Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom megint világosan, egyértelműen szeretne fogalmazni, és rögtön a beszédem elején szeretném azt is leszögezni, hogy elutasítjuk ezt a költségvetést, merthogy ez a költségvetés megint a multik költségvetése, Ady Endre után szabadon: a disznófejű nagyurak, a globális nagyvállalatok költségvetése, és nem a magyar nép, nem a magyar emberek, nem a magyar nemzet költségvetése.

Szomorúan látjuk ebből a költségvetésből, hogy a Fidesz továbbra sem akar változtatni azon az elhibázott gazdaságpolitikai gyakorlaton, amelyet évtizedek óta tapasztalunk itt, Magyarországon. Most már a kommunizmus utáni elsikkasztott rendszerváltozás utáni évtizedekben nagyon világossá tették ‑ akár balliberális kormányok voltak, akár a Fidesz vezette kormányok voltak ‑, hogy itt, Magyarországon úgy képzelik el a gazdaságpolitikát, hogy nem akarnak magyar nemzetgazdaságot építeni, helyette majd jöhetnek a multik, kinyitjuk a határokat. Korábban csak a beruházások előtt, a külföldi tőke előtt akarták kinyitni a határokat, most már azt látjuk, hogy a külföldi, olcsónak tartott munkaerő előtt is ki akarják nyitni a határokat. Ezt mi visszautasítjuk, és elsősorban ezért el sem tudjuk fogadni ezt a költségvetést.

De akkor nézzünk néhány konkrét adatot, hogy miről is beszélek, amikor azt mondom, hogy ez a költségvetés a multik költségvetése. Tegnap a felszólalásomban beszéltem a globális minimumadóról, és azt is láttuk, ebben az esetben azért tudtuk támogatni a kormány törekvését és a magyar vétót, mert kikerült az első pillér, amely a digitális óriáscégekre, technológiai cégekre vonatkozott volna, holott azt is elmondtam a tegnapi felszólalásom során, hogy például a Google teljes bevétele négyszer akkora, mint a magyar államháztartás teljes éves bevétele, csak hogy mindenki lássa, hogy miről beszélünk, mekkora számokról, mekkora összegekről beszélünk. De egyébként a Magyarországon igencsak népszerű és nagyon komolyan a politikát befolyásolni képes Facebook esetében is kétszer annyi bevételük van, mint az egész magyar államnak, az egész magyar államháztartásnak. Tehát addig, ameddig ezeknek a multiknak, ezeknek a globális nagyvállalatoknak kedvez Magyarország és Magyarország Kormánya, addig mi nem tudunk semmit támogatni. Ha ezekkel szembeszáll a magyar kormány, akkor számíthat arra, hogy konstruktív ellenzékként tudunk támogatni akár ilyen javaslatokat.

De nézzük, hogy ebben az esetben nemcsak a költségvetést végigolvasva azt látjuk, hogy megint csak nem szerepelnek, mondjuk, a globális, óriás techcégek, meg sem próbál a magyar kormány nemzeti hatáskörben valamilyen módon adót kivetni rájuk, valamilyen módon korlátozni a tevékenységüket, hanem azt látjuk… ‑ nézzünk néhány olyan, Magyarországon közismert multit az előbb felsorolt digitális multik mellett, akik számára továbbra is úgy tűnik, hogy a magyar kormány, legalábbis ez a költségvetés azt mutatja, kedvezményeket akar tenni.

Itt van, ugye, az Audi, amelyről éppen a mai hírek szerint tudhattuk meg azt, hogy újabb egységet akar építeni Győr városában. Az Audi egy nagyon jó, eklatáns példája annak, amit tegnap is elmondtam a felszólalásomban, hogy számos olyan multinacionális globális nagyvállalat működik Magyarországon, akik mínuszban vannak, ha az adófizetés, ha közteherviselés szempontjából vizsgáljuk őket. Az Audi esetében mondhatjuk azt, hogy 2020-ban 1800 milliárd forintot egyszerűen kivitt innen Magyarországról, a törzstőkéjét is levitte egy átlag magyar cég szintjére. De nem csak róluk beszélhetünk. Itt van, mondjuk, a másik ilyen zászlóshajó, a kormány szeret hivatkozni a Mercedesre.

