Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A ’90-es évek közepén, második felében, amikor közéleti pályámat kezdtem, szűkebb lakóhelyünk környékén önkényes lakásfoglalók foglaltak el üresen hagyott víkendházakat, és először kisebb súlyúnak tűnő szabálysértésekre ragadtatták magukat, aztán jöttek a bűncselekmények. Akkor ez a probléma megoldódott.

A helyzet az, hogy napjainkban Óbuda-Békásmegyer északi határán, ahol én a családommal élek, megint azokat a jeleket tapasztaljuk, néhány héttel ezelőtt egy üresen maradt házba beköltöző lakásfoglalók felgyújtottak egy egész családi ház méretű ingatlant, és azon túl, hogy a gyerekeim is az égett műanyag szagát szívták, nyilvánvalóan a polgárok mindennapi biztonságérzete sem olyan, mint annak előtte. Főleg azért, mert ugyanennek az utcának a másik végén az önkényes lakásfoglalók, a drogos bűnözők koncentrálta területen elmondható az, hogy egy olyan bűncselekmény történt, egy emberölési kísérlet, ahol megkínoztak és kifosztottak egy magyar embert pusztán a javaiért, és még egyszer mondom, Budapest közigazgatási határáról beszélünk.

Nem lehet azt mondani, hogy a rendőrség ne próbálkozott volna az elmúlt időben. Volt itt egy razzia, nagyjából 70 fő érintettségével, és való igaz, hogy aki, mondjuk, körözés alatt állt, azt begyűjtötték. A probléma az, hogy néhány nappal később ezek az elemek visszaszivárognak az elhagyott, lelakott, kiégett, lepusztított vityillókba. Hozzáteszem egyébként: illegális autóbontó műhelyekből is három található a mi lakóterünk közvetlen közelében, és ezeknek a lezárását, megszüntetését, ledózerolását senki sem intézte el az utóbbi időkben.

Való igaz, ha Óbuda-Békásmegyeren teszünk egy nagyobb sétát, elképesztő számban találunk hajléktalanokat, akik nagyon sokszor nyilvános vécéként, közvécéként használják azokat a területeket, amelyek, mondjuk, játszóterek mellett helyezkednek el. Azt is látjuk, hogy a hajléktalanellátásban a fővárosnak is nagyon komoly felelőssége van, de őszintén szólva azok a tarthatatlan állapotok, amelyek kialakultak, nem viselhetők el a továbbiakban.

(9.20)

A kérdésem tehát egyértelmű: mikor, milyen eszközökkel kívánja a kormány megszüntetni az önkényes lakásfoglalók által előidézett gyomorforgató helyzetet, amely szabálysértések sorát takarja, de egyébként egyre erőszakosabb bűncselekményekbe torkollik? Mikor és hogyan kíván a kormány fellépni a bűn áradásával szemben a tekintetben, hogy azt a drogjárványt, amely most már a főváros peremét is elérte, visszaszorítsa? Hiszen a mi közvetlen lakókörnyezetünk környékén, a Meggy utcában, a Barackos környékén szabályos drogelosztó központok működtek, és ezekkel szemben egy-egy rendőrségi razzia nem jelent tökéletes megoldást, mert a probléma újratermeli önmagát. Hajlandó‑e a kormány és hajlandó‑e minden érintett szerv abba az irányba elmozdulni, hogy ha más megoldás nincsen, ezeket a gazdátlanul hagyott vityillókat, amelyek mégiscsak alkalmasak a beköltözésre, ledózerolják, elbontsák, eltüntessék? Mert ha ezt nem tesszük meg, akkor a bűn áradása tovább folytatódik, újratermeli magát a probléma.

Minden érintett szervtől tájékoztatást kértem, és el kell hogy mondjam, kaptam korrekt tájékoztatást minden érdekelttől. De azt látjuk, hogy folyamatosan panaszkodnak a rendőrök, a polgárőrök az eszközeik szűkös mivoltára. S azt kell mondjam, a kormány felelőssége az, hogy megfelelő költségvetési forrásokat rendeljen oda, hogy a rendőrök béreit fejleszteni lehessen, a létszámukat helyre lehessen állítani, ezt követően pedig speciális stratégiát kell kidolgozni kimondottan az önkényes lakásfoglalók által okozta tarthatatlan helyzet felszámolására. Mert ahogy én erről az óbudai bejelentkezést kitettem, záporoztak a kommentek, hogy melyik más kerületekben, melyik más országrészekben tapasztalható hasonló probléma, és mindannyian, ha végiggondoljuk a szubjektív biztonságérzetünk változását, akkor bizony találkozunk ezekkel a jelekkel. A hajléktalankérdés is csatlakozik ide, hiszen egy bizonyos létszám felett mi is azt tapasztaljuk lakótelepi környezetben, hogy a dohányboltok környékén minikocsmák alakulnak ki, egyre erőszakosabban kéregetnek, akár kisgyerekes édesanyáktól is, nyilvános vécéként használják a közterületet, ami elfogadhatatlan, folyamatosan erodálja a mindennapi szubjektív biztonságérzetünket.

Összességében tehát mind a rendőrség, mind a polgárőrség számára szélesebb eszközrendszert szeretnénk szorgalmazni és elérni. A kérdés csak az, hogy a kormány ezt a költségvetési kaput kinyitja‑e, eszközt, lehetőséget teremt‑e arra, hogy az önkényes lakásfoglalók által előidézett tarthatatlan élethelyzeteket végre felszámoljuk. Szeretném jelezni, hogy egy kiterjedt aláírásgyűjtés is folyik Óbuda-Békásmegyeren annak érdekében, hogy ez a tarthatatlan helyzet megszűnjön, de ez a labda most a kormánynál pattog, amellett, hogy persze az önkormányzatok felelősségét is firtatni kell és firtatni fogom ebben a kérdésben. Most itt, ezen a ponton azt kérdezhetem meg, hogy a kormány mit tesz és mit akar tenni a tarthatatlan helyzet felszámolása érdekében. (Taps a Jobbik soraiban.)