Csárdi Antal (független)

CSÁRDI ANTAL (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát itt az ellenzéki oldalon, azt gondolom, hogy a legfontosabb információk elhangoztak, de mégis meg kell ismételnem őket, bár ígérem, gyors leszek.

Ez a törvény, ami itt előttünk van, nem szól másról, mint egy magyarországi közösség tudatos félelemben tartásáról, tudatos jogfosztásáról, egy teljesen tudatos ellenségképgyártásról. Azt gondolom, hogy ha önök, bár sokat beszélnek a gyermekvédelemről, egyetlenegy másodpercig komolyan gondolnák a gyerekvédelmet a megfelelő mélységben, akkor ebben a harcban nem veszett volna el a gyermekvédelemben dolgozók bérrendezése, akkor az egészségügy nem olyan állapotban lenne, mint amit gyakorlatilag mindennap tapasztalunk. És akkor a közoktatásban nem lenne törvénytúlsó az a gondolat, hogy nyújtsunk gyermekeinknek mentálhigiénés támogatást, segítsünk nekik a konfliktusaik, a sikereik és a kudarcaik feldolgozásában, mert azt gondolom, hogy ebből a szempontból ma a közoktatás semmit nem nyújt a gyermekeinknek. A felsorolás valószínűleg egy végtelen hosszú felsorolás lehetne, mégis azt gondolom, hogy itt van egy elbújtatott cél.

Tisztelt Ház! A kormányzati expozé során kezdhették volna azzal, hogy csak a kezemet figyeljék, csalok. Miért is mondom ezt? Azért mondom ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert ennek a törvénycsomagnak elidegeníthetetlen része a szabálysértési törvény módosítása és a 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása.

És itt álljunk meg egy pillanatra! Egy nagyon rövid, pár másodperces történelmi visszatekintést szeretnék idecitálni a Ház elé. Amikor 2015-ben elfogadták az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvényt, akkor ez a törvény csak a legsúlyosabb esetekben tette lehetővé, hogy arcképelemzési tevékenységet használjanak fel. Mára sok-sok, apró, pici módosításon keresztül odáig jutottunk, hogy a most előttünk levő törvényben már egy egyszerű szabálysértés esetén is arcképfelismerő szoftvereket használhatnak, alkalmazhatnak.

(12.20)

Én nem a szabálysértések mellett érvelek, képviselőtársaim, de föl kell tenni azt a kérdést, hogy mennyire arányos arcképfelismerő szoftver alkalmazása egy egyszerű, mezei szabálysértés esetén. Mindannyian tudjuk, hogy az arckép egy kiemelten védett GDPR-adat, és jelen pillanatban ebben a törvényben, a mostani törvényi környezetben semmilyen garancia nincs arra, hogy egyébként az új szabályozás esetén önök ne építsenek adatbázist, névre szóló adatbázist adott esetben ellenzéki tüntetőkről vagy bármilyen olyan összejövetelről, ami önöknek nem tetszik.

De ez a mostani törvényi szabályozás azt is lehetővé teszi, még ha nem is feltétlenül ez az elsődleges célja, de lehetővé teszi, hogy arcképfelismerő szoftverrel büntessenek minden apró-cseprő szabálysértést, a zsebkendő eldobásától a „valaki szabálytalanul sétál át az utcán” típusú szabálysértésig. Mert ma a törvény, amennyiben ez a törvény elfogadásra kerül, ezt lehetővé teszi.

És én itt feltételezek… ‑ sőt, én állításként meg merem fogalmazni, súlyos aránytalanság van egyébként a GDPR által joggal védett arcképhez való jogunk és a szabálysértési törvénynek az ilyen irányú módosítása között. Ezért én részben az Alkotmánybírósághoz, részben pedig a NAIH-hoz fogok fordulni, hogy vizsgálják meg, ez az aránytalanság fennáll-e.

Értelemszerűen azzal tudom folytatni, hogy ezzel a törvénnyel önök kiveszik a szülők kezéből a döntés lehetőségét, hogy hogyan szeretnék nevelni a gyermekeiket. Az Alaptörvény XVI. cikkelyének 2. §-a azt mondja: a szülőknek joguk van megválasztani a gyermekeknek adandó nevelést. És azoknak a szülőknek, akik egy toleráns, elfogadó embert szeretnének nevelni a gyermekükből, önök ezt a jogát teljesen elveszik, mert majd önök mint állam azt gondolják, hogy jobban tudják, és majd önök megmondják, hogy mi a helyes és mi a helytelen.

És hosszasan érvelhetnék amellett, hogy ez a gyűlöletkeltő, kirekesztő törvény miért rossz, azt gondolom, hogy érdemes ennek a hosszú távú hatásait végiggondolni. Mert amikor mindennapossá válik az arcképfelismerő alkalmazása, hiszen onnantól kezdve, hogy úgy szól az új törvényszöveg, hogy „Az arcképprofil-nyilvántartás vezetésének a célja a szabálysértések megelőzése”, gyakorlatilag bárhol, bármikor önök felhasználhatják a magyar állampolgárok arcképeit. Ezzel az adattal pedig teljesen ellenőrizhetetlen módon tudnak kufárkodni, adatbázisokat építeni, vagy bármilyen egyéb visszaélést megvalósítani, hiszen a törvény semmilyen garanciát nem biztosít a magyar állampolgárok jogára vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ezt a törvényt a gyűlölet szülte, és azt gondolom, hogy semmilyen más célt nem szolgál, mint egy újabb lépés a totális állami felügyelet és ellenőrzés irányába. Meggyőződésem, hogy ez nem demokratikus, teljesen ellentmond minden demokratikus alapelvnek, amit vallunk mi itt az ellenzéki oldalon. Én arra szeretném nagy tisztelettel megkérni kormánypárti képviselőtársaimat, hogy gondolják végig: ilyen demokráciát akarnak? Tényleg?! Kínai, orosz mintára épített áldemokráciát? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.)