Horváth Gábor

HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Az Országgyűlés elnöke 2024. december 16-án küldte meg a Költségvetési Tanács részére a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését tartalmazó T/9894/395. számú egységes költségvetésitörvény-javaslatot, kérve a tanács stabilitási törvény 25. §-a alapján megfogalmazott véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelőségről, valamint az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulás megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.

Engedjék meg, hogy a tanács 2024. december 19-én hozott határozatáról rövid tájékoztatást adjak. Mindenekelőtt megállapította a testület, hogy az egységes költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben csökkentik a központi alrendszer 2025. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. Ebből következően az államadósság tervezett összege sem változik. Változatlan marad a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya is.

A törvényjavaslat bevételi előirányzatainak teljesítése adózási és más törvények módosítását tette szükségessé. A tanács nyugtázta, hogy ezeket az Országgyűlés elfogadta. A kiadási előirányzatok növekedésénél érzékelte, hogy azok egyes intézmények feladatainak bővüléséhez kapcsolódnak, amelyekre egyrészt átcsoportosítások és kiadáscsökkentések révén biztosított a fedezet, másrészt a többletkiadásokat ‑ nemkülönben a bányajáradéknál jogszabályváltozásból eredően kieső forrást ‑ a módosítások a vagyonértékesítésből származó bevételek számottevő emeléséből szándékozzák finanszírozni. A tanács szerint ez utóbbi többletbevétel eléréséhez szükséges az állami ingatlanracionalizálási intézkedések időben történő meghozatala, továbbá hogy a felkínált ingatlanokra megfelelő kereslet mutatkozzon.

A testület a 2025. december 31-ére tervezett államadósság egységes költségvetésitörvény-javaslatban szereplő 72,6 százalékos mértékéről megállapította, hogy az a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett meghatározva, összhangban a törvényjavaslat alapját képező makrogazdasági prognózissal és a tervezett államháztartási folyamatokkal. A 2025. év végére számított államadósság-mutató értéke 0,6 százalékponttal kisebb a 2024. év végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül.

A tanács nyugtázta, hogy az Országgyűlés elfogadta az államháztartásról szóló törvény és a stabilitási törvény módosítását, amely megszünteti a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzat mértékére, valamint a kormányzati szektor egyenlegére vonatkozó korábbi előírások és a költségvetésitörvény-javaslat közötti azon jogi ütközéseket, amelyeket a tanács a költségvetésitörvény-javaslat tervezetének véleményezése során jelzett.

Ugyanakkor a tanács indokoltnak tartotta ráirányítani ismét a figyelmet az általa a költségvetésitörvény-javaslat tervezetéhez megfogalmazott (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), a gazdasági növekedéssel, a bevételek, ezen belül az Unióból származók teljesítésével kapcsolatos kockázatokra, tekintettel arra, hogy sem a gazdasági körülmények, sem a költségvetésitörvény-javaslat nem változtak olyan irányba, hogy a jelzett feszültségek megszűntek volna. Kiemelte, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékelőirányzat-szintje továbbra is alacsony a feltárt kockázatokhoz képest.

A tanács mindezek együttes mérlegelésével megadta az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a T/9894/395. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, egyben kedves mindnyájuknak kívánok további szép, áldott karácsonyt és egészséggel, örömökkel, sikerekkel teljes boldog új esztendőt. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)