{"cycle": 42, "id": "14-8", "date": "2022-06-22", "ulnap": 14, "seq": 8, "speaker": "Holman Magdolna Julianna", "p_azon": "h088", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "az Állami Számvevőszék alelnöke", "event": "Általános vita megkezdése T/152 Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/152", "duration_s": 638, "position": "az Állami Számvevőszék alelnöke", "chars": 8797, "paragraphs": ["HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselő Úrhölgyek és Urak!", "A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezése során az Állami Számvevőszék a törvényi felhatalmazással összhangban az alábbi két kérdésre kereste a választ: a törvényjavaslat összeállítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e; a törvényjavaslatban foglalt bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottak-e; és a bevételi előirányzatok teljesíthetőek-e. Emellett a véleményadás tárgyát képezte az is, hogy az államadósság-szabály teljesül-e.", "Az első kérdésre az ÁSZ értékelése alapján rövid választ tudok adni. A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat előkészítésének és összeállításának folyamata szabályszerű volt, a fejezetet irányító szervek szabályszerűen hajtották végre a tervezési feladatokat. A törvényjavaslat összeállítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A törvényjavaslat a vélemény elkészítéséig a fejezeti indoklásokat még nem tartalmazta, és nem került bemutatásra a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és azok hatásait figyelembe vevő, ötven évre szóló előrejelzés sem. A dokumentumokat azóta az előterjesztő benyújtotta.", "A második kérdésre adott választ megalapozó értékelést az Állami Számvevőszék a véleményadással érintett időszakban hatályos jogszabályok, illetve az Országgyűlés részére 2022. június 7. napjáig benyújtott törvényjavaslatok, valamint az évek óta változatlan, irányadó módszertanának figyelembevételével végezte. A módszertan alapján a véleményadás során a költségvetésitörvény-javaslat meghatározó előirányzatait értékelte az ÁSZ. Az értékelésre kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege meghaladta a törvényjavaslat szerinti bevételi főösszeg 93 százalékát, a kiadási főösszeg 89 százalékát. A rendelkezésre bocsátott és bizonyítékként felhasználható dokumentumok értékelésének eredményeként a meghatározó előirányzatok minősítése lehet megalapozott, részben megalapozott, nem megalapozott, illetve kockázatos. A vélemény I. számú függeléke tömör összefoglalót ad az alkalmazott módszertanról, amely az ÁSZ honlapján minden érdeklődő számára elérhető. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékelés mindig a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, illetve más módon megismerhető hiteles információk alapján történik. Ez utóbbiak közé tartoznak például az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslatok.", "Az elmondottak alapján lényegesnek tartom kiemelni, hogy a számvevőszéki véleményben rögzített értékelés egy adott időpont állapotát tükrözi, amely június 15-e. A véleményben részben megalapozottnak vagy nem megalapozottnak minősített előirányzatok megalapozottsága javulhat, ha azt megfelelő számításokkal az előterjesztő alátámasztja, illetve ha a tervezett jogszabályok megszületnek.", "(9.00)", "Az ÁSZ a törvényjavaslat indoklásában rögzített makrogazdasági prognózist, amely összhangban van a Magyarország 2022-2026. évekre vonatkozó konvergenciaprogramjában foglaltakkal, megfelelő alapnak tekintette a 2023. évi költségvetés tervezéséhez. Így azokat az előirányzatokat, amelyek teljesülése függ a makrogazdasági mutatók alakulásától, például az inflációtól vagy a bérek emelkedésének az ütemétől, az ÁSZ azon feltételezés mellett értékelte, hogy a gazdasági folyamatok tényleges alakulása a törvényjavaslat szerinti prognózisban előre jelzetthez közeli lesz. Ezáltal nem számszerűsítette azt a kockázatot, amit a gazdasági folyamatok prognózistól eltérő alakulása hordoz az adó- és járulékbevételekre vagy a nyugdíjkiadásokra nézve.", "Ezek előrebocsátása után ismertetném az értékelés szerinti minősítéseket. A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bevételi előirányzatai közül összesen 84 előirányzatot tekintettünk meghatározó előirányzatnak. Ezek összegének 95,8 százaléka megalapozott, 4,1 százaléka részben megalapozott és 0,1 százaléka nem megalapozott. A meghatározó bevételi előirányzatok 0,1 százalékának teljesülése kockázatos. A kockázat összege 27,8 milliárd forint, amelynek tételes