Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyát képező partnerségi megállapodás célja, hogy megerősítse az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok ‑ az egyszerűség kedvéért a továbbiakban AKCS-országok ‑ képességét a globális kihívások közös leküzdése érdekében. A partnerségi megállapodás többek között az alábbi prioritásokra fókuszál: béke és biztonság, fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés, éghajlatváltozás, migráció és mobilitás.

A partnerségi megállapodás számos nemzetközileg elfogadott szabványra és célra épít, fókuszában a 2015. évi szeptember 25‑e és 27‑e között New Yorkban megrendezett ENSZ fejlesztési csúcs első napján a 193 tagállam vezetőjének egyhangú döntésével elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030. ‑ közkeletű elnevezése szerint Agenda 2030 ‑ és az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás áll, továbbá figyelembe veszi a fenntartható fejlődés különböző, egymással összekapcsolódó szempontjait.

A partnerségi megállapodás az Európai Unió és az AKCS-államok közötti kapcsolatokat szabályozó új jogi keretként fog szolgálni, felváltva a korábbi, 2003. április 1-jétől hatályos cotonoui megállapodást. A cotonoui megállapodást 2000-ben írták alá a szerződő felek. A szerződés értelmében 2020. február 29-én lejáró cotonoui megállapodás utáni korszak szerződéses kereteinek biztosítására az Európai Unió és az AKCS-országok csoportja 2018-ban megkezdték egy új, úgynevezett poszt-cotonoui megállapodás néven ismertté vált partnerségi megállapodás kidolgozását.

Tisztelt Ház! A partnerségi megállapodás szövegét 2021. április 15-én parafálták. Az Európai Unió Tanácsa 2021. júliusban hagyta jóvá a partnerségi megállapodás vegyes jogi természetét tükröző változatot. A partnerségi megállapodás szövegtervezetének tárgyalása során Magyarország többször is jelezte kifogásait, mindezt megerősítendő az Országgyűlés 2021. december 14-én politikai nyilatkozatot fogadott el, amely kimondta, hogy a poszt-cotonoui megállapodás tervezete nem elfogadható, tekintettel arra, hogy az a migráció jelentette veszélyek helyett annak vágyálom vezérelte pozitív hatásait hangsúlyozta. Emellett a szöveg olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és nemi identitás témakörére is kiterjesztenék, így elfogadása a magyar Alaptörvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel is ellentétes.

Erre tekintettel a politikai nyilatkozat felszólította a kormányt, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben akadályozza meg, hogy Magyarország a poszt-cotonoui megállapodás ezen formájának ‑ hangsúlyozottan ezen formájának ‑ részese legyen. Informális és formális tárgyalások eredményeként Magyarország később megfelelő garanciákat kapott korábbi aggályai tekintetében, így az Országgyűlés újabb politikai nyilatkozata rögzítette, hogy a poszt-cotonoui megállapodáshoz való csatlakozást akadályozó körülmények elhárultak, és egyúttal felkérte a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország a poszt-cotonoui megállapodás módosult formájának a részese legyen.

A megállapodás tárgyalása során a migráció tekintetében magyar részről több eredményt sikerült elérni. Ezek közül kettőt emelnék ki. A migrációs globális kompaktra utaló, számos helyen előforduló „biztonságos, rendezett” kifejezés kikerült az afrikai pillérre vonatkozó szövegből. Ugyancsak sikerült érvényre juttatni a legális migráció nemzeti hatáskörhöz való kötését a fejezetek minden vonatkozó részében. Beillesztésre került a „hatáskörök tiszteletben tartása mellett” kifejezés, amely a megállapodás vegyes jogi természetére tekintettel a nemzeti kompetenciára utal.

(23.50)

Tisztelt Ház! A partnerségi megállapodás szerkezetéről és fő elemeiről szólva röviden elmondhatjuk, hogy az felépítése szerint három fő egységből áll: egy minden aláíró országra vonatkozó, hat részből álló egységből, valamint ehhez kapcsolódóan három regionális jegyzőkönyvből, Afrikára, a Karib-térségre, Csendes-óceániára vonatkozó jegyzőkönyvből áll, amelyek az egyes régiók igényeihez és dinamikájához igazodnak, ezáltal alkalmas az adott térség sajátos kihívásainak kezelésére. Harmadik egységként csatlakozik ehhez két melléklet.

Az általános egység átfogó célkitűzéseket és alapelveket mutat be. A szerződő felek együttműködnek annak érdekében, hogy elősegítsék a strukturális és gazdasági átalakulást, a zöldebb gazdaságok kiépítését és az azokra való áttérést. Számos olyan gazdasági és ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedést tartalmaz, amely hozzájárul a térség gazdasági növekedéséhez. Erre tekintettel fontos kötelezettségvállalásokat tartalmaz többek között a következőkre vonatkozóan: befektetéseket ösztönző környezet megteremtése, együttműködés a tudomány, a technológia, az innováció, a kutatás, a kereskedelem és az iparosítás terén, tudásalapú társadalmak kialakítása, digitalizáció előmozdítása, versenyképesség javítása, oktatás és képzés.

A partnerségi megállapodás további célja a környezeti fenntarthatóság általános érvényre juttatása, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményben és a párizsi megállapodásban kitűzött célok elérésének elősegítése. Számunkra is nagyon fontos, hogy a partnerségi megállapodás foglalkozik a migrációval és a mobilitással. A szerződő felek elismerik, hogy ezen a területen fokozott együttműködésre van szükség a migráció hatékony, magyar szándék szerinti megállítása érdekében. A fent megjelölt célkitűzések, különösen a gazdaságfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és természeti erőforrásokkal való gazdálkodás mind hozzájárulnak a migrációs válság leküzdéséhez. Az illegális migránsok visszatérésével és visszafogadásával kapcsolatos együttműködés javítása a partnerségi megállapodás kulcsfontosságú eleme.

A partnerségi megállapodás aláírására Szamoa szigetén került sor. Magyarország 2023. szeptember 20-án írta alá a megállapodást. Az Európai Unió nevében 2023. november 15-én került sor az aláírásra. A 79 AKCS-államból 77 írta alá a megállapodást. Kivételt képez Kuba és Egyenlítői-Guinea, utóbbi azonban kifejezte együttműködési szándékát a partnerségi párbeszéd fenntartása iránt. E két AKCS-állam aláírásának elmaradására tekintettel az Európai Unió Tanácsának főtitkársága jegyzőkönyvet készített a megállapodás szövegének helyesbítéséről, amely ellen egyetlen tárgyaló állam sem emelt kifogást. A partnerségi megállapodás teljes aláírási oldalainak közzététele az Európai Unió hivatalos lapjában 2024. december 23-án megtörtént.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján, és a megállapodás átfogó bemutatását követően kérem a tisztelt képviselőket, hogy az azt kihirdető törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm a figyelmet és a támogatást. (Taps a kormánypártok soraiban.)