Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Szomorú momentummal indítjuk az új évet a mezőgazdaságban. Szégyenteljes állapotba került több ágazatunk is és maga az agrárium képviselete is. Az első, ami számomra a legfontosabb, a magyar méhészet állapota, ahol az ígéretekkel szemben ígért itt mindenki mindent. Volt itt mindenféle, arabokkal történő biznisz, vásár, mézfelvásárló cég alapítása, bekamuztak mindent, és mai nap ott tartunk, hogy a magyar vegyesméz felvásárlási ára 600-700 forint kilónként, az akác 1100-1200 forint.

Külön sérelmezzük, méhészek, hogy a miniszterelnök úr észrevette, hogy a 200 forintos tejből 400 forintos tej lett a boltokban, de azt valamiért nem veszi észre ‑ talán Dunavarsányban eltakarják a szemét ‑, hogy a 600 forintos mézből vagy az 1100 forintos akácmézből hogyan lesz 5-6 ezer forintos méz a boltokban. Sőt, ha a valóságot szemléljük, hogyan lesz a Magyarországba beáramló hamis szutymákból, ami jó esetben 500 forintért érkezik be a boltokba, 5 ezer forintos méz. Ez külön szégyene az agráriumnak, úgyhogy most nem is tudom, hogy az agrárminiszterünkre, méhész kollegánkra büszke legyek‑e egyáltalán.

Kitérnék itt egy nagyon fontos dologra. Nagyon nagy a sajtócsend. Nagyon nagy a sajtócsend az Agrárminisztérium környékén, ugyanis zajlik egy per. Ezt sokan nem tudják, ezért most elmondom a parlamentben. Az Agrárminisztériumban 2,2 milliárd forintot sikkasztottak el úgy, hogy a miniszter úr a bírósági meghallgatáson tanúként csak a vállát vonogatta. Olyanokat válaszolt, hogy a Monty Python megirigyelné. Elé tették, aláírta, nem nézte át, megbízott a kollégáiban. Amikor a bíró rákérdezett, hogy az illetőnek, aki erre utasítást adott ‑ a miniszteren kívül ‑ volt‑e hozzá hatalma, nem tudott rá úgy válaszolni, hogy hihető legyen.

Azért hoztam fel ezt a 2,2 milliárd forintot a méhészethez becsatolva, mert a magyar méhészetnél az állatjóléti támogatás összege, amivel most szédítik a méhészeket, és nagyon vacillálnak a kollégák, hogy mit tegyenek, hogy öt évre aláírjanak egy olyan szerződést, amely kötelezi őket, hogy a nemzet mézhamisítója számára lényegében olcsó mézet szolgáltassanak, mert az árak nem fognak változni, ez az összeg 5,4 milliárd forint, valamilyen úton-módon csak a magyar méhcsaládok 37,5 százalékára elég. Tehát valaki nem tud számolni, és valaki olyan dolgokat ír alá az Agrárminisztériumban, amelyek nem fedik a valóságot.

Megvolt a rendelet. Mi történt Magyarországon? A magyar méhészet, ahogy gondban van, és a támogatási összeg csak 37,5 százaléknyi méhcsaládra elég… ‑ beütött egy méhpusztulás. A méhcsaládok száma meredeken zuhan Magyarországon. Mondhatnánk azt, hogy ez véletlen. Ez egy olyan csodálatos ország, hogy tele vagyunk véletlenekkel. Ahogy beütött a krach a tejágazatba, a szarvasmarhatartásba, megjött a száj- és körömfájás. Ugye, milyen véletlen? De józan paraszti ésszel a gazdák azt mondogatják, hogy ez talán nem véletlen, ugyanis ismerünk még egy ilyen esetet, ez a madárinfluenza a baromfiknál. Amikor szükség volt rá, mondják ezt főleg a víziszárnyastartók, beütött a krach, nem kellett nekik fizetni, ők szép lassan tönkrementek.

Sokan azt mondják, hogy ezek konteók, de érdemes rajta elgondolkodni. Három ilyen ágazatunk van: a víziszárnyastartók a madárinfluenzával, a méhészek a méheikkel és most már a szarvasmarhatartók. Érdemes rajta elgondolkodni, hogy mi folyik ebben az országban. Amíg az Agrárminisztériumból szőrén-szálán eltűnik 2,2 milliárd forint úgy, hogy nincs gazdája per pillanat, és a miniszter úrnak esze ágában sincs felelősséget vállalni és lemondani ‑ ennél kisebbért is megtehetné ‑, két oka van, hogy lemondjon: ha nem olvasta el, amit elé tettek, azért, ha meg elolvasta, akkor meg azért. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)