Kocsis Máté (Fidesz)

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Két ügyet hoztam az Országgyűlés elé, amelyről azt gondolom, hogy politikai konszenzusnak kellene benne lenni, és mégsem tapasztaljuk.

Az egyik az elhíresült szír ügy. Mint azt önök is tudják, megbukott, megbuktatták Aszad szír elnököt. Ezt követően december… (Egy hang az ellenzéki pártok soraiból: Szír?) Szír, Szíria, van ilyen ország, igen. (Derültség.) December 8-án megjelent egy hír a magyar sajtóban, a Magyar Hang nevű propagandalapban, miszerint december 7-én Ferihegyen landolt a szír elnök gépe. (Tordai Bence: Ha-ha-ha!) Az is megjelent, hogy mindeközben a Terrorelhárítási Központ munkatársai kivonultak, és még az is, hogy titoktartási nyilatkozatot írattak alá minden szemtanúval, jó ég tudja, mivel; tehát az álhír teljessé vált, amit a TISZA Párt elnöke át is vett, és a közösségi médiában széles körben terjesztette. Természetesen kiderült, hogy a repülőgépről készült fénykép nem itt készült és nem most, hanem 2012-ben és Ankarában. És az is jól látszik, nem kell pszichológusnak lenni hozzá, hogy felfedezhetők a TISZA Párt elnökének jól rétegzett, ügyesen összeállított, mindenre kiterjedő hazugságai a titoktartási nyilatkozattól elkezdve egészen a TEK megjelenéséig. Ez nyilvánvalóan álhír volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatot is indított.

Bizonyítja egyébként a TISZA Párt elnökének posztja, hogy talán ő maga lehetett az álhír gyártója, de ami a mi szempontunkból fontosabb, az az, hogy ezzel céltáblává tette Magyarországot. Egyáltalán nem lehet kizárni, hogy az Európában tartózkodó szír terrorszervezetek vagy azok tagjai bosszúból Aszad elnök bújtatásáért ‑ ahogy az az álhírek alapján elterjedt ‑ támadást intéznek bármely magyar intézmény vagy magyar emberek ellen. Csak hogy világos legyen, Szíria budapesti nagykövetségét incidens érte, sőt Damaszkuszban a magyar nagykövetség munkatársait ki kellett költöztetni, el kellett szállítani, és Szíriában ma is vannak még magyarok, akik nincsenek biztonságban. Ugye, az is nyilvánvaló, hogy nem Magyarországon fogalmazódott meg az erre az akcióra való igény, hanem külföldön. Erre való igény, nagyon remélem, hogy a határainkon belül nem fogalmazódik meg, hogy Magyarország nemzetbiztonságát vagy magyar emberek biztonságát veszélyeztessék. Az is nyilvánvaló, hogy ennek a külföldi igénynek való megfelelésben a magyar sajtó egy része, a Magyar Hang nevű újság ‑ amely ugyan később korrigált, de a TISZA Párt elnöke nem ‑, illetve egy politikus részt vett.

Én csak azt szeretném tudni önöktől, hogy miért hallgatnak ebben az ügyben. Ha önök úgy gondolják, hogy ez helyes… Leszámítva egyébként egyedül a Nemzetbiztonsági Bizottság ellenzéki elnökét, egyetlenegy ellenzéki nyilatkozatot nem hallottam arról, hogy jól van‑e ez így. Három lehetőség van. Vagy önök is egyetértenek ezzel; vagy nem értenek egyet ‑ ez a másik lehetőség ‑, de próbálnak megfelelni a jövőbeni új gazdatestüknek; vagy egyik sem, de még mindig ott tartanak, hogy önök szerint minél rosszabb az országnak, annál jobb önöknek. Én ezt nem javaslom. Én azt javaslom, hogy nemzetbiztonsági és magyarok biztonságát érintő kérdésekben konszenzus legyen. És azt sem javaslom, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatnak akár politikai vagy médiaeszközökkel gátat szabjanak. Ez egy súlyos ügy, ennek lehettek volna áldozatai, lehettek volna honfitársaink is áldozatai, és én azt gondolom, hogy ez az, ami megengedhetetlen a magyar politikában. Sok minden megengedhető már, sőt még annál is több, amit ép ésszel el lehet viselni, de ez nem. Ez nem tartozik közéjük. Azt kérem önöktől, hogy amennyiben Magyarország biztonságát önök is fontosnak tartják, és az ilyen veszélyeztetési lehetőségeket nemzetbiztonsági kockázatként értékelik, akkor foglaljanak ebben a kérdésben állást, különben cinkosok lesznek.

A másik ügy, amiben azt gondolom, hogy konszenzusnak kellene lennie, ez a Till Tamás meggyilkolásával és Till Tamás gyilkosának előkerítésével kapcsolatos ügy. Kialakult egy jogvita; a jogvita tulajdonképpen egy értelmezési vita. Az értelmezési vitában az igazságszolgáltatás különböző szintjein más-más álláspontot foglaltak el. A társadalmi és morális megítélése a helyzetnek egyértelmű, a jogi azonban mégsem az. Éppen ezért ma az Országgyűlés elé terjesztünk ‑ négyötödös szavazás kell a házszabálytól való eltéréshez ‑ egy javaslatot, amely a jövőre nézve tisztázza azokat a félreértéseket, amelyeket most, hála a Jóistennek, a főügyészség értelmezésének és a nyomozati bíró értelmezésének megfelelően a jelen ügyben is alkalmazni lehet, de a jövőre nézve kizárja az ilyen félreértéseket. Azt szeretnénk önöktől kérni, hogy amennyiben úgy gondolják, hogy ebben az ügyben a sittre való gyilkosoknak semmilyen kiskaput, lehetőséget nem szabad hagynunk a jövőre nézve sem, akkor kérem, hogy támogassák a házszabálytól eltérést, legyenek legalább abban egyenesek, szemben a szír üggyel!

Ha ebben a két ügyben tudunk konszenzust teremteni, akkor talán nem volt hiábavaló a felszólalásom. És ha netán járna taps a mostani szavaimért, akkor azt a női kézilabda-válogatottnak felajánlom. (Derültség.) Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)