Hidvéghi Balázs (Fidesz)

HIDVÉGHI BALÁZS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy rendkívül nagy horderejű, nagy súlyú dologról van szó, nem véletlenül kerül szóba a mai vitában, és most már többedszer itt a parlamentben.

Vajon miért van szükség egy véleménynyilvánító szavazásra Magyarországon Ukrajna uniós tagságáról? Sok érv elhangzott a képviselő úr hozzászólásában, fontos részletek. De ha szeretnénk összefoglalni azt, hogy miért is van erre szükség, azért, tisztelt képviselőtársaim, mert Brüsszel az elmúlt évek elhibázott és most éppen a szemünk előtt, a világ szeme előtt látványosan kudarcot vallott háborúpárti politikája után ezt meg akarja spékelni, tovább akarja folytatni előremenekülve, ha úgy tetszik, egy teljesen elhibázott, elsietett és az emberek véleményét nem figyelembe vevő, gyorsított ukrán EU-csatlakozással, EU-felvétellel. Ez pedig, képviselőtársaim, minden szempontból alapjaiban változtatná meg az Európai Uniót, és alapvetően érinti a nemzeti érdekeket, így a magyar nemzeti érdeket is. Számunkra ez az első ebben a konfliktusban, ebben a kérdésben is, mint ahogy ez más témákban is mindig így van.

Aláhúzható az, hogy brutális anyagi következményekkel járna az, ha Ukrajnát gyorsított eljárásban, a következő egy-két év alatt felvennék az Unió tagjai közé. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy még az ő hivatali idejében, vagyis a következő négy évben sort kellene keríteni erre. Tudjuk azt, hogy az Európai Unió, Brüsszel egyébként már eddig is több mint 135 milliárd eurót fizetett ki Ukrajna számára erre a kudarcos, háborúpárti politikára, most legutóbb egy újabb 30 milliárdos kötelezettségvállalásról volt szó. De tudjuk azt is, figyelni kell a részleteket, hogy ennek a sokszorosa jönne akkor, ha Ukrajnát gyorsított eljárásban felvennék az Európai Unió tagjai közé.

(14.20)

Gyakorlatilag olyan helyzet állna elő, hogy az egész Európai Unió egy Ukrajnát finanszírozó szervezetté válna, és azok a politikák, akár a közös agrárpolitika, akár a kohéziós források, amelyek eddig jellemezték az uniós együttműködést, gyakorlatilag megszűnnének a mostani formában, minden pénz, a mi összes pénzünk is Ukrajnába menne egy elhibázott felvételt követően.

Ráadásul Brüsszel egyszerre négy dolgot akar elérni most, mint ahogy ez látszik a nyilatkozatokból, az elmúlt időszakból, egyszerre akarja ezeket véghez vinni. Az egyik, hogy fogadkoznak, hogy az ukrán hadsereget majd európai forrásokból tartják fenn és finanszírozzák. Ez jelen pillanatban egy 800 ezer fős hadsereg, de már elhangzott Zelenszkij elnök ígérete, hogy nemsokára egymilliósra kell duzzadjon, ennek a költségeit a fogadkozások szerint Brüsszelből kellene finanszírozni. De ugyanígy gyakorlatilag már ma is az ukrán állam napi működését az Európai Unió pénzéből finanszírozzák, és most, hogy az Egyesült Államok visszalép ebből a kudarcos politikából, még nagyobb arányban kerülnének ide európai pénzek; nem egy tartható állapot véleményünk szerint.

Mindeközben az Európai Unió azt is el szeretné érni, hogy a fegyverkezésben felzárkózzon legalább valamennyire a nagyhatalmak mellé. Ez egy óriási fegyverkezési programot jelent óriási költségekkel, ennek szintén ki kell fizetni az összegeit. Hogy fog ez menni mindezen korábbi és további költségek mellett? (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) És akkor erre jönne még rá valóban az ukrán csatlakozás finanszírozása, amely számos kérdésben, számos területen jelentene óriási kockázatot.

Én hozzátenném még a korábban elhangzottakhoz egyébként a biztonsági kockázatokat is. Ukrajnában rengeteg fegyver van ismeretlen helyen az elmúlt évek fejleményei után. Ukrajna híres volt, hírhedt volt korábban arról is, hogy az ukrán maffia milyen erősen volt jelen mind Ukrajnában, mind a környező országokban ‑ ebből Magyarország is kapott a korábbi időszakban ‑, mind a csempészés, mind az illegális tevékenységek szempontjából kifejezetten egy biztonsági kockázatot is jelent vagy jelentene egy ilyen elsietett csatlakozás.

Ez egy olyan kérdés, amiben viszont az európai uniós tagállamoknak vétójoga van, így Magyarországnak is, mi pedig nem fogunk úgy dönteni egy ilyen ügyben, hogy ne kérdeznénk meg a magyar emberek véleményét erről a kérdésről, teszem hozzá, elsőként és talán egyedüliként is. Ahogy korábban nagy jelentőségű ügyekben, a migráció kérdésében vagy akár a háború támogatásának a kérdésében sem kérdezte meg Brüsszel, hogy mit gondolnak az európai emberek, hanem ment előre egy zsákutcás, kudarcos úton, úgy most ebben sem szeretnének ők az emberekre odafigyelni. Mi azonban szeretnénk odafigyelni a magyar emberek véleményére, és ezért lehetőséget adunk arra, hogy a tavasz folyamán egy egyszerű kérdésre válaszolva véleményt mondjanak erről az ügyről, hogy támogatják‑e azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy Ukrajna az EU tagja legyen. A következő hetekben, a következő hónapokban ez a lehetőség a magyar emberek számára nyitva áll, hogy ezt a kérdést eldöntsék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)