban. Ráadásul szigorú kritériumai vannak a csatlakozásnak, erről is tett említést a frakcióvezető úr. A legtöbb ország, Magyarország és minden ország, amelyik eddig csatlakozott, keresztülment ezeken a folyamatokon. Ugye, teljesíteni kell bizonyos feltételeket, vannak fejezetek, amelyeket meg kell nyitni, amelyeket le lehet zárni. Ez egy szigorúan szabályozott folyamat, amit minden jelentkező országnak végig kell járni. Ukrajna esetében pedig egy gyorsított csatlakozásról beszélnek. Ráadásul nemcsak Törökország van itt, amiről említést tett frakcióvezető úr, hanem itt vannak a nyugat-balkáni országok, ugye, 21 éve várakoznak, és nagyon sok feltételt teljesítettek, és gyakorlatilag nem történt előrelépés ‑ egészen a magyar elnökségig ‑ az ő csatlakozásuk ügyében. De most megint azt látjuk, hogy egyfajta blokkolás van a nyugat-balkáni országok csatlakozása vonatkozásában.

Valóban, azt látjuk, hogy ebben a kérdésben is elszakadt a brüsszeli elit a valóságtól, ahogy számtalan más válság esetében, akár a migráció vonatkozásában, akár a Covid-válság esetében láttuk azt, hogy Brüsszel nem adott jó válaszokat ezekre a válságokra, és most megpróbálják lenyomni, lenyomni a torkunkon Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

Miközben mi kiállunk a tűzszünet és a béke mellett, Brüsszelben a háborúpárti többség egy újabb offenzívát indított, nemcsak a csatlakozás van napirenden, hanem Ukrajna felfegyverkezése is. Ráadásul ezt hitelből tervezik megvalósítani, ami kiszolgáltatottá tenne bennünket, magyarokat is, illetve az európai polgárokat is hosszú távon a brüsszeli központnak.

Nézzük sorban gazdasági érdekeinket! Itt néhány kérdéssel már szembesültünk az agrártermékek vonatkozásában, láthattuk, milyen károkat okoz, ha bejönnek a dömpingtermékek ellenőrizetlenül a magyar piacra. Láthattuk a fuvarozók esetében, hogy milyen károkat okoz az, ha az európai piacra olyan vállalkozások lépnek be, amelyekre egyébként nem vonatkoznak az európai uniós előírások. Ez így tűrhetetlen, és meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ilyen még egyszer ne következzen be.

És beszélgetni kell erről, elemezni kell ezeket a kérdéseket, átfogó elemzések kellenek arról, hogy pontosan mit is jelentene a csatlakozás. Mi, magyarok látjuk, hogy az elmúlt három év háztartásonként gyakorlatilag 2,5 millió forintba került a magyaroknak, illetve azt is látjuk, hogy a csatlakozási folyamat évenként gyakorlatilag minimum 500 ezer forintot jelent háztartásonként, és rengeteg egyéb kockázat jelentkezik a csatlakozás vonatkozásában.

Azt is fel lehet hozni, amiről a frakcióvezető úr is beszélt, hogy nekünk, magyaroknak különösen fontos az, hogy mi történik a kárpátaljai magyarokkal, hiszen több esetben is kezdeményeztünk kétoldalú tárgyalást Ukrajnával, hogy térjen vissza a 2014 előtti állapotokhoz, hiszen 2014 óta folyamatosan romlik a kárpátaljai magyarok helyzete. Ezt Ukrajna több alkalommal ígérte, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak is eleget tesz, és változtatni fog a jelenlegi rossz gyakorlaton ‑ nem történt semmi. Ezt ráadásul nemzetközi kötelezettségként is sikerült előírni az Unió részéről. Ezt sem tartja tiszteletben Ukrajna. Tehát fontos lenne az, hogy ezt a nemzetközi kötelezettségét tartsa be. És ha ezt nem tartja be, akkor joggal vetődik fel a kérdés: milyen más nemzetközi kötelezettséget fog betartani? Úgyhogy elvárjuk Ukrajnától, hogy tisztelje a kárpátaljai magyarokat.

Látható, hogy Brüsszel egy magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, és viharos gyorsasággal fel akarják venni Ukrajnát az Unióba, ami súlyos következményekkel járna. Nekünk pedig közös felelősségünk az, hogy ezt megakadályozzuk, és a magyar kormány mindent meg fog tenni a magyar emberek, az európai emberek érdekeinek védelme érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)