{"cycle": 42, "id": "142-50", "date": "2025-03-18", "ulnap": 142, "seq": 50, "speaker": "Ander Balázs (Jobbik)", "p_azon": "a716", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Összevont vita T/11201 A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/11201", "duration_s": 939, "position": null, "chars": 12196, "paragraphs": ["ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük akkor a jogot, mi az, ami ebben a tekintetben, mondjuk, a Jobbik frakcióját is orientálni fogja. Az Alkotmánybíróság 2008. évi 75. határozata rögzítette, hogy a gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához ‑ a gyülekezési jog ezek szerint a szabad véleménynyilvánítás alapvető módja és garanciája. Csakhogy az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése szerint „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” A XVI. cikk (1) bekezdése szerint „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”", "Nos, akkor mégis hogyan priorizáljunk? Számunkra a válasz egyértelmű, és visszautalnék egy 1992-es alkotmánybírósági határozatra, amely ezt írta, így fogalmazták meg: „A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál.”", "Számunkra tulajdonképpen jogi értelemben ennek az egész vitának akkor itt van a vége, itt tehetnénk erre pontot, de azért ezt némileg nyilvánvalóan cizellálni fogom, és, gondolom, akkor nem árultam el azzal nagy titkot, hogy a Jobbik frakciója ezt a javaslatot támogatni fogja, el fogjuk fogadni, már csak azért is, mert én magam is úgy vagyok választókerületi elnökként, amely választókerületben nyolc szervezet, Jobbik-szervezet működik, hogy szeretem kikérni a tagság véleményét, a szervezeti vezetők véleményét, és ezt a közvélemény-kutatást bizony ezzel a kérdéssel kapcsolatban is elvégeztem. És szeretném akkor itt fölolvasni az egyik, talán legmoderáltabb véleményt ezzel kapcsolatosan. Azt mondja egy szervezeti vezetőnk:", "Az én véleményem szerint maga a Pride vagy melegfelvonulás árt a melegeknek. Nagyon sokszor a szélsőséges elemek jelennek meg a felvonuláson, és ez alapot adhat mások megbélyegzésére is, olyan meleg párokéra, emberekére, akik nyugodt, úgymond sablonos hétköznapokat élnének szeretetben. Az itt megjelenő exhibicionista elemek melegágyat képeznek az ellenszenvnek ‑ és akkor nagyon finoman fejeztem ki magam. Nem az LMBTQ-közösség valós elfogadását segítik elő, mindez kontraproduktív.", "(11.20)", "Igen, így van, kontraproduktív, különösen ha azt a sok-sok provokációt is tekintetbe vesszük bizony, ami az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt.", "És akkor tegyük fel azt a kérdést is, hogy a Pride a véleménynyilvánítást jeleníti‑e meg, azt szimbolizálja‑e, vagy pedig valamiféle egészen más célt is szolgál. Véleményünk szerint itt nem csupán véleménynyilvánításról van szó, hanem bizony egy identitáspolitikai térfoglalásról, egy meglehetősen agresszív, progresszív nyomulásról is szó van. Azt is mondhatnánk, hogy sok esetben amit ott tapasztalni lehet, az a pszichiátriai kezelésre való gondolatok gyűjteménye; gondoljunk csak arra, amikor száz nemről beszélnek, vagy éppen a kamaszok, gyermekek esetében nemváltó műtétekről, Drag Queenek ‑ ilyet látunk bizony a haladó, fejlett Nyugaton ‑ óvodákban való szerepléséről. Szóval ezeket a gondolatokat nem lenne szabad normalizálni. Itt viszont azt látjuk, hogy a tűréshatárt terjesztik vagy próbálják meg kiterjeszteni. És akkor szeretnék hivatkozni egy általam nagy-nagy tiszteletben tartott, Kanadában élő zsidó konzervatív gondolkodóra, Gad Saadra, aki egy pszichológus, ő mondta azt, hogy nincs az a szatíra, ami bizony versenyre kelhet a progresszív kreténséggel. Sok esetben ezt tapasztaljuk, éppen ezért fogjuk ezt a javaslatot elfogadni, de vannak kritikáink.", "Az egyik ilyen kritika a digitális megfigyelő államnak a terjedése, kiterjesztése. Ennek a digitális szörnyállamnak bizony már látjuk az ébredezését, a születését Kínában, ahol bevezették ‑ igaz, hogy nem általánosságban, csak néhány városban, kísérleti jelleggel ‑ a