Balassa Péter (független)

BALASSA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most, hogy a parlamenti szünet előtt egy Való Világ-hős megénekelte, hogy Magyarország Bindzsisztán, lehet, hogy a politikusokat és a kormánypárti politikusokat egy ilyen Való Világ-show-ba kellene elküldeni és összezárni, hogy jelen pillanatban mi is a realitás- és valóságérzetük arra, hogy Magyarország jelen pillanatban milyen helyzetben van.

Miért is mondom ezt? Önök nem ezt ígérték. Bár nemrég miniszterelnök úr azt mondta egy tévényilatkozatban, hogy fantasztikus év elé nézünk, az emberek úgy látják, hogy igen, fantasztikus az év, csak fantasztikusan drága.

(16.10)

Ha 2022-től megnézzük a 2022-es új Orbán-kormány működését, és összehasonlítjuk, hogy 2025. március 3-áig milyen fogyasztói árak és milyen infláció volt Magyarországon az elmúlt években, akkor, azt gondolom, láthatjuk, hiszen a magyar társadalom elmondta a véleményét, hogy a legújabb közvélemény-kutatás és a legfrissebb felmérés alapján egyrészt változást akarnak, másrészt rossz irányba mennek a dolgok. És ami még nagyon-nagyon fontos, hogy nem érzik biztonságban magukat. Nem érzik biztonságban magukat, mert bemennek a boltba és azt látják, hogy nap mint nap emelkednek az árak, arra keresnek, hogy kifizessék azt az élelmiszert, amit a családjuknak hazavisznek, vagy azt az összeget, ami lakhatásra kell. Például ősszel volt a lakhatási válsággal kapcsolatos felszólalás és a lakhatási vitanap, elmondtuk, hogy arra keresnek, hogy ki tudják termelni a családi kasszából azt a költséget, ami albérletre vagy egy ingatlanvásárlásra szükséges, legyen az új ingatlan, használt vagy éppenséggel hitellel terhelt ingatlan, arra keresnek, hogy azt fenn tudják tartani.

A sikerpropaganda folytatódik, és folyamatosan ezt halljuk, de nem ez a valóság. Ha megengedi, elnök úr, ön, ha jól tudom, már megélt 80 évet, és azért látja, hogy az elmúlt években micsoda drágulások voltak a boltokban. Nem hiszem, hogy ön is gondolta volna, hogy 10-15-20 százalékos inflációval kell a magyar embereknek számolni és hónapról hónapra arra dekázni, hogy miből fogják megvenni a napi betevőt, vagy éppenséggel az otthon elvárt élelmiszerek árát, összegét kifizetni. Ha megnézzük, 2022-ben, amikor az Orbán-kormány folytatta a kormányzást, egy kiló kenyér ára 500 forint volt, most ez jelen pillanatban 1000 forint. Ha megnézzük egy csirkemellfilének az árát, ez 1370 forint volt, most több mint 2000 forint. A sertéshús ára 1440 forint volt, most több mint 2000 forint, a vaj ára 400-500 forint körül mozgott, most 1000 forint, a duplája, a tejé 300-350 forint között volt, most 600 forint, a trappista sajté 2400 forint volt, most 3400-4000 forint körül mozog.

Az infláció kérdése kapcsán először is tisztázzuk azt, hogy mi az infláció. Érdekes jelentése van ennek a latin eredetű szónak: puffadást jelent. A fogyasztói árak növekedését, de vásárlóértékben viszont a vásárlóérték csökkenését jelenti, vagyis azt, hogy ha 2022-höz viszonyítjuk 2025-öt, akkor most kevesebbet tudnak az emberek a boltban vásárolni, mint két-három évvel ezelőtt. A politika egy eléggé szabad műfaj, nagyon nehezen mérhető, de ha mondjuk, a sportból Kemény Dénes szavaival élhetnék, idézném, hogy az eredményjelző soha nem hazudik, ő mindig ezt mondta. Négyévente van egy választás, jövőre is lesz egy választás, ahol az emberek elmondhatják majd a véleményüket, de egyre inkább úgy látszik, amivel kezdtem a felszólalásomat, hogy elégedetlenek, mert a magyar kormány az elmúlt években, 2023-ban, 2024-ben egy elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetően elszabadult infláció mellett nem tudta az árakat olyan szinten tartani, hogy egyáltalán versenyképesek legyenek az Európai Unióban.

Ha megnézzük az infláció mértékét, akkor sajnos ebben megint csak sereghajtók vagyunk, a legmagasabb az Európai Unióban, 5,9 százalék volt az előző évben, az Európai Unió átlaga ennek fele volt. Folyamatosan ön is hivatkozik és mások is hivatkoznak különböző számadatokra, de a tények makacs dolgok és teljesen mást mutatnak.

A nyugdíjakkal kapcsolatban egy kis kitérőt tennék, a nyugdíjak értékéről is beszélnék. A nyugdíjak januártól 3,2 százalékkal növekednek, de nézzük meg, hogy az elmúlt években milyen élelmiszerár-robbanások voltak. Itt is egy-két példát hoznék, hogy lássuk, nagyjából mi is a valóság és miről kellene beszélni. A liszt ára 69,5 százalékkal nőtt az előző évben, a sajt ára 76,5 százalékkal, az alma ára 25,4 százalékkal, a burgonyáé 24 százalékkal, a tojás ára 54 százalékkal, a csirkemell ára 21 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben.

Én azt gondolom, a sikerpropaganda helyett a valóságról kellene beszélni, arról, hogy a magyar emberek hogyan tudnak megélni. Jelen pillanatban az összes felmérés és az összes kutatás azt mutatja, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és ebben változást szeretnének. Én nagyon remélem, hogy ezt a magyar kormány megérti, és olyan gazdasági lépéseket tenne, amelyekkel ezeket az árakat tudná kontrollálni és féken tartani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.