Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az összegző módosító indítvány vitája kapcsán röviden összefoglaljam az új gazdaságpolitika költségvetésének főbb jellemzőit és egyben reagáljak a hozzászólásokban elhangzottakra, néhányra legalábbis.

A 2025-ös költségvetés megvédi a 2010 óta elért eredményeket, továbbra is garantálja az ország fizikai biztonságát és új lehetőségeket biztosít a gazdaság számára. Hozzájárul ahhoz, hogy a kormány új gazdaságpolitikai akciótervével a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára. A kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol 2025-ben, miközben csökkenti a GDP-arányos államadósság és a költségvetési hiány mértékét. Továbbra is a családok és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba.

A jövő évi költségvetés egyúttal megalapozza a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését. Továbbra is kiemelten kezeli Magyarország biztonságát a honvédelmi kiadások GDP 2 százalékán való tartásával. Minderre szükséges forrást biztosít a rezsiköltségek alacsonyan tartásához. Végül, de nem utolsósorban a kormány a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megőrzésén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzte ki célul.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az összegző módosító javaslat tárgyalása kapcsán kiemelném, hogy a kormány által támogatott javaslatok olyan módosításokat tartalmaznak, amelyek nem veszélyeztetik sem az elmondott főbb prioritásokat, sem a kitűzött hiánycélt, sem pedig az államadósság csökkentését.

(14.10)

A költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító indítványokat e szempontoknak megfelelően áttekintettük. A módosító indítványokat a kormány nem támogatja, tekintettel a következőkre.

A baloldali pártok által benyújtott módosító javaslatok mindösszesen 4600 milliárd forinttal borítanák fel a költségvetés egyensúlyát, ha az összes módosító indítványt elfogadná az Országgyűlés. Adóemelési javaslataik összesen 1800 milliárd forintnyi többletterhet jelentenének, és a vállalkozásokat sújtanák legerősebben. Konkrétan a társasági adó jelenlegi 9 százalékos szintjét 25 százalékra emelnék, ami közel ezermilliárd forintos terhet jelentene a magyar cégeknek, emellett teljes egészében lerombolná a jelenlegi magyar adókörnyezet vonzerejét. De új adókat is vezetnének be, amelyek összesen 820 milliárd forint többletkiadást rónának a magyar emberekre. Bár a legtöbb javaslat még forrást sem jelöl meg a kiadások fedezetére, a költségvetés százmilliárd forintos tartalékát négyszer költenék el, ami kiszolgáltatottá tenné az országot a váratlan eseményekkel szemben. Emellett minden forrást elvennének a beruházásoktól, a vasútfejlesztésektől és az ország energiabiztonságát jelentő Paks II. Atomerőmű megépítésétől is. Módosító javaslataik a költségvetési hiányt 6 százalék fölé növelnék, a GDP-arányos államadósságot pedig 3 százalékponttal rontanák. Mindezekre tekintettel a kormány nem támogatta az ellenzéki képviselői egyéni indítványokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az összegző módosító indítványban szereplő, a kormány által támogatott javaslatok úgy ösztönzik a gazdasági növekedést, hogy közben biztosítják az új gazdaságpolitikai intézkedésekhez szükséges fedezetet, nem veszélyeztetik sem a kitűzött hiánycélt, sem az államadósság csökkentését, sem a jogszabályokból, szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését. Konkrétumokat említve: a többletforrások jelentős része érinti a védelmi területet, az oktatást, az egészségügyet, valamint a sport- és szabadidős, illetve a kulturális és hitéleti tevékenységeket. Ilyen kormányzati célok például: a magyar-szerb határszakaszon a határátlépés gyorsításához szükséges rendészeti fejlesztések; az Eötvös József Főiskola komplex ötéves fejlesztési terve keretében a képzési infrastruktúra digitális és gyakorlatorientált fejlesztése; a kispesti Ady Endre Református Iskola felújítása; a pedagógus-továbbképzési rendszer fejlesztése; a dombóvári Szent Lukács Kórház fejlesztése; a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szeretetkórház fejlesztése, valamint az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem komplex felújításának előkészítése; a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely támogatása; a Magyar Természetjáró Szövetség támogatása; a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi humanitárius és fejlesztési tevékenységének támogatása; a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet létrehozása. A módosítások fedezetét az egyes kiadási előirányzatokon elért megtakarításokból, illetve a várható többletbevételekből fogjuk megteremteni.

Összegezve: a 2025-ös költségvetésitörvény-javaslat és a kormány által támogatott módosító javaslatok is jól tükrözik, hogy a kormány politikája 2010 óta változatlan. Továbbra is a magyar emberek érdekeit tesszük az első helyre, erre pedig egyre több lehetőségünk nyílik, hiszen a gazdaság teljesítményének növelésével a nemzeti költségvetés évről évre egyre nagyobb lesz. Ahogyan az expozéban is elhangzott, nem mindegy, hogy az ország tortáját, vagy ahogy a baloldal idejében volt, egy aprósüteményt kell ugyanennyi részre felszeletelni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A hasonlat jól érzékelteti a 2010 előtti időkhöz képest elért változásokat. Ahogyan már többször elhangzott, 2025-ben is szinte minden ágazat több forrásból gazdálkodhat, ez pedig a családok és a vállalkozások életében is közvetlenül érzékelhető. A családtámogatások tekintetében a jövő év egyik legfontosabb intézkedése a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázása; ennek első szakasza 2025. július 1-jétől, a második lépése pedig 2026 januárjában valósul meg.

