Rogán Antal (Fidesz)

ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is, mivel már régóta ismerjük egymást, még az Egyenes beszédből, sőt még az V. kerületből, ha jól emlékszem (Kálmán Olga: Ja, a polgármesterem volt!), az előző kérdést is figyelve, engedje meg nekem, hogy először egy személyes megjegyzéssel kezdjem: ne legyen ilyen agresszív, nem áll önnek jól.

(14.50)

Ami pedig a tényeket illeti, tisztelt képviselő asszony, azt kell mondjam önnek, hogy erre a kérdésre én is várom a választ. Tehát legyen szíves forduljon először az Egyesült Államok már megbukott kormányához, a megbukott demokrata vezetéshez, akiket a választók elzavartak. Már akkor elzavarták őket, amikor ezt a döntést meghozták. Akkor már két hónapja mindenki tudta, hogy ők már mennek a történelem szemétdombjára és a süllyesztőbe. Pontosan tudták, hogy néhány nap múlva ennek a döntésnek a felelősségét már nem nekik kell viselni.

Csak azt tudom idézni önnek, amit azok az ügyvédek, akikkel aztán felvettem a kapcsolatot, kérvén, hogy a hivatalos beadványt legalább be lehessen adni az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumához, mondtak nekem, hogy egy elég sajátos üggyel állunk szemben, tekintettel arra, hogy minden más esetben található egy darab konkrét indok, itt azonban nem. Egyrészt nem tudták, hogy mire adják be a beadványt, másrészt pedig azt mondták, hogy ebből bizonyára az következik, hogy könnyű dolgunk lesz, hiszen egy politikai döntést megváltoztatni ugyan a jogi utat betartva, de politikai döntéssel lehet.

Én azt gondolom, hogy ez a döntés, amiről ön beszél, rövidesen ugyanúgy a történelem szemétdombjára kerül, ahogy azok is, akik meghozták. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)