(12.30)

A Mercedes 2020-ban ‑ tehát már a válság kibontakozásának az évében a Covid elhibázott intézkedései közben, 2020-ban ‑ 40 millió euró nyereségre tett szert. Ez 2021-ben, amikor súlyosbodott a válság, 67,5 millió euróra növekedett. Tehát több lett a nyeresége, méghozzá euróban számolva a Mercedesnek is, miközben Magyarországon számos magyar cég, számos magyar kis- és középvállalkozás tönkrement, aközben a Mercedesnek folyamatosan nőtt, méghozzá igencsak komolyan nőtt a nyeresége. Ami ennél sokkal súlyosabb és ugyanazt mutatja, mint az Audi esetében, hogy ezt a megnövekedett nyereséget is teljes mértékben kivitte a németországi anyacéghez a Mercedes. Ez nem a magyar nemzetgazdaság támogatása, amikor, mondjuk, a multikat támogatni akarjuk.

Ezzel szemben pedig azt látjuk, hogy például az élelmiszerek ára 18,5 százalékkal emelkedett. Ezt nem nagyon kell itt elmondani a parlamentben, hiszen mindenki ‑ mindenki, az is, aki most meghallgatja ezt a felszólalást ‑ a saját zsebén, a saját pénztárcáján érzékeli és tapasztalja, hogy ha bemegy ma már a boltba vásárolni, akkor sokkal-sokkal több pénzt kell magához venni, hogy, mondjuk, megvásárolja a vacsorához vagy az ebédhez valót. Ennek nemcsak az az oka, hogy a kormány továbbra sem mutat olyan utat, ami egy magyar nemzetgazdaság kiépítéséhez vezetne, hanem ennek más oka is van, például az, hogy ha a költségvetést nézzük, akkor azt látjuk, hogy az inflációs becslés túl optimista. 5,4 százalékkal számol a kormány, számol ez a költségvetés. Hát, tudjuk, hogy az 5,4 százaléknak legalább a duplájában kell most jelenleg gondolkodnunk. Nyilván ennek is vannak világpolitikai és vannak belpolitikai okai is, gazdasági okai, hogy miért ilyen magas az infláció. De egy biztos, hogy ez a költségvetés valószínűleg szándékosan jóval optimistább, mint ami a valóság.

Tehát ha az inflációt nem a realitásoknak megfelelően kezeljük, akkor kár is erről a költségvetésről beszélnünk, mert akkor nagyon-nagyon sok mindenről kiderül, hogy amit a kormány úgy kommunikál, hogy mondjuk, több pénz jut akár az egészségügyre vagy az oktatásügyre, hogy csak kiemeljek két ilyen fontos szakterületet, akkor látjuk, hogy valójában kevesebb jut. A rendvédelemről nem is beszélve, mert ott aztán, ha az inflációt nem néznénk, akkor is sokkal rosszabb helyzetben lesznek például a rendőrök. Márpedig addig, ameddig a közbiztonság szempontjából nem nyugtathatjuk meg a lakosságot, addig arról sem lehet beszélni, hogy hogyan éljünk jobban, hiszen ha az embert kirabolják vagy betörnek a házába, vagy mondjuk, agyonütik, akkor nyilvánvalóan, még ha több pénz is volt a zsebében, akkor sem lesz jobb az élete Magyarországon.

Tehát nagyon-nagyon fontos területekről beszélünk, és nézzünk akkor erre is néhány példát, hogy ne csak úgy a levegőbe beszéljünk! Mondjuk, nézzük az egészségügyet! Az egészségügy esetében a kormány nagyon büszkén azt kommunikálta, hogy 4 százalékkal több jut az egészségügyre, hát, valójában az infláció miatt ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb, ha mondjuk, 10 százalékos inflációval számolunk, akkor jóval kevesebb. Márpedig májusban, mondjuk, a maginfláció több mint 12, egészen pontosan 12,2 százalékos volt. Tehát az biztos, hogy ebben az esetben is azt mondjuk, hogy az egészségügyre valójában az előttünk álló költségvetés tervezete alapján jóval kevesebbet fog költeni a kormány.

