Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészt a Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kötelező hatályának elismerése. Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat alapját képező megállapodás célját és tartalmát!

A partnerségi és együttműködési megállapodások az Európai Unió és tagállamai, valamint harmadik országok közötti intézményesített politikai párbeszéd jogi alapjául szolgálnak. A közép-ázsiai térségben Kirgizisztán a második állam, amellyel megerősített partnerségi megállapodás került véglegesítésre. Az EU korábban Kazahsztánnal hozott létre hasonló megállapodást.

A megállapodás átfogóbb alapokra helyezi az EU és Kirgizisztán közötti kapcsolatokat, valamint fokozza a párbeszédet számos olyan kölcsönösen előnyös szakpolitikai területen, mint a környezetvédelem, az energia, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közlekedés, a tudomány és technológia, a kereskedelem, az emberi jogok, az oktatás, a mezőgazdaság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a migráció.

Magyarország keletinyitás-politikájának meghatározó eleme a közép-ázsiai országokkal történő együttműködés, amelynek keretében aktívan támogatjuk az Európai Unió és a régió közötti sokoldalú kapcsolatrendszer további bővülését.

(0.00)

A megállapodásban megfogalmazott célok szoros összhangban állnak Magyarország érdekeivel, hiszen támogatják a nemzetközi kereskedelem növekedését, a régiós stabilitás erősítését, és megteremtik a feltételeket a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésére is.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás egyik legmeghatározóbb eleme a gazdasági együttműködés, amely közvetlenül szolgálja Magyarország érdekeit. Az elmúlt években a relációban a kétoldalú kereskedelmi forgalmunk dinamikusan növekedett, 2023-ban már meghaladta a 26 millió eurót, amely történelmi csúcsnak számít. Magyarország exportja főként gépekből, vegyipari termékekből, élelmiszeripari árukból és gyógyszerekből áll.

A megerősített partnerségi megállapodás, azaz angol rövidítéssel az EPCA keretében bővülhetnek a magyar vállalatok lehetőségei, különösen a mezőgazdasági technológiák, az élelmiszer-feldolgozó berendezések és a vízgazdálkodási eszközök piacán. Egy példát kiemelve: az Agrofeed Kft. magyar vállalkozás példája jól mutatja, hogy a magyar vállalkozások sikerrel léphetnek be a kirgiz piacra. A cég modern takarmányozási technológiákat kínált, amelyek nagy keresletet generáltak. Hasonló sikereket érhetnek el más magyar vállalatok is, különösen a zöldtechnológiák és a fenntartható mezőgazdasági innovációk területén.

A megállapodás tehát elősegíti a kereskedelmi akadályok lebontását, a szabályozások harmonizációját, amely megkönnyíti a magyar termékek és szolgáltatások külpiacra jutását. Az EPCA nemcsak a magyar export növelését támogatja, hanem új befektetési lehetőségeket is teremt. Az energetikai és infrastrukturális projektek különösen ígéretesek, hiszen Kirgizisztánban jelentős vízenergia-potenciál áll rendelkezésre, amelyet magyar vállalatok is sikeresen hasznosíthatnak.

A Kelet és Nyugat közötti dialógus az utóbbi időben még inkább felértékelődött. A konstruktív párbeszéd és együttműködési készség a béke és biztonság garanciái lehetnek. Ezért üdvözöljük az EU növekvő jelenlétét a közép-ázsiai régióban, az EU-Közép-Ázsia-stratégia, valamint az EU-Közép-Ázsia-kapcsolatok elmélyítéséről szóló ütemterv 2023-as elfogadását, az egyre gyakoribb magas szintű találkozók szervezését, a közép-ázsiai, illetve az idén áprilisra tervezett EU-Közép-Ázsia-csúcstalálkozó szervezését.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás elfogadása nem csupán az Európai Unió és Kirgizisztán kapcsolatainak új dimenzióját nyitja meg, hanem Magyarország számára is stratégiai jelentőségű. Kérem önöket, támogassák a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hollik István tapsol.)