Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az inflációval kapcsolatos eddigi jóslataik és intézkedéseik ellenére, sőt azokat megcáfolva ismét berobbant a drágulás. A KSH március 11-ei tájékoztatója szerint az élelmiszerek átlagos áremelkedése tavaly februárhoz képest 7,1 százalékos volt, 2020 februárjához képest pedig elképesztően magas, már több mint 80 százalékos. És miközben januárban is Magyarország állt az uniós országok inflációs rangsorának a tetején, Nagy Márton miniszter úr ma elismerte azt is, hogy márciusra még tovább romlik a helyzet, és 9‑10 százalék is lehet az élelmiszer-infláció. Mindez azok után történik, hogy önök szerint az infláció gyomrost kapott és térdre rogyott; úgy látszik, mégsem. Az az egyetlen újdonság, hogy a fideszes újbeszélben most már nem háborús inflációról, hanem meglepetésinflációról van szó, pedig akkor is, most is elég lett volna egy másik jelző: orbáni ‑ orbáni! ‑ infláció.

Önök év elején repülőrajtról beszéltek, de ez inkább zuhanórepülésnek tűnik. A kormány nem tanult az ársapkák korábbi kudarcából, pedig ahogy Matolcsy György még MNB-elnökként mondta, az ársapkák önmagukban 3-4 százalékkal növelték az inflációt. Lehet, hogy tüzet akartak oltani, csak olajjal ‑ mondta a leköszönt jegybankelnök. Úgy tűnik, a kormány most áttér inkább a benzinre.

A beszerzési és eladási ár között 10 százalékban határozták meg a marzs mértékét 30 élelmiszer esetében, ami így a bolti élelmiszerek forgalmának egynegyedét érintheti. Az intézkedés azonban csupán az élelmiszer-kereskedők egy részére fog vonatkozni, miután árbevételi küszöböt szabnak meg, vagyis a multis, nagyvállalati háttérrel rendelkező, de más cégstruktúrában működő hálózatok vagy éppen a falusi kisboltok kibújhatnak az intézkedés alól, és így már végképp kérdéses az árréskorlátozás értelme.

A korábbi kudarcos ársapkás szabályozás fő tanulsága egyébként az volt, hogy a boltok a veszteséget szétterítik a korlátozás alá nem eső termékekre, azok ára így még inkább növekszik, összességében és átlagosan tehát nem csökken, hanem nő az infláció. Különösen fájdalmas ez akkor, amikor olyan alapvető termékek ára fog kilőni, mint a korlátozás alá nem eső kenyér vagy a zöldség-gyümölcs. Úgy látszik, már megint elkerülte a figyelmüket, hogy a gazdaság egy komplex, a faéknél valamivel bonyolultabb szerkezet. Miniszterhelyettes úr, ha már nem értik és nem tudják orvosolni a bajt, akkor legalább ne súlyosbítsák!

Most a pénzromlás miatt aggódó magyarok millióinak kérdését tolmácsolom, kérem, ehhez illő komolysággal, érdemben válaszoljon rá! Tehát: miért gerjesztik tovább az inflációt?