Ha már az egészségügyről és az igencsak alulfizetett egészségügyi dolgozókról beszélünk, akkor megint csak két adatot hadd emeljek ki! Ugye, mi voltunk azok, a Mi Hazánk Mozgalom, akik az elmúlt években valamilyen alternatívát tudtunk felmutatni az itt ülő ‑ akkor még a Mi Hazánk Mozgalom nem ült itt a parlamentben, legalábbis frakciónk nem volt ‑ összes párttal szemben, mi tudtunk egyedül valamilyen alternatívát, alternatív javaslatokat tenni, és most már így néhány év távlatával elmondhatjuk, és talán önök is elmondhatják azt, hogy sok mindenben nekünk volt igazunk. Mindegy, hogy mi milyen vitát folytatunk ezzel kapcsolatban itt a parlamentben, az emberek pontosan tudják, hogy például az oltás működött‑e, nem működött‑e az oltás, milyen mellékhatások lettek, mit okozott a koronavírus, és azok az egyébként elhibázott gazdasági intézkedések, amelyeket az elmúlt években itt a parlament hozott. És azt látjuk, hogy nem tanult a kormány ebből sem, merthogy például 18,5 milliárd forintot oltóanyaggyárra tervezett be a kormánytöbbség, miközben 7,7 milliárd forintot járványkezelésre.

Nagyon kíváncsiak lennénk, nyilván sejtjük, hogy a 18,5 milliárd forint oltóanyaggyárra, az, mondjuk, nem a majomhimlő elleni oltásról szól. Nem tudom, hogy esetleg még mindig a kínai oltást szeretnék majd most Magyarországon legyártani azok után, hogy látható, hogy egyébként a koronavírussal kapcsolatban rengeteg olyan, mondjuk, a hivatalos mainstream médiában szereplő professzor véleménye is megdőlt, akár azzal kapcsolatban, akár a nyájimmunitással kapcsolatban, vagy akár azzal kapcsolatban, hogy azt mondták korábban ‑ talán még emlékeznek erre, Merkely professzor is elmondta, óriásplakátokon hirdették ‑, hogy az oltással megállítják majd a koronavírus terjedését. Tudjuk, hogy ezek mind hazugságnak bizonyultak, ezek mind-mind tévutak voltak.

Ha ugyanezt az oltást akarja a százszor mutálódott koronavírussal kapcsolatban még a kormány majd Magyarországon gyártani, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a 18,5 milliárd forint már kidobott pénz az ablakon. Ehhez képest járványkezelésre a biofegyverek korában 7,7 milliárd forintot tervez a kormány. Hát, ez mutatja, hogy milyen elképesztő hibák vannak itt a költségvetésben, és az, hogy az egészségügyre, ahol GDP-arányosan eddig is sokkal kevesebbet költött Magyarország, mint számos más ország, akár térségbeli ország, akár mint Csehország, hogy ebben az esetben még konkrétan csökkenéssel számolhatunk, ez egészen elképesztő, és nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Nézzünk egy másik ilyen területet, amelyről évek óta folyik a közbeszéd! Az egészségügy mellett itt van az oktatás helyzete. Az, hogy az oktatás esetében, ugye, tudjuk, hogy egy kezdő pedagógus nettó 160 ezer forintot keres, egyébként ez a fele a diplomás kezdő átlagbérnek, ez is vérlázító és elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan így nem lehet normális oktatásról, nem lehet normális tanításról beszélni. Miközben egyébként látjuk, hogy egyre több sajnos az antiszociális gyerek, ez is nyilván valamikor szubkulturális okokra vezethető vissza; itt is egyébként a parlamentben ülő ‑ akár a balliberális pártok padsoraiban, frakcióiban, akár a Fidesz-frakcióban ülő ‑ roma politikusoknak is lett volna feladata. Hát, nem látjuk az ő elképzelésüket a költségvetésben, hogy például hány forintot fordítanának akár a roma vagy cigány közösségen belül, mondjuk, a gyerekek felzárkóztatására vagy arra, hogy ne antiszociálisan viselkedjenek, ne tegyék tönkre az oktatást; vagy hogyan lehetne például őket szegregálni, speciális oktatásban ‑ speciális, csak ezekre a feladatokra vállalkozó pedagógusok vezetésével ‑ részesíteni.

