Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
2025-02-25 · 139. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:08 · jegyzőSzöveg4 920 karakter · 12 bekezdés · JSON
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bankokat és a magyar családokat érintő adózási kérdésekről szeretnék szólni, de ezt megelőzően egy nagyon durva fogyasztóvédelmi túlkapássorozatra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Gazdasági Bizottságunknak a parlamentben van egy Fogyasztóvédelmi Albizottsága, és ennek elnökeként teszek indítványt arra, hogy indítsunk fogyasztóvédelmi razziát azon kereskedelmi bankokkal szemben, amelyek tudatosan élnek vissza a magyar ügyfelek, magyar fogyasztók, a polgárok bizalmával.
(12.50)
Miért merek ilyen erős szavakat használni? Egész pontosan azért, mert gyors vizsgálat alapján találtunk egy olyan bankot, amely 67 forintot számláz ki egy sms, egy rövid szöveges üzenet után az ügyfeleinek, és összesen négy olyan bankot találtunk, ahol ez az összeg 50 forintos vagy afölötti.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az ember a három nagy telefonos cég bármelyikével, vagy akár kisebb cégekkel szerződést köt, akkor egy rövid szöveges üzenet után adott esetben 10-12, néha kicsit több forintot számítanak fel neki, de nyilván egyre szélesebb arányt érnek el azok a korlátlan csomagok, ahol ezek a költségek nem is értelmezhetők. Ezenközben a bank, az érintett bankok, úgy látszik, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy külön adóztassák a magyar családokat, hogy az ilyen mikrotranzakciók többszörös adóztatásával az év végére több milliárdos indokolatlan bevételt érjenek el.
Első körben tehát azt szeretnénk elérni, ha a pénzügyi felügyelet visszaszorítaná ezeket az egyértelmű túlkapásokat, tehát az 50, az 54 és a 67 forintos sms-eket. Fel lehetne egyébként sorolni a pénzintézetek nevét, de tulajdonképpen majdnem az összes magyar pénzintézet esetében egyértelmű fogyasztóvédelmi túlkapásokkal találkozunk, és érezzük azt az egyértelmű jogalkotási kényszert, hogy be kell avatkozni, el kell venni ezeknek a cégeknek a kedvét attól, hogy folytatólagos visszaéléseket foganatosítsanak magyar polgárok, magyar fogyasztók, szélesebb értelemben véve magyar családokkal szemben.
Azért is indokolt mindez, mert január vége volt a határideje annak, hogy minden magyar polgár meg kellett kapja azt a kimutatását a banktól, hogy az előző évben mekkora banki költségekkel húzták le. Itt azért igen komoly, több tízezres összegeket fog szinte mindenki találni. Ennek az az oka, hogy ügyfelenként átlagosan 41 ezer forintot költünk banki költségekre. A mi megoldásunk erre az átlagbérig ingyenes bankolás koncepciója, amely ha alapműveletek tekintetében teljesen ingyenessé tenné a bankolást, akkor is ezermilliárd fölötti lenne a bankrendszer profitja.
De ha már az adóknál tartunk, akkor a bankok esetében legalább ilyen idegesítő, hogy mind a banki ágazati különadót, mind a tranzakciós illetéket úgy tudták áthárítani a fogyasztókra, hogy ezt a kormány itt, a parlamentben lényegében végignézte. Egyértelmű, az ügyfeleket védő beavatkozási feladat lenne az áthárítás megakadályozása, nem pántlikázott táviratokkal és díszlevelekkel, nem udvarias tárgyalásokkal, hanem a törvény erejével.
Ez egy olyan adóztatási forma, ami bár látszólag a bankokat sújtja, mégis a polgárokon csattan. Van egy másik oldala is a dolognak, ugyanis a kormány rendszeresen reklámozza magát ‑ egyébként helyesen ‑ mostanában azzal, hogy a családosok, többgyermekesek terheit csökkenti. Én egyébként támogatom ebben a kormányt. Nagyon sokáig követeltük a háromgyermekes édesanyák teljes adómentességét. Örülök, és üdvözlöm, hogy ez végre megvalósul.
De azt is látjuk ezenközben, hogy a megemelt családi adókedvezmény esetében, ami most az inflációt követő módon egy nullszintre visszaérve megduplázódik, nagyon sok olyan magyar családos lesz, aki nem tudja teljes körben és teljes mértékben igénybe venni a családi adókedvezmény megemelt összegét, még a járulékkedvezménnyel együtt sem.
Erre az esetre dolgozta ki a Jobbik azt a negatívadó-koncepciót, amely egy nagyon egyszerű dolgot csinálna az adóbevallás során, megnéznénk azt, hogy mekkora összeget nem tud a kedvezményekből az alacsony fizetése miatt egy magyar család vagy családos igénybe venni, és ezt a különbözetet egy egyszerű kiutalással biztosítanánk a dolgozó magyar családos embernek. Ugyanúgy, ahogy a különböző adókedvezményeket az adóbevallás után vissza lehet kapni, lehessen az igénybe nem vett családi adókedvezmény összegét is megkapni negatív adó formájában.
Ezzel fel tudnánk oldani azt az ordító igazságtalanságot, hogy egyik oldalról a bankok, a nagy hálózatok különböző ilyen mikrotranzakciókba bújtatott díjtételekkel, különadókkal sarcolják a lakosságot, de közben a másik oldalon nem tudnak minden kedvezményt igénybe venni.
Összességében tehát fogyasztóvédelmi razziát szeretnénk elérni a visszaéléseket tanúsító bankokkal szemben, és negatív adózással pluszjövedelemhez juttatni azokat a magyar családokat, amelyek indokolatlanul vannak most még kitéve ezeknek a fogyasztóvédelmi rémálmoknak. Köszönöm a figyelmet.
HivatkozásJSON
karzat: Z. Kárpát Dániel — 2025-02-25, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-82.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-139-82,
title = {Z. Kárpát Dániel — 2025-02-25, napirend utáni felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-82.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}