Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a felszólalását, mert egy olyan kérdést érint, amely valóban gyakorlatilag a társadalom egészét érinti. Érinti azért, mert az elmúlt években, évtizedekben és jelenleg is részben egy alapvető változás korát éljük mind belső tartalmi kérdésekben, mind intézményi kérdésekben.

Felszólalásában ön is említette ‑ talán nem ezekkel a szavakkal, de lényegében ezt volt kedves mondani ‑, hogy a világ megváltozott, a világnak, azt hiszem, ma közkeletű szóval bankolásnak nevezett szokásai megváltoztak. Korábban természetes volt, hogy egy kistelepülésen élő ember bement a takarékszövetkezetbe, egy kisvárosban élő ember bement a valóban akkor még mindenütt meglévő OTP-fiókba, és a nagyvárosokban pedig ott volt a jelenleginél akkor még lényegesen kevesebb nagybank. Az elektronika, az információs rendszer ezt azért alapjaiban megváltoztatta. Abban önnek ugyan tökéletesen igaza van, hogy a társadalomnak nem minden tagja állt át kivétel nélkül az elektronikus, tehát a telefonon keresztüli ügyintézésre, a társadalomnak ma még egy ugyan kisebbségben lévő, de kétségtelenül meglévő része igényli a személyi kontaktust, igényli a személyi tanácsadást, igényli a személyes közreműködést banki ügyeinek intézése során.

A belső szakmai tartalom változása mellett Magyarországon megváltozott az elmúlt évtizedekben a banküzemek szerepe, száma és a hozzáállása a dolgokhoz. Emlékszünk arra az időre, amikor Magyarországon volt egy nagy állami bank, volt egy külkereskedelmi bank, volt egy-két nagy, gyakorlatilag állami hitelbank, volt a nép bankja, az OTP, és voltak a takarékszövetkezetek. A rendszerváltás során ez alapvetően megváltozott, a világnak, nem azt mondom, hogy a legtöbb, de számos nagy pénzintézete Magyarországon jövőbeni lehetőségeket látott, a rendszerváltást követően bejött Magyarországra, és elkezdte itt a működését.

Az is kétségtelen, hogy ezeknek a szándékai, a gyakorlatuk nem volt mindenütt egyforma, és ezt a gyakorlatot, a magyar társadalommal szemben alkalmazott eljárásokat a különböző kormányok nem egyformán értékelték. Voltak olyan kormányok, amelyek ‑ hogy úgy mondjam ‑, befeküdtek a banki igényeknek, és azokat mindenben kiszolgálták, és voltak olyan kormányok, amelyek ezt a társadalom számára kedvezőtlen, vagy az ön mostani felszólalásában is kifogásolt gyakorlatát ellenezték, és felléptek az ilyetén banki magatartás ellen.

Felszólalásában említette a Magyar Postát, amelynek az 1870-es évektől volt postaforgalmi banki szerepe, s minthogy a posta hálózata lényegében nem lett kisebb, a posta részben a szerződéses posták, részben a mozgóposták révén Magyarország mind a 3200 településén biztosítja a nemzetközi postaunióban vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a bankokat illeti, a Fidesz-KDNP-kormány kezdettől fogva fellépett minden olyan banki magatartás ellen, amelyet úgy ítéltünk meg, hogy egyoldalúan sérti a magyar polgárok érdekeit. Kérem, gondoljon a devizahitellel kapcsolatos lépésekre, gondoljon a banki kamathitelsapkákra, gondoljon arra, hogy a magyar kormány, akár csak az elmúlt években is, mikor és milyen mértékben korlátozta a bankok ilyetén tevékenységét! Ennek a teljes kifejtésére egy ötperces válasz a terjedelme miatt nem ad lehetőséget, arra azonban mindenképpen… (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) Egy félmondatot engedjen meg, elnök úr! Arra azonban mindenképpen, hogy elmondjam, hogy mint a polgári kormányok, a jelenlegi kormány is minden olyan lépést megtesz, amely az adott alkotmányos és nemzetközi lehetőségek között lehetséges a magyar polgárok, a magyar banki ügyfelek érdekében. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(10.00)