Az, hogy egyébként az úgynevezett cigány önkormányzatokra és politikusokra szintén látunk iszonyatosan sok pénzt, milliárdokat, na, azt megint csak az ablakon kidobott pénznek tartjuk, ehelyett inkább az oktatáspolitikán kellene változtatni. Azt tudtuk volna támogatni, hogyha speciális oktatásra és speciális pedagógusokra szánt volna a kormány pénzt, azt nem, hogy roma vagy cigány politikusok fizetésére vagy különböző korrupciós ügyeikre szórjuk el a közpénzt.

Maradva az oktatásnál, azt látjuk, hogy megint csak a kormány diadalittasan jelenthette be azt, hogy 9 százalékkal többet költ az oktatásra. Ez megint, ha reálisan számoljuk az inflációt, és nem ezt az 5,4 százalékos, nagyon, túlontúl optimista becslést kalkuláljuk, amivel a kormány számol a költségvetésben, akkor azt látjuk, hogy valójában az oktatásra is kevesebbet költ, de legalábbis nem költ többet a kormány, mert nem akar többet költeni. Pedig épp az előbb mondtam, hogy a 160 ezer forintos pedagógusbér nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan, azonnali béremelés kell, nemcsak az egészségügyben, hanem az oktatás esetében is.

És akkor hadd emeljek ki még egy másik, nagyon régi vesszőparipánkat: úgy látszik, hogy hiába próbálunk mi bizonyos nemzeti kérdésekhez konstruktívan hozzáállni, a kormányt egyáltalán nem érdekli, a kormánypártokat egyáltalán nem érdeklik azok a javaslatok, amelyek a magyarság számára különösen fontosak. Hiszen évek óta mondjuk azt, hogy döbbenetes, hogy akár 30 milliárd forintot költ a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra a kormány, miközben az valójában egy bújtatott migráció, hiszen azok jönnek Magyarországra a Stipendium Hungaricum program keretében ‑ azokból az országokból jönnek, döntő többségben afrikai, illetve dél-ázsiai országokból érkező fiatalokról beszélünk ‑, akik aztán itt maradnak vagy Magyarországon, vagy az Európai Unió más tagállamaiban, de elég ritkán mennek aztán vissza Afrikába vagy éppen, nem tudom, Srí Lankára ezek a fiatalok. És hiába kérjük azt évek óta a kormánytól, hogy szüntesse meg ezt az ösztöndíjprogramot, és adja inkább oda a magyar diákoknak, tehát a magyar oktatásra költse, a magyar diákok támogatására költse akár a trianoni határokon belül, akár a trianoni határokon kívül, de magyar fiatalokra, a magyar oktatásra fordítsa ezt a pénzt.

(12.40)

Tehát a kormány természetesen, bár nem lepődünk meg, ezt a javaslatunkat sem hallotta meg, ezt sem támogatja, sőt ellenkezőleg, 3,5 milliárd forinttal növeli a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretét. Az sem érdekli ezek szerint a kormányt, hogy rendszeresen buktak meg és buktak le az elmúlt években olyan ‑ idézőjelbe téve ‑ „diákok” Nigériából, akiket például a magyar hatóságok, a rendőrség fogott el, mondjuk, a Sziget Fesztiválon drogárusítás közben. Hát, ilyen diákokat importálunk Magyarországra. Mi ezt is elfogadhatatlannak tartjuk, semmilyen bújtatott vagy semmilyen nem bújtatott migrációt a Mi Hazánk Mozgalom nem hajlandó támogatni.