társadalmi kreditrendszert, ami valami egészen elképesztő és orwelli államot fog létrehozni. És most már azt is hallani, arról is olvasni, ezzel kapcsolatban is vannak egyébként fejlesztések, és próbálják bevezetni, hogy nemcsak arcképfelismerő szoftvereket alkalmaznak majd az állampolgárok megfigyelésére, hanem bizony az érzelmeiket is kívánják monitorozni. És ez lesz az a pillanat, amikor nemcsak azt kell mondani, amit a Nagy Testvér hallani akar, hanem bizony szeretni is kell majd a Nagy Testvért. És ne legyenek kétségek: azért a kormánypárti oldalon bizony megvan erre bizonyos politikusokban a hajlandóság, és a represszió, a politikai ellenfeleknek a letaposása egy komoly veszély lehet, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, az önök részéről.", "Szeretnék föltenni egyébként egy kérdést is, ha már ilyen hevesen Pride-ellenessé váltak. A Jobbik egyébként a kezdetektől fogva azt képviselte, hogy ezt ne tartsák meg, ne vigyék ki a közterületekre. Mindenki úgy éli a magánéletét, ahogy akarja, de ennek ilyen formában nincs a közterületeken a helye. Mi lesz azokkal, akik, mondjuk, korábban tiltakoztak és emiatt büntetést kaptak? Őket rehabilitálni fogják? Vagy ha van esetleg még folyamatban lévő ügy ‑ kérném tisztelettel, hogy akkor erre is válaszoljanak ‑, mi lesz ezekkel az emberekkel, akik gyakorlatilag korábban képviselték azt, amit most a kormány is képviselni akar?", "Azt is kimondhatjuk, hogy sok esetben a Pride, ami jogvédelemre hivatkozik, nem mássá vált, mint egy identitáspolitikai jófej-fesztivállá, bizony, egy multicéges jóemberkedéssé, egy ‑ úgy is fogalmazhatunk -indoktrinációs agymosássá, amikor bizonyos cégek, hatalmasságok krokodilkönnyeket hullajtanak az emberi egyenlőségért, ahelyett egyébként, hogy a saját házuk táján sepregetnének, és a gyermek-rabszolgamunkát korlátoznák ott, ahol a portékáikat előállítják, hogy azon aztán iszonyatos mennyiségű extraprofitot kaszáljanak. Ilyenkor viszont tudják mutatni ezt a jóemberkedő attitűdöt, ami mélységesen álságos és végtelenül aljas. Emlékeztetnék arra, hogy ’19-ben például 120 multicég magyarországi felsővezetője írta alá azt a nyilatkozatot, amiben ilyen álságos módon a tolerancia és a nyitottság mellett tették le a garast.", "Arról is kell egyébként beszélni, hogy maga a Pride az elmúlt években többször vált a magyar szuverenitásnak gyakorlatilag a megtiprásává azáltal, hogy olyan politikai aktorok kapcsolódtak be és vonultak fel a menet elején ‑ gondolok itt egyébként az amerikai nagykövetre, a demokrata adminisztráció amerikai nagykövetére itt Magyarországon ‑, akik ezeket a célokat, amelyeket egyébként jóemberkedően emlegetni szoktak, egészen biztos, hogy kontrakarikírozták. Egészen másról volt itt szó sok esetben ‑ igen, ezt mi is elismerjük ‑, ez ellen a fellépés teljesen jogos, éppen ezért is támogatjuk ezt a javaslatot. Viszont azt is megkérdezném, hogy hogyan is van akkor a gyermekvédelemmel.", "Tehát a gyermekvédelmet önök attól teszik függővé, hogy visszahívnak egy nagykövetet vagy sem? Ez volna akkor a nagyon határozott szuverenista hozzáállás és a hazai gyermekvédelem? Nyilván nem, tehát azért megbicsaklik itt az önök magyarázata is, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Aztán egy mellékszálként nyilván behozhatjuk ide, hogy az egész történet az önök számára is egy identitáspolitikai polgárháborús játszma része, túl azokon az egyébként általunk is támogatandó célokon, amelyeket fölsoroltam, de mégiscsak egy identitáspolitikai polgárháború része.", "Nos, ha már gyermekvédelem, hiszen önök is erre hivatkoznak, akkor újfent csak szeretném elmondani, hogy a Jobbik véleménye szerint a legjobb gyermekvédelem a harmonikusan működő hagyományos családok rendszere lenne, ahol ‑ igen ‑ az apa férfi, az anya pedig nő. És újra meg újra el kell mondani, hogy a felelős gyermekvállalás, a tudatos családtervezés egyáltalán nem lehet valamiféle szélsőjobboldali fantazmagóriának bélyegezve. Ezt szem előtt kellene tartani önöknek, kormánypárti