Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A digitális állampolgárság kötelezővé tétele ellen gyűjt aláírásokat a Mi Hazánk, egyúttal tiltakozunk az ellen is, hogy bárkit hátrány érjen azért, mert nem a digitális ügyintézést, hanem a hagyományosat választja ‑ önök ezt már törvénybe iktatták. Jellemző és beszédes, hogy maszatolnak, titkolóznak arról az adatról, hogy hányan vannak, akik korábban használták az Ügyfélkaput, de sem az Ügyfélkapu Plusz, sem a digitális állampolgárság rendszerébe nem regisztráltak, a Mi Hazánk írásbeli kérdésére sem válaszoltak, ugyanakkor szakértői becslések alapján kijelenthető, hogy nagyjából 2 millió olyan honfitársunk lehet, aki nem választotta egyik új rendszert sem a régi helyett.

Hogy mindez hová vezet, a kényszer-digitalizációnak mi a valódi célja, azt az ENSZ, a Bill és Melinda Gates Alapítvány és a Rockefeller Alapítvány kampányából tudjuk meg leginkább, hiszen ők már évek óta szisztematikus kampányt folytatnak, és óriási összegeket fordítanak arra, hogy a digitális személyazonosítást, a digitális fizetést és az adatmegosztást kötelezővé tegyék, ugyanis ez nyilvánosan is szerepel a céljaik és a programjuk között; lényegében kötelezővé szeretnék tenni ezeket a társadalomban való részvételhez, és ennek céldátumát 2030-ban jelölték meg. E szerint a program szerint ez a rendszer felhatalmazná a kormányokat és a vállalatokat is arra, hogy társadalmi hitelrendszereket vezessenek be, amelyek meghatározhatják, hogy ki hol és hogyan utazhat, mit szabad fogyasztania, és hogyan lesz képes tranzakciót végrehajtani a programozható pénzével. Emlékezhetünk rá, hogy a Covid-diktatúra idején nemcsak Kínában, hanem egy magát demokratikusnak valló országban, Kanadában is a jogállamiságot sárba tiporva léptek fel a diktatúra lezárásai ellen tiltakozó kamionosokkal szemben, zárolták az ő bankkártyáikat, sőt még azoknak a bankkártyáit is zárolták, akik őket támogatták. Ez egészen példátlan volt a demokráciák történetében.

Egy pozitív példát is említhetünk, illetve 2024-ben több államban is kiberbiztonsági szakemberek fogalmazták meg abbéli véleményüket és aggályaikat, hogy lehetetlen biztos védelmet nyújtani problémák és támadások esetén. Emlékezhetünk arra, hogy tavaly júliusban a CrowdStrike kiberbiztonsági cég Falcon Sensor nevű szoftvere a Microsoft Windows összeomlását okozta. Ez nem is egy szándékolt támadás volt, amit persze el tudtak hárítani, de a negatív hatások napokig tartottak, és óriási károkat okoztak: több légitársaság leállította a járatait, egyes műsorszolgáltatók teljesen leálltak, a banki szolgáltatásoktól az egészségügyig világszerte rendszerproblémák léptek fel, és ez egyébként a Liszt Ferenc repülőtér működését is érintette.

Valószínűleg ez volt a világ valaha volt legnagyobb hatású informatikai kiesése, és arra is szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy csak ott működtek tovább a rendszerek, például Ausztráliában, ahol a digitalizált ügyintézés mellett megőrizték az adminisztráció hagyományos formáit is. A másik példa, ugye, Norvégia esete, ahol már egy 95 százalékban digitalizált állami ügyintézés volt érvényben, és a készpénzmentes társadalom hirdetett célját tűzték ki maguk elé, azonban egy 180 fokos fordulatot hajtottak végre, mert felismerték azt, hogy milyen veszélyeket rejt mindez, ha teljesen felszámolják ezeket a hagyományos ügyintézési formákat.

De nem szeretném, ha elmaradottsággal vádolnák a Mi Hazánk Mozgalmat, ezért arra is felhívnám a figyelmüket, hogy maga a mesterséges intelligencia is veszélyként tekint a digitális állampolgárságra, és például a politikai manipuláció lehetőségét is az egyik legnagyobb veszélyként jelöli meg, amely az államra vonatkozik. De a kizárás és az informatikai túlterhelés is a mesterséges intelligencia által jelzett veszélyek közé tartozik, csakúgy, mint az ember, a magánember számára a digitális függőség és a mentális egészség károsodása, illetve a kiszolgáltatottság ‑ és ezt szeretném nyomatékosan aláhúzni.

A Mi Hazánk tehát az egyetlen párt Magyarországon, amely a Covid-diktatúra elleni harc után a digitális diktatúrával is szembeszáll. Nemet mondunk a kényszer-digitalizációra, tegyenek önök is így! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)