Az előbb már említettem a rendvédelmet, ami akár kapcsolódhat a migrációhoz. Az, hogy a rendvédelmi dolgozók esetében szintén 160 ezer forint kezdő rendőrfizetésért várjuk el tőlük, hogy az életüket tegyék kockára a mi biztonságunk érdekében, ez vérlázító, ez egészen felháborító. Hiába kongatjuk a vészharangot, hiába mondtam el én személy szerint is, aki személyesen tapasztalom a déli határ mellett egy tanyán élve, hogy óriási szükség lenne arra, hogy több rendőr legyen Magyarországon, vagy akár arra is, hogy a határőrséget állítsák vissza, ezt sem látjuk ebben a költségvetés-tervezetben. Tehát továbbra sem akar a magyar kormány határőrségben gondolkodni annak ellenére sem, hogy a határ menti térségekben remek munkahely lenne, és hogy azok, akik egyébként ott élnek a mi térségünkben, valószínűleg nagyobb tudással és talán más hozzáállással is vállalnák ezt a munkát, mint azok a rendőrök, akik nem erre esküdtek. Akit Borsod vagy Veszprém megyéből elhoznak Szeged mellé Röszkére, Mórahalomra vagy Ásotthalomra, ő nem ezt vállalta. Neki a közbiztonságra Veszprém megyében, Borsod megyében vagy éppen Budapesten kellene ügyelnie, hiszen itt, a fővárosban is óriási szükség lenne még több rendőrre.

A határt határőrséggel kellene védeni, de a kormány nem számol a költségvetés tervezetében a határőrséggel sem. Továbbra is rendőrökkel akarja ellátni ezt az életveszélyes feladatot, amely egyre inkább katonai feladat. Felszólaltam már itt a parlamentben ezzel kapcsolatban, sőt videót készítettem róla, nem érdekel, hogy a TASZ még hányszor fog bepanaszolni a rendőrségnél vagy a Belügyminisztériumnál, mi továbbra is védjük a határt, segítjük a határt védő rendőrök munkáját. Bemutattam videóban is, hogy állig felfegyverzett migránsok vannak most már a határon, rendőrségi rádióforgalmazásból is, otthon a YouTube-csatornámon is hallhatták, hogy mi a valóság, amiről nem beszélnek nyilvánosan, és amikor gépkarabélyt látunk, akkor természetesen eleve nem rendőri feladat lenne ez a határvédelem, hanem katonai jellegű feladat. Tehát minimum egy militarizált határőrségre vonatkozó költségvetési javaslattal kellene találkoznunk, de ilyennel nem találkozunk.

Ellenben továbbra is ezek szerint rendőrökkel akarják ellátni még a határvédelmet is, nemcsak a közbiztonság megoldását, és 4,8 milliárd forinttal kevesebbet terveztek be a rendvédelemre. Ez teljesen elfogadhatatlan, és hogy őszinte legyek, nem is értem, önök mire számítanak, hiszen önök is elmondják rengetegszer, hogy a migrációs nyomás növekszik, a helyzet nem oldódott meg. Ez az alacsony magyarországi bérek, fizetések miatt elsősorban nem azt jelenti, hogy Magyarországon ők majd munkavállalók lesznek, hiszen ők komoly szándékkal Németország, Ausztria és más, nálunk jobb gazdasági helyzetben lévő országok felé tartanak. De közbiztonsági problémát jelent egész Magyarország területén, különösképpen a déli határ mentén élők számára jelent közbiztonsági, illetve gazdasági problémát is.

Ha már a gazdasági problémák és a migráció összefüggéséről beszéltem, kerestem a költségvetésben azokat a számokat, amelyekkel önök kártalanítani szeretnék például azokat a gazdákat, akiknek tönkreteszik a munkáját ezek a migránsok. Semmi ilyen jellegű tartalékot nem látok; ami a vésztartalékokat illeti, a jelenlegi világgazdasági helyzetben nyugodtan mondhatjuk, hogy azok másra kellenek majd. Lesz itt annyi probléma még, amit majd meg kell oldaniuk.

Ha már a gazdákat említettem, az élelmiszerek ára 18,5 százalékkal emelkedett, az előbb erről már beszéltem, és arról is beszéltem, hogy ez a multik, a disznófejű nagyurak költségvetése és nem a magyarok költségvetése. Hadd tegyem hozzá: nekem panaszkodnak a gazdák arról, hogy mindeközben a felvásárlási árak vagy nem változtak, vagy még alacsonyabbak, például a burgonya esetében tapasztalják ezt a napokban nagyon sokan. Akkor ki nyeli le azt a különbözetet, amivel találkozik a magyar ember, amikor bemegy vásárolni, többnyire egyébként hipermarketekbe? Ki nyeli le? Megint a multi, megint az a kereskedő, akit önök, megfogadva a Mi Hazánk Mozgalom javaslatát, hogy mondjak valami pozitívumot is ennyi negatívum után, különadókkal igyekeznek most sújtani. Azt is elmondtuk, hogy ezt támogatjuk, amennyiben nem hárítják át a magyar fogyasztókra. A jelenlegi esetben, ha a magyar gazda kevesebbet kap vagy akár ugyanannyit és nem változik a felvásárlási ár, mégis többért vásároljuk meg a hipermarketekben, akkor élünk a gyanúval, hogy áthárítja a multi a különadót a magyar vásárlóra. Ezt is elfogadhatatlannak tartjuk.

