{"cycle": 42, "id": "144-22", "date": "2025-03-24", "ulnap": 144, "seq": 22, "speaker": "Dr. Simicskó István (KDNP)", "p_azon": "s011", "faction": "KDNP", "kind": "napirend előtti felszólalás", "role": null, "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 309, "position": null, "chars": 4790, "paragraphs": ["DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A második világháború után ‑ mint közismert tény ‑, 1951-ben hat alapító tagország létrehozta a Szén- és Acélközösséget; tudjuk, hogy Franciaország, Olaszország, az akkori NSZK és a Benelux államok hozták létre. Mára 27 tagúvá erősödött ez a csoportosulás, és ma már Európai Uniónak nevezzük ezt a kezdeményezést. Ez egy rendkívüli kezdeményezés volt, hiszen valóban, a második világháborút lezárandó, a béke melletti kiállás hozta létre, alapvetően a biztonsági törekvések, hogy soha többé háborút Európában. Egyébként pedig nyilván gazdasági jelentősége is volt: a közös piac, a szabad munkaerő-áramlás és nyilván különböző fontos stratégiai ágazatok támogatása, így például a mezőgazdaság, a gazdák támogatása is benne volt.", "Nyilván sok-sok minden fejlődött az elmúlt időszakban, sok-sok minden változott, és bővült a szerepköre az egykori európai Szén- és Acélközösségnek, de egy biztos, hogy az Európai Unió mindig törekedett arra ‑ eddig legalábbis ‑, hogy egy világos költségvetése legyen, most az erre a ciklusra vonatkozóan ez a ’21-től ’27-ig tartó költségvetés, amelynek kiemelt célja, hogy biztosítsa, hogy az Európai Unió demokratikus, békés, virágzó és versenyképes maradjon. Ezek nagyon szép és nemes célok, tisztelt képviselőtársaim.", "Most, napjainkban az a kérdés, hogy ez a versenyképesség, ez a virágzó világ, ez a békés, demokratikus világ egy újabb tag gyorsított ütemben történő felvételével, az ilyen irányú bővítéssel valóban folytatható‑e az Európai Unióban, vállalható‑e mindez a tagországok, illetve vállalható‑e az európai állampolgárok számára. Mit jelent mindez? Mit jelentene, ha ez a gyorsított eljárású csatlakozási folyamat bekövetkezne, különösen, ha egy egykor 600 ezer négyzetkilométernyi területtel bíró, jelenleg háborúban álló országot vennénk fel az Európai Unióba, amelynek jelenleg nem tudjuk pontosan a területi kiterjedését sem, hogy hol áll fenn a szuverenitása, mely területen, és hol nem, nem tudjuk pontosan a lakosságszámát sem, tehát számos bizonytalansági tényező van. Ukrajnáról van tehát szó, tisztelt képviselőtársaim.", "Szeretném elmondani itt ebben a körben is, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak világos feltételei vannak, ez egy kidolgozott, kiforrott feltételrendszer. Úgy is mondhatnám, ez az 1993-as úgynevezett koppenhágai kritériumrendszer, amely meghatározza pontosan a csatlakozni kívánó államok számára az eljárást, és nyilván ez kötelez mindenkit, ezalól nincsen kivétel. Sőt, ezt 1995-ben Madridban meg is erősítették a tagállamok, tehát nagyon komoly előfeltételei vannak a csatlakozási folyamatnak.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen előfeltétel például, hogy stabil intézményrendszernek, állami intézményrendszernek kell lennie. Na most, ha Ukrajnára gondolunk, akkor ezt nem nagyon látjuk jelen pillanatban ‑ sajnos, tegyük hozzá. Biztosítani kell a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, és nyugodtan emeljük ki a kárpátaljai magyarokra való tekintettel is, hogy a kisebbségvédelmet is biztosítani kell. Működő piacgazdasággal kell rendelkezni, hiszen egy európai piacra bekerülni, aki nincs felkészülve, a saját piacával nem tud versenyképes lenni, és hátrányt fog elszenvedni. És természetesen vállalni kell az uniós tagsággal járó jogi következményeket és kötelezettségeket is, tehát az uniós jognak is érvényesülnie kell. Nem véletlen, hogy Törökország, amely 1987-ben adta be jelentkezését az EGK-hoz ‑ az Európai Gazdasági Közösséghez akkoriban ‑, és azóta is zajlanak a tárgyalási folyamatok; Törökország nyilván nem tagja még az Európai Uniónak. Tehát nagyon szigorú és következetes eljárás van, erre szerettem volna felhívni a figyelmet.", "Mit jelentene Ukrajna uniós csatlakozása ebben a gyorsított eljárási környezetben Magyarország számára: mindenképpen biztonsági kihívásokat, egészségügyi kockázatokat, élelmiszer-biztonsági kockázatokat, az illegális fegyverkereskedelem veszélyeit, a közbiztonság romlását hozhatná. Miközben, tegyük hozzá, természetesen én mélyen megértem az ukrán nép élethelyzetét, sajnáljuk, hiszen áldozattá váltak ebben a szörnyű háborúban. És valóban, elsősorban arra kellene most, ebben a helyzetben törekedni, hogy mielőbb tűzszünet legyen, béketárgyalások kezdődjenek, és utána kezdődjön meg az országnak az újjáépítése is. Elérkezik majd egy olyan időszak, amikor lehet beszélni arról, hogy ki és mikor csatlakozhat az Unióhoz.", "Ez viszont egy olyan fontos kérdés, hogy a magyar kormány szeretné megkérdezni a magyar állampolgárokat, hogy mit szólnak mindehhez, hiszen ez nagyon komoly költséget jelentene minden egyes magyar család számára. Úgyhogy helyesen jár el a magyar kormány, mi támogatjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}