felsorolását a vélemény tartalmazza. Ezek az előirányzatok az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá.", "Célszerű kiemelni, hogy a költségvetés legjelentősebb központi bevételi előirányzatai, például az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó előirányzatai mind megalapozottak. A társasági adó esetében egy 40 milliárd forint összegű tervezett növekmény jogszabállyal való alátámasztására még nem került sor, a tervezett bevétel fennmaradó 95 százalékát megalapozottnak értékeltük.", "A törvényjavaslat kiadási előirányzatai közül 216 előirányzatot tekintettünk meghatározónak. Ezek összegének 95,1 százaléka megalapozott, 4,4 százaléka részben megalapozott, 0,5 százaléka nem megalapozott. A közfeladatok ellátása tekintetében a meghatározó kiadási előirányzatok 0,3 százaléka hordoz kockázatot. Tételes felsorolásunkat a vélemény tartalmazza.", "A részben megalapozott kiadási előirányzatok mindegyike felülről nyitott előirányzat, ami azt jelenti, hogy ha az előirányzat összege nem elégséges, akkor nem a feladatellátás sérül, hanem a kiadások túllépik az előirányzott összeget. Ennek figyelembevételével azonosítottunk 100 milliárd forint összegű kockázatot.", "Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a költségvetés hiányának megfelelő szinten tartása szempontjából kockázatot hordoz, hogy a 2023. évi kiadási előirányzatok főösszegéhez viszonyítva 49,2 százalékos az aránya azon előirányzatoknak, amelyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.", "A központi tartalékok tervezése megalapozott. A tartalékok a kiadási kockázatok kezeléséhez elegendő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, beruházási, beruházás-előkészítési, járványügyi, valamint energiaár-növekedési kompenzációs feladatokra. A céltartalék nélkül számított tartalék összege közel 650 milliárd forint, amely fedezetet nyújt az ÁSZ által számszerűsített, 130 milliárd forintot el nem érő kockázat kezeléséhez.", "A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 13. havi nyugdíjellátás mellett tervezett, inflációval azonos mértékű nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjprémium fedezetét.", "Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezett összege megalapozott; 2023-ban nagyobb szerepet kap a külföldi finanszírozás.", "A Honvédelmi Alap fejezeten belül a pénzügyi szervezetek befizetései és a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó előirányzata az alátámasztó számítások elkészültével válhat megalapozottá. A Rezsivédelmi Alap fejezeten belül a Rezsivédelmi Alap központi kiadásai az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá. Az alap kiadásainak forrására tervezett adóbevételek közül a bányajáradék megalapozott. Az energiaágazat befizetései az alátámasztó számítások elkészültével válhatnak megalapozottá.", "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatai kettő kivételével megalapozottak. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások egy kiadási előirányzat kivételével megalapozottak.", "A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások megalapozottak; a helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásának előirányzatai szintén megalapozottak.", "Az ÁSZ több jelentős kormányzati program, így a „Magyar falu” program, a „Modern városok” program, a fővárosi fejlesztések, a közúti és vasúti fejlesztések, az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer, a gazdaságfejlesztési feladatok, a Paks II. Zrt. tőkeemelése és a „Liget Budapest” projekt esetében arra a kérdésre kereste a választ, hogy a tervekben és a programokban foglalt célkitűzések megvalósításához kapcsolódó forrásokat a felelős tárcák megtervezték‑e a 2023. évi törvényjavaslatban. Valamennyi program esetében igen választ tudtunk adni a kérdésre.", "A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya a 2023. évre tervezett nominális GDP 3,5 százaléka. Ez nem törvénysértő, mivel 2023-ban sem kell alkalmazni a stabilitási törvénynek azt az előírását, amely szerint a kormányzati szektor hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.", "Végül kiemelném az ÁSZ véleményének azon értékelését, amely szerint a törvényjavaslat alapján az államadósság alakulásával kapcsolatos jogszabályi előírások teljesülnek. A törvényjavaslat az államadósság-mutató 2022. év végéhez viszonyított 2,3 százalékpontos csökkenését tartalmazza. Ez megfelel az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvényben foglalt követelményeknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}