A globális minimumadó kapcsán már elmondtam azt is, hogy továbbra is szorgalmazzuk, hogy a kaszinókat is sújtsák különadóval, annál is inkább, mert a kaszinók értelemszerűen jóval kisebb körre, jóval nehezebben tudnák áthárítani ezt a különadót, jóval nehezebben, mint azok a légitársaságok, akiket egyébként nem tisztem megvédeni, de a Covid-diktatúra idején inkább a veszteséges ágazatokhoz tartoztak. Tehát nem nagyon értem, ezt már tegnap is elmondtam, a helyenként szórakoztató, helyenként vérlázító stílusú vitát a magyar kormány és a Ryanair vezetője között. Tehát tudunk még javasolni olyan területeket, például a kaszinókat, akiket meg lehetne adóztatni, de ők fideszes koncesszióként kikerültek megint a különadóra kötelezettek közül. Ezt nyilván nem tudjuk elfogadni.

Hogy még valamilyen pozitívumot említsek ennyi negatívum után, hadd mondjam el, hogy annak örülünk, hogy a költségvetés tervezetében látszik az az irány, legalábbis kommunikációs szinten ezzel találkozunk, hogy a családtámogatási intézkedéseket szeretné a kormány fenntartani. Itt azonban megint arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon optimista inflációs becsléssel számol a kormány, és valójában ezen családtámogatási intézkedések kapcsán is, amelyek sok esetben nem azokhoz jutnak el, akik igazán megérdemelnék, pontosan az infláció miatt csökkenéssel kell számolnunk. Mondok erre egy egyszerű példát. Három gyermek után 99 ezer forint a családi adókedvezmény. Ez ma valójában reálértéken 234 ezer forint kellene hogy legyen. Ennyit változott azóta a helyzet Magyarországon, valójában ez is csökkenést jelent.

Még egy nagyon fontos javaslattal szeretnénk élni. Ahhoz, hogy három vagy négy gyermek legyen, kell az első gyermek is, ezért javasoljuk tehát, hogy jobban támogassa a kormány a jövőben már rögtön az első gyermek vállalását is. Illetve azt is szeretnénk elmondani, hogy maximálisan támogatunk minden hagyományos értéket, sőt nemcsak támogatunk, hanem harcolunk azok ellen, akik a hagyományos értékeket ‑ és ezek közé tartozik a család intézménye is ‑ szeretnék szétverni, felszámolni. De azzal a sajnálatos valós helyzettel is számolnia kellene a kormánynak és a költségvetésnek, hogy rengeteg egyedülálló szülő is neveli a gyermekét, és őket is sokkal kiemeltebben kellene támogatni, mert nem biztos, hogy saját akaratukból kerültek ilyen helyzetbe. Ezt is tehát kérjük a kormánytól.

Még az állami szféra dolgozóiról kell beszélnem, illetve az önkormányzatokról. Nagyon sok mindenről kellene, de a fél órába sem fogok akkor beleférni. Viszont gyakorló polgármesterként a saját bőrömön éreztem és megtapasztaltam, hogy az önkormányzatok hosszú évek óta rendkívül alulfinanszírozottak Magyarországon. Bevallom őszintén, néha nem is értem, hogyan tudnak egyáltalán még működni, főleg a kistelepülések, ahol nagy helyiadó-bevételekkel nem lehet számolni. Nekünk is minden kreativitásunkra szükségünk volt, amikor az önkormányzatot vezettem, hogy egyáltalán a kötelező feladatainkat el tudjuk látni. Ehhez képest ebből a költségvetésből megint azt lehet látni, hogy a kormány ezzel sem akar foglalkozni, nem akarja az önkormányzatok finanszírozásának a kérdéseit megoldani. Pedig különösképpen a kistelepülésekre kellene gondolnia a kormánynak, és kellene arra is gondolnia, hogy ilyen bérekkel, ilyen fizetésekkel nem fogják tudni ellátni a feladataikat, és nemcsak az önkormányzati dolgozókra gondolhatunk, hanem akár a kormányhivatalok munkatársaira, a kormánymegbízottak, illetve ‑ bocsánat ‑ a főispánok munkatársaira. A kormányhivataloknál, önkormányzatoknál is előbb-utóbb működési problémák lesznek, nem fogják tudni ellátni a feladatukat.