többségnek, és a magyar államnak, a mindenkori magyar államnak éppen ezért kellene sokkal-sokkal jobban odafigyelnie a gyermekvédelemre, pénzt, paripát és fegyvert megadni ahhoz, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, amely tragikus esetektől hangos volt egyébként a sajtó és amelyek megdöbbentettek minden jóérzésű embert. Akkor, amikor, mondjuk, Ócsán egy 17 éves anya második gyermekét ‑ az apukának egy másik kapcsolatból már volt három gyermeke ‑ patkányok rágták össze; vagy akkor, amikor Tiszaviden a nevelőapa a két gyermeket, 4 és 5 éves kislányt és kisfiút ‑ az anyukával egyébként közösen ‑ éheztette, verte, az apuka pedig rendszeresen erőszakolta őket; vagy, mondjuk, az az eset, amikor a 17 éves anyukától elvették a gyermekét, nevelőszülőhöz került, és ott meghalt ez a kicsi.", "Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a nevelőszülői hálózat kapcsán önök elkövettek‑e mindent, hogy valóban olyan emberek kerüljenek oda, akik ‑ van egy ilyen fogalom, hogy öregezés ‑ ne a gyerekezésben lássák a megélhetésük kulcsát, hanem valóban szívvel-lélekkel csinálják ezt a hivatást, ezt a nagybetűs hivatást, hogy mentsék azokat a gyermekeket, akiket a magyar gyermekvédelmi rendszernek valóban ki kellett emelni a bűnözői családokból, azokból a családokból, ahol adott esetben prostitúcióra kényszerítették őket, ahol kábítószereztek. Szóval ezekre kellett volna és kellene sokkal-sokkal jobban koncentrálni, és föltenni azt a kérdést, hogy milyen lehet egyébként az a közösség, ahol eltűrik azt, szó nélkül tűrik, hogy egy 17 éves gyermeklánynak már három gyereke legyen. Ennek a kislánynak egyébként az iskolapadban lett volna a helye, nem pedig egyfajta szülőgéppé degradálni a rokonság vagy a családtagjai által, hogy egyfajta megélhetésforrásként tekinthessenek a gyermekekre.", "(11.30)", "Teljesen elképesztő, horrorisztikus történet; azt mondom, hogy egyébként már nem is a csiszoltkő-korban, hanem sokkal-sokkal korábbi időkben lehetett, mondjuk, csak ilyen elképesztő, döbbenetes barbarizmussal találkozni.", "Nos, ez lenne a feladata a magyar állami gyermekvédelemnek, hogy ezeket az eseteket minél előbb szűrje ki, és mentse meg azokat a kicsiket. Erre volnának egyébként jók többek közt a „Biztos kezdet” gyermekházak, ez az intézményrendszer. Mi mindig támogattuk ezeknek a felállítását, én magam évről évre költségvetési módosító javaslataimban el szoktam mondani, hogy a magyar állam egyébként akkor cselekedne a legbölcsebben, ha minél korábbi időpontra figyelne, oda koncentrálna, és akkor próbálná ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű családokba született gyermekeket megmenteni, mert akkor talán még lehet velük valamit kezdeni, akkor talán még egyenesbe hozható az ő életük. Nézzék meg, kormánypárti képviselőtársaim, hogy erre a 177 „Biztos kezdet” gyermekházra éves vonatkozásban mennyit költ a magyar állam: 2-3 milliárdot. Elég ez? Egy olyan országban, ahol 3200 település van? Ne vicceljünk már!", "Szóval, én elfogadom az önök érveit. Látták, hallották, elmondtam, hogy támogatni fogjuk a javaslatot. Önök viszont válaszolják már meg azt a kérdést, hogy az ilyesféle javaslatokat, amelyek egyébként mindenféle pártpolitikát mellőznek, és nem döntenék romba a magyar költségvetést, miért nem lehet elfogadni, ha valóban olyan fontos a hazai gyermekvédelem. Szerintem azért egy őszinte választ ez a kérdés is megérne.", "A másik. Tudják önök, hogy mondjuk, a gyermekvédelemben, adott esetben egy többdiplomás, alapellátásban dolgozó szociális munkatárs mennyit keres? Fizetése nem éri el a bruttó 450 ezer forintot. Csodálkozunk akkor, hogy iszonyatos az elvándorlás a területről, hatalmas a fluktuáció, hatalmas a munkaerőhiány? Nyilván ne csodálkozzunk rajta, de ez ellen önök tudnának tenni! És úgy lenne egyébként hiteles az egész beterjesztett törvényjavaslatuk, ha amellett, amit ott megfogalmaztak, ezekre a kérdésekre is sokkal-sokkal jobban ügyelnének.", "Nagyon szépen köszönöm, én ennyit szerettem volna elmondani."]}