A nyugdíjak értékének védelme becsületbeli ügye a kormánynak. Ennek megfelelően a nyugdíjak összegét a 2025. évi 3,2 százalékos emeléssel már több mint duplájára, 116 százalékkal emeljük 2010-től számítva, a reálértéküket pedig 25 százalékkal javítjuk. A nyugdíjemelésen túl további intézkedések is segítik az időseket, mint például jövő februárban is fizetünk 13. havi nyugdíjat, amit állandósítunk. Erre 2025-ben több mint 530 milliárd forintot fordítunk. Megőrizzük a „Nők 40” programot, azaz továbbra is biztosítjuk a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat.

Az egészségügy tekintetében a 2025-ös költségvetés tartalmazza a szükséges fedezetet a korábban megkezdett egészségügyi bérfejlesztések folytatásához és a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok jövedelemkiegészítéséhez is. Biztosítja a nagy értékű gyógyszerek és eszközök további beszerzését, illetve a méltányossági gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatási rendszer átalakítását. Emellett rendelkezésre áll az immár az egész országot lefedő ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is. Garantálja a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések további finanszírozását, a tervezett fejlesztéseket és bővítéseket.

A védelmi források tovább erősítik hazánk fizikai biztonságát, növelik Magyarország védelmi képességeit.

A kormány új gazdaságpolitikai akciótervének célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a hazai vállalkozások helyzetbe hozása a Demján Sándor-program elindításával. Az új gazdaságpolitika kiemelt elemeként a minimálbérről szóló megállapodás már meg is született. Ez alapján három év alatt 36 százalékkal emeli a kormány a fizetéseket. A költségvetés egy olyan, a növekedésen alapuló többéves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon elérhető lesz a 400 ezer forintos minimálbér és az 1 millió forintos átlagbér Magyarországon.

Engedjék meg, hogy itt kitérjek a közszolgálati dolgozókra, akiknél a béremeléseket 2025-ben is folytatja a kormány. Tovább nő a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók bére, elindul a vízügyi dolgozók háromlépcsős béremelése, továbbá a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek is jelentős bérfejlesztésre számíthatnak jövőre. A 2025-ös költségvetés természetesen biztosítja valamennyi már megvalósult, 2025-re eldöntött bérfejlesztés, béremelés fedezetét.

És most néhány szó a magyar kis- és középvállalkozások támogatására elindult Demján Sándor-programról, amely új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hiteleket biztosít a Széchenyi-kártya-programon belül. Továbbá lesznek exportösztönző, valamint digitalizációt támogató és adminisztrációcsökkentő elemei is. A legnagyobb újdonság pedig a tőkejuttatás, a kis- és középvállalkozások tőkéjének a megemelése, illetve az állam részvétele. A célunk az, hogy a cégek hitelfelvételek, piaci terjeszkedés, valamint beruházások által meg tudják duplázni a méretüket.

A kormány a fiatalok lakáshoz jutását is számos intézkedéssel könnyíti. Így például bevezeti a munkáshitelt, vagyis a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt biztosít, valamint adókedvezményt nyújt azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. A fiatalok számára elérhető piaci lakáshitelkamatot 5 százalékra fogja leszorítani. Biztosítjuk, hogy a SZÉP-kártya és a nyugdíj-megtakarítások is felhasználhatók legyenek lakásfelújításra 2025-től.

(14.20)

Emellett az 5000 fő alatti kistelepüléseken újraindul az otthonfelújítási program, amellyel hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás és hatmillió forint összegű, 6 százalékos kamatozású kölcsön igényelhető.

A gazdaság dinamizálása, valamint a munkahelyteremtés érdekében a kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött. A következő évben több mint 300 új beruházást indítunk el többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-re eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint lesz. Emellett a kormány csaknem 770 milliárd forintot fordít a jövőre befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást ad át vagy zár le a következő évben, vagyis az év minden napjára juthat legalább egy. Ezek összköltsége a 4200 milliárd forintot fogja meghaladni. Az induló és lezáruló beruházások finanszírozása így eléri az 1250 milliárd forintot. A folyamatban lévő projektek biztosítására pedig ennek többszörösét fordítja a kormány, ezáltal is támogatva a hazai ipart.

Összegezve az elmondottakat, a jövő évi költségvetés biztosítja a forrást ahhoz, hogy a kormány tovább növelje a családok támogatását, megerősítse a vállalkozásokat, megvédje a rezsicsökkentést, megőrizze a nyugdíjak értékét, garantálja az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédje Magyarország határait az illegális migrációtól.

Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel kérem, hogy az összegző módosító javaslatot támogatni és a 2025. évi költségvetési törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Végezetül a kormány nevében szeretném megköszönni a Költségvetési Tanácsnak, hogy áttekintette a költségvetést és megfogalmazta véleményét, amely szerint a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak. Az Állami Számvevőszék is elvégezte ellenőrzését, részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. Ezúton is köszönjük mindkét szervezet munkatársainak a tervezet véleményezése és ellenőrzése során végzett munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! Bízva az Országgyűlés bölcs szavazásában köszönöm meg a figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)