Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A kormány számára 2010 óta kiemelten fontos, hogy a bűnözőknek a börtönben van a helye. Szakítottunk azzal a fajta büntetőjogi szemlélettel, amely a büntetőjogban és az eljárásjogban csak azokat a kibúvókat sorolta fel, hogy ki és hogyan tud kibújni a büntethetőség alól, hogy kinek milyen kivételei vannak, hogy ki hogyan tud akár különös visszaesőként is kedvezőbb elbírálásban részesülni. Ennek egyszer s mindenkorra véget vetettünk, ahogy véget vetettünk annak is, hogy bárkik a saját kezükbe vegyék ‑ itt a Magyar Gárdára gondolok ‑ a rendőri szervek helyett a bűnözőkkel szembeni fellépést.

(13.20)

Bevezettünk törvényi szigorításokat itt, az Országgyűlésben, amelyeknek mind a büntető törvénykönyvben, mind más büntető jogszabályokban ott van az alapja. Ilyen például a három csapás törvénye, amely pontosan a visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében szigorította a kiszabható maximális büntetési tételeket, s nemcsak csökkentette, hanem eltörölte a kedvezményeket, amelyeket a visszaeső, erőszakos bűnözőknél a bíróságok korábban alkalmazhattak.

Emlékezhetünk, hogy mekkora európai hadjárat indult Magyarországgal szemben, hogy ez csökkenti a bírók szabad mérlegelési jogkörét, hogy majd a bíróság egyedileg dönti el, hogy ki az, aki igaz, hogy már harmadszorra követ el erőszakos bűncselekményt, de mégis valamilyen enyhítő körülményt kellene az ő esetében a bíróságnak mérlegelnie és aszerint döntenie. Mi pedig ezeket kizártuk, mert akik egyfajta bűnöző életmódot folytatnak, és sokadszorra erőszakos bűncselekményt követnek el, azoknál nem lehet kibúvó, és nem lehet velük szemben kivételekkel fellépni. Ilyen volt például a tényleges életfogytiglan bevezetése is, hogy azoknak, akik rendkívül súlyos, akár életellenes, erőszakos bűncselekményeket követtek el, azoknak se legyen lehetőségük pár év, öt vagy tíz év után kikerülni a börtönből, hanem arra van szükség, hogy ők is a tényleges életfogytiglani börtönbüntetésüket töltsék le.

Ehhez kellett és kell új börtönöket is építeni. Ezért épült Csengerben is egy új, nagyon sok rab befogadására alkalmas börtön. Ezeknek az intézkedéseknek meg is lett az eredménye, hiszen az elkövetett bűncselekmények száma a 2010-es 447 ezerről az elmúlt esztendőkre már 180 ezer köré csökkent; tehát a közel 450 ezer helyett 180 ezerre. Ez 60 százalékos csökkenés!

Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt öt évben minden gyilkost, mindenkit, aki más ember életét kioltotta, a rendőrség elfogta és bíróság elé állította. Mert az egyik dolog az, hogy vannak‑e szigorú törvényeink ‑ ahogy önnek elmondtam, a mai törvényeink sokkal szigorúbbak, mint a 2010 előtti törvények ‑, de a másik fontos az, hogy kerüljön rendőrkézre az elkövető. És az elmúlt öt évben minden életellenes bűncselekmény elkövetője, minden gyilkos rendőrkézre került, és vagy várja a büntetését, vagy már tölti a szabadságvesztés büntetését. Nem volt kibúvó egyetlenegy emberölést elkövetőnek sem. Mindenki, az elsőtől az utolsóig a büntetőeljárás hatálya alá került, és a nagyon hosszú börtönbüntetésére várhat. Tehát mind a két feltétel adott lett: a hatékonyabb felderítés is és a szigorúbb büntetések kiszabásának lehetősége is, ami azért is fontos, hogy az illető bűnelkövető ne tudjon öt-nyolc év múlva visszakerülni a társadalomba és újabb hasonló bűncselekményeket elkövetni, és azért is, hogy nagyobb visszatartó ereje legyen másokkal szemben, akik esetleg ilyen bűncselekményt terveznének, hogy ne kövessék ezt el.

Ennek is köszönhető, tisztelt képviselő úr ‑ amire azt mondja, hogy ön már ezt nagyon sokszor hallotta, de azért érdemes elmondanunk ‑, hogy az Ipsos idén februári felmérése szerint ‑ ez egy másfél hónapos felmérés; ez a közvélemény-kutató francia cég világszerte mindenhol méri az emberek bűnözés és erőszak miatti félelmét ‑, nos, ez a félelem Magyarországon 7 százalék, míg Belgiumban az emberek 25, Németországban 36, Franciaországban 38, Svédországban pedig 65 százaléka fél attól, hogy erőszak vagy bűncselekmény áldozatai lehetnek; vagy félt ettől februárban. Magyarországon pedig 7 százalék ennek az aránya, tehát jóval-jóval-jóval alacsonyabb.

Ehhez kellett az is természetesen, hogy ne csak technikailag újítsuk meg a rendőrséget, hanem személyi állományában is bővüljön a rendőrség. Több mint 2500-zal, közel 3 ezerrel több rendőr van ma Magyarországon, pontosan azért, hogy egyrészről a közterületeken is jelen legyenek, másrészről pedig ott legyenek akkor, amikor a nyomozás során fel kell lépni a bűncselekményt elkövetőkkel szemben. És sok más bűncselekménynek az alapja ‑ ön is tudja, én is tudom, mindannyian tudjuk ‑ a kábítószer és a kábítószer-kereskedelem. Azért indított a kormányzat és a rendőrség hajtóvadászatot a kábítószer-kereskedőkkel szemben ‑ ön is láthatja, hogy nap mint nap újabb elfogások vannak, és hogy hány kiló kábítószert foglaltak le napról napra ‑, hogy sok más bűncselekmény alapját, a kábítószer-kereskedelmet is visszaszorítsuk vidéken, a fővárosban és a városokban egyaránt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)