Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőház! Hadd kezdjem azzal, hogy nemzeti ünnepről, nemzeti összetartozásról önök minket ne oktassanak ki (Tordai Bence: Már miért ne?), azok után, hogy nemet mondtak a nemzeti összetartozásra akkor, amikor erről egy népszavazást tartottak Magyarországon, uszítottak a határon túli magyarokkal szemben (Tordai Bence: Kik?), és minden fellépésükkel szembementek azzal a törekvésünkkel, hogy abban a helyzetben, amelyben a magyar nemzet van a Kárpát-medencében, megtaláljuk a mai kornak megfelelő megoldásokat az összetartozás kifejezésére, az állampolgárság kiterjesztésére és a magyarok minél szélesebb körű bevonására a közös döntéseinkbe. Ennyit tehát arról, hogy a nemzeti ünnepre utalt a beszédében, és a nemzeti összetartozásról is beszélt.

(13.10)

Ami pedig a továbbiakat illeti, nézze, Magyar Péter személyében egy olyan politikai szereplőről beszélünk, aki saját maga vívta ki magának azt a becenevet, hogy „Poloskának” nevezik, miután titokban lehallgatta a saját feleségét, és ebből aztán politikai tőkét akart kovácsolni. Mindehhez képest, amit ez egyébként erkölcsileg és emberileg jelent, ez még egy egész kedves és visszafogott becenév, ha már itt tartunk.

De ami egyébként a politikai közbeszéd állapotát illeti, visszautasítom azt, hogy ezt önök rajtunk kérik számon. Hosszú sort lehetne itt felolvasni arról, hogy az önök politikusai, az önök szövetségesei miket mondtak az elmúlt években a Fidesz és a KDNP szavazóiról. Patkányoknak nevezték őket, fitkányoknak, a magyarországi zsidó közösséget tetűcsúszdásoknak hívta az egyik baloldali liberális jelölt. Ilyenkor soha nem hallottunk egyébként tiltakozást az önök részéről, nem álltak akkor a tiltakozások élére, de akkor sem, amikor például Szarvas Koppány Bendegúz lámpavasra akarta húzni a jobboldaliakat, és vért akart látni az utcákon, és hasonlókat mondott; hogy már ne is említsem azt, hogy fogyatékosnak és visszamaradottnak nevezte más politikusuk a jobboldaliakat. Vagy például említhetem akár a DK-s Niedermüller Pétert, aki a fehér heteró keresztényekről tett kijelentésében azt mondta, hogy ezek rémisztő képződmények; soha nem hallottunk semmiféle tiltakozást az önök részéről, tisztelt képviselő asszony.

Ami pedig a politikának a tisztaságát illeti, erre a legnagyobb veszélyt jelen pillanatban az a korrupt finanszírozási hálózat jelenti, amely részben az Egyesült Államok korábbi kormányszerveitől és alapítványaitól, részben Brüsszelből irányul arra vonatkozóan, hogy befolyásolja szuverén országoknak a döntését és a politikai irányvonalát. Ez az igazi korrupció, és ez az, amit fel kell számolni. Ehhez tett óriási lépést előre az amerikai kormányzat azzal, hogy nyilvánosságra hozta és nyilvánosságra hozza most, ezekben a hetekben azokat az információkat, amelyek ezekről a támogatásokról, a manipulációnak a minősített eseteiről szólnak, és amelyek pontosan megmutatják azt, hogy a mi elmúlt években hozott intézkedéseink a szuverenitás védelmében, az ország önállóságának a megerősítése érdekében abszolút indokoltak voltak. Mert itt gyakorlatilag olyan törekvéseknek vagyunk a tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy külföldről mondják meg, szabják meg azt, hogy egy ország mit gondolhat a saját identitásáról, mit gondolhat egyébként például a bevándorlás kérdéséről, mit gondolhat a családról, a házasságról és a gyermeknevelésről ‑ kulcskérdésekről, amelyek meghatározzák egy nemzeti közösségnek a jellegét és az értékeit.

Mi nem fogunk engedni az ilyen jellegű beavatkozási kísérleteknek, ahogy eddig sem engedtünk. Ez indokolja egyébként azt a dühödt támadássorozatot, amelyet kapunk részben Brüsszelből, részben a Soros-hálózat részéről, ahova egyébként az ön politikai közössége is tartozik.

Annyit mondhatok, képviselő asszony, hogy mi tiszteletben tartjuk a politikai ellenfeleinket, de le fogjuk őket győzni szabad választásokon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)