(12.50)

Alapvetően van egy munkaerőhiány Magyarországon, de ilyen bérek, ilyen fizetések mellett semmi meglepő nincs ezzel kapcsolatban, tehát mi ezt is kifogásoljuk.

Visszatérve, még talán a családokhoz tartozik az, hogy azért abba gondoljanak bele, hogy Magyarországon, miközben a Fidesz nagyon régóta azt hirdeti és azt kommunikálja, hogy a családok kormánya, aközben egy nagycsaládos nő 20 százalékkal alacsonyabb nyugdíjra számíthat ma Magyarországon. Mi ezen is változtatni szeretnénk, hogy igenis, hogy ha nyugdíjba vonul valaki, aki több gyermeket felnevelt, és ez a társadalom számára nagyon hasznos feladat volt, ezt is valahogy jutalmazza vagy honorálja a magyar állam, mert az egy kardinális kérdés, hogy hogyan alakul a demográfiai, népesedési helyzetünk. Ezt is hiányoljuk a költségvetésből.

És akkor hogy mondjak valamit arról is a hátralévő néhány percemben, hogy mégis, akkor a Mi Hazánk Mozgalom hogyan képzelné el a jövőt: készült ezzel kapcsolatban egy programunk, a Virradat-program, ami tartalmazza például, ahogy az előbb említettük, az élelmiszerválságot. A Virradat-programban mi komoly tanulmányok segítségével és egyébként gyakorló gazdák segítségével olyan programot alkottunk, ami például az élelmiszeripar ‑ a magyar élelmiszeripar, ezt azért hadd hangsúlyozzam: a magyar élelmiszeripar ‑ visszaépítéséről szól. Akkor, amikor ezt mi kiszámoltuk, úgy láttuk, hogy nagyjából 3000, maximum 4000 milliárd forintból lehetne visszaépíteni országosan egy olyan működő élelmiszeripart, amiből rengeteg bevétele lenne a magyar államnak. Nyilvánvalóan ilyen infláció mellett, az építési-beruházási árak növekedése, drágulása mellett nyilván ennek is növekedhetett az ára, de akkor, amikor a világon a legmagasabb áfával számolunk itt Magyarországon, amikor 27 százalékos az áfa, akkor erre már réges-régen kellett volna hogy forrást találjanak. Semmilyen ilyen komplex, a nemzetgazdaságot visszaépítő elképzelést nem látunk a költségvetés kapcsán. Ahogy kezdtem, azzal is fogom befejezni: továbbra is azt látjuk, hogy a kormány sodródik az árral, sodródik az egyre tragikusabb világgazdasági, világpolitikai eseményekkel, és nem látjuk a költségvetésben azt, hogy forrást akarna átcsoportosítani arra, hogy egy olyan forradalmi nemzetgazdaságot építsen fel, amely igenis állami beavatkozással jár. Igenis vissza kell szorítani a multikat, igenis látni kell azt, hogy amikor egy multit idecsábítanak, akár most, a globális minimumadó kapcsán elhangzott vita során, ugye, elmondtuk azt is, hogy amikor multikat akarnak Magyarországra csábítani, akkor az csak úgy működhetne, hogy egyrészt termelő tevékenységet végezzen a multi, és amellett pedig a magyar vállalkozásokat kiemelten támogatják.

Jelenleg ezt nem látjuk a költségvetésből, ezért utasítjuk el a költségvetés tervezetét, és ezért várjuk a kormánytól végre azt, hogy tegyen a magyarokért és tegyen a magyar nemzetgazdaságért. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)