Hende Csaba (Fidesz)

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem maradt más hátra, mint hogy megköszönjem a vitában való aktív részvételt, megköszönjem a támogató és a bíráló véleményeket is.

Azt kicsit furcsának tartom, hogy többen illegitim tákolmánynak nevezték Alaptörvényünket. Én úgy tudom, hogy akik itt ülünk, és akik részt vettünk ebben a vitában, valamennyien esküt tettünk erre az Alaptörvényre. Nem az Alaptörvényt, hanem önmagunkat minősítjük akkor, amikor ilyen degradáló jelzőkkel illetjük.

Nagyon sok érdekes megközelítés, és a dolog természetéből fakad, igen, egy Alaptörvény valóban egy ország életének minden aspektusát tárgyalja, és nem lehet azt mondani, hogy az ennek kapcsán felhozott bármilyen probléma vagy felvetés vagy történet ne tartozna a tárgyhoz. Mindent átölel az Alaptörvény.

Legérdekesebbnek én Dúró Dóra felszólalását tartottam, amikor a digitális eszközök túlhasználatának agyi károsodáshoz is vezethető következményeiről beszélt. Azt mondta, hogy semmi sem történt. Ezt, mondjuk, megszoktuk az ellenzéktől, hogy a kormány semmit sem tett, de hát, kedves képviselőtársaim, azért emlékezzünk arra, hogy micsoda vihar keletkezett abból, amikor nem oly régen a kormány, az oktatási kormányzat az iskolákban a mobiltelefonálást egész egyszerűen megtiltotta, és beszedte, begyűjtötte, begyűjti minden reggel a mobiltelefonokat. Szóval, valamit mégiscsak tettünk ebben a valóban égető kérdésben.

Életfogytiglan a drogkereskedőknek ‑ ez az 1999. március 1-jén hatályba lépett Btk.-novella egyik intézkedése volt, amely egyébként is behozta a középmértékes büntetést, és drasztikusan súlyosbította a kiszabható büntetéseket. Örülök, hogy felhozta képviselő úr, Apáti István kolléga úr ezt a szabályt, mert jólesik, hogy fölemlegeti. Annak idején igazságügyi államtitkárként előterjesztője voltam ennek a szigorításnak. Természetesen, ahogy a Btk. nem fog meg egyetlen drogkereskedőt sem, úgy az Alaptörvényen sem lehet számonkérni a családok és a gyermekek nehéz helyzetét, mert az valóban csak egy, a jogforrási hierarchia legfelsőbb szintjén elhelyezkedő jogszabály.

Természetes, hogy számtalan, felsorolhatatlanul sok egyéb intézkedésre van szükség, de hát pont az az értelme az alaptörvény-módosításnak, hogy az állam célokat jelöl ki, az egész állam és az egész társadalom minden tagjának, minden szervének a feladatait jelöli ki, az irányt jelöli meg, amely irányba dolgoznia kell mindenkinek a jövőben.

Még egyszer megköszönve hozzászólásaikat, remélem, hogy nagy többséggel el fogjuk fogadni az előttünk fekvő javaslatokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)