Dr. Hankó Balázs

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt képviselő úr, köszönöm. Hát, Brüsszelből semmi jóra ne számítsunk! Magunkban bízhatunk, és mivel magunkban bízunk, ezért a megújult magyar felsőoktatás sikeres. A megújult magyar felsőoktatás sikeres, mert mindenféle ármánykodás és ellenszél ellenére, amely Brüsszelből érkezik ‑ magyar támogatással sok esetben ‑, azt tudjuk mondani, hogy a rekordok éve a 2025. év; a rekordok éve a felsőoktatásban, hiszen immár harmadik éve több mint 120 ezren jelentkeztek a megújult magyar felsőoktatásba. Egészen pontosan az idei évben 129 730-an választották a megújult felsőoktatást, mi több, ez az elmúlt 13 év legmagasabb felvételi jelentkezési eredménye.

Persze lehet azt mondani, hogy a 129 730 mit is jelent. Nézzünk néhány adatot még! Fontos, hogy minden második diák vidéki felsőoktatási intézménybe adta be jelentkezését. Ez fontos a magyar gazdaság, fontos a vidéki munkavállalás szempontjából. Fontos az, hogy a műszaki és informatikai területre 2022-höz képest, amely a megújult felsőoktatás első felvételi éve volt, 5600-zal többen jelentkeztek. Ha ezt tovább tágítjuk a műszaki, természettudományos, mérnök-informatikai, agrárképzésekre, akkor a jelentkezők száma 2022-höz képest több mint 20 ezerrel növekedett, azaz a magyar gazdaság és az egyetemek együttműködésének sikerét jelzi ez is.

Mi vár ránk a tanárképzés és a tanítóképzés területén? Nőttek a jelentkezési számok, de engedjék meg, hogy egy adatot kiemeljek. Az idei évben nem kevesebb mint 2046 olyan tanárszakra jelentkező van, aki a műszaki, természettudományos, azaz a fizika, kémia, matek, biológia, földrajz vagy az úgynevezett science-tanár-képzésen kívánja folytatni tanulmányait. Ez egy sokszorozódása, közel háromszorozódása a 2022-es adatoknak.

Kritikaként szokták egyesek megfogalmazni, hogy a felsőoktatás a hátrányos helyzetű területekkel nem foglalkozik. No, ez nem igaz. ’22-höz képest 50 százalékkal, 6 ezerről 9 ezerre nőtt a hátrányos helyzetű régiókból jelentkezők száma és 57 százalékkal a szakképzésből jelentkezők száma. Mi több, minden negyedik jelentkező 30 év feletti, hiszen a magyar diploma másfélszeres bérszorzó és azonnali elhelyezkedés.

Mit tesz az itthoni ellenzék? Riogat. Csökkenő államiösztöndíjas-keretszámokról beszél. Ez nettó hazugság. A tavalyi 75 ezerrel szemben az idei évben 87 ezer fixen biztosított állami ösztöndíjas hely van, azaz van állami ösztöndíjas hely a növekvő felvételi számok mellett.

Ami még inkább elrettentő, az, ami Brüsszelből történik. Mert mindezen megújult felsőoktatás vonatkozásában azt akarják az autonóm magyar felsőoktatásban véghez vinni, hogy zárjuk ki a kuratóriumokból a rektorokat, mi több, NGO-k mondják meg azt, hogy milyen választás zajoljon le; mi több, a fenntartott egyetemekre kívánnak mindenféle összeférhetetlenséget bevezetni. Ezt nem engedjük, mert nem engedhetjük. Ezzel szemben elindítottuk az „Egyetemek 2030” programot, amely azt jelenti, hogy 2030-ra lesz egyetemünk a világ legjobb száza között, lesz egyetemünk Európa legjobb száza között. És igen, egyetemeink lépnek előre, mert a magyar lakosság velünk van: kétharmada egyetért azzal, hogy a gazdasági szereplőkkel együttműködünk, kétharmada támogatja az új egyetemi modellt, és elutasítja mindazt, ami Brüsszelből érkezik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)