{"cycle": 42, "id": "134-328", "date": "2024-12-16", "ulnap": 134, "seq": 328, "speaker": "Dr. Répássy Róbert", "p_azon": "u002", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/9997 Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása", "iromany": "T/9997", "duration_s": 412, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 4878, "paragraphs": ["DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni önöket, hogy a kormány az összegző módosító javaslatot és az egységes javaslatot támogatja. Azonban szeretnék néhány kiegészítést is fűzni mindezekhez.", "Az Alaptörvény tizennegyedik módosítására irányuló javaslatot egy országgyűlési bizottság, az Igazságügyi Bizottság terjesztette a Ház elé. Ez természetesen az Alaptörvény által biztosított joga az országgyűlési bizottságnak. Egy másik bizottság, a Törvényalkotási Bizottság kiegészítette, módosító javaslatokat fűzött az alaptörvény-módosításhoz, így tulajdonképpen két területet módosít az előttünk fekvő törvényjavaslat, az úgynevezett egységes javaslat.", "Az egyik az eredeti, Igazságügyi Bizottság által szabályozni kívánt kérdés, ez a legfőbb ügyész megválasztásával kapcsolatos kérdés, és annak a feltételei, mármint a legfőbb ügyész megválasztásának a feltételei. Utána a Törvényalkotási Bizottság a bírák kinevezésének, illetve a szolgálati idejének, jogviszonyának a befejezésével, záró időpontjával kiegészítette a javaslatot.", "Én biztos vagyok abban, hogy majd egy későbbi időpontban figyelemmel kell lennünk arra, hogy az ügyészek jogállása a bírák jogállásával azonos, ahhoz hasonló, és az ügyészek esetén most ez az alaptörvény-módosítás nem érinti az ügyészek szolgálati jogviszonyát. Márpedig ha továbbra is fenn akarjuk tartani, ez egyébként nem kötelező, csak eddig ez volt a szabály, ha fenn akarjuk tartani azt, hogy a bírák és az ügyészek jogviszonya, jogállása azonos legyen, akkor vissza kell térni álláspontom szerint az ügyészek felső korhatárára, szolgálati jogviszonyának a végére is. Erre van lehetőségünk, ugyanis az egységes javaslat szerint a bírákra vonatkozó felső korhatár új szabályai 2026. január 1-jén lépnek hatályba. Tehát bő egy év van arra, hogy az Országgyűlés megfontolja, hogy az ügyészek jogállásával, az ügyészek jogviszonyával kapcsolatos szabályokat módosítsa.", "Még egy kiegészítést szeretnék tenni, ez pedig a bírák kinevezésének alsó életkorával, tehát a bizonyos 35. évvel kapcsolatos. Ezt egy úgynevezett felmenő rendszerben valósítja meg az alaptörvény-módosítás, tehát nyilván a most már kinevezett bírósági titkárokra vagy kinevezett bírókra nem vonatkozik az a szabály, hogy kétéves, bíróságon kívüli joggyakorlatot kell szerezni. Azonban nem véletlen, hogy az alaptörvény-módosítás a jövőre nézve, tehát felmenő rendszerben előírja ezt a szabályt, ugyanis a bizottsági módosító javaslat indoklása rámutat arra, hogy a bírák magasabb képzettségéhez vagy tulajdonképpen a bírák bölcsességéhez hozzátartozik az, hogy ne csak bírósági joggyakorlatot, hanem bíróságon kívüli joggyakorlatot is szerezzenek.", "(21.50)", "Érdemes erről vitát folytatni, és vállalni azt az álláspontot, hogy igen, vajon szükséges‑e az, hogy a bíráknak bíróságon kívüli joggyakorlata is legyen. Vannak olyan országok, nem is kevés, ahol ez kötelezettség, tehát kötelező az, hogy egy hosszú, például ügyvédi gyakorlat után válhasson valaki bíróvá. Ezt az alaptörvény-módosítás egy viszonylag moderált formában, kétéves joggyakorlattal kívánja megvalósítani, hangsúlyozom, felmenő rendszerben. Ez nem vonja kétségbe a már kinevezett bíráknak vagy a bírósági titkároknak azt a képességét, hogy ők betöltsenek egy bírói tisztséget. De a jövőben ezt az alaptörvény-módosítás előírja, és szerintem ennek a módosításnak az az értelme, hogy mint ahogyan más szakmákban is előnyt jelent az, ha valaki többféle gyakorlattal rendelkezik, nemcsak a jogászi szakmákban, a jogászi hivatásokban jelent ez előnyt, hanem akár pedagóguspályán, mérnöki pályán vagy bármilyen más pályán, ezért érthető az, hogy az alaptörvény-módosítás szerint az lehessen bíró, aki bíróságon kívüli joggyakorlatot is szerzett. Az más kérdés, hogy ezt hogyan valósítjuk meg. Ezt majd nyilván a bírák jogállásáról szóló törvény részletszabályai fogják megállapítani. Elképzelhető, hogy valaki úgy szerezzen bíróságon kívüli joggyakorlatot ‑ amire van példa ‑, hogy beosztással, azaz megtartva az eredeti jogviszonyát, más munkahelyhez, tipikusan közigazgatási munkahelyre beosztott bíróként vagy beosztott titkárként is ‑ mert erre is van lehetőség, kevesen ismerik ezt a lehetőséget, hogy bírósági titkárokat is lehet beosztani ‑ megszerezheti például azt a gyakorlatot.", "Összegezve azt szerettem volna mondani, hogy az alaptörvény-módosítás két részletben, két ütemben lép hatályba. Az egyik üteme 2025. március 1-je, ez a bírák alsó életkori, de főleg az egyéb szabályokra vonatkozó hatálybalépés. A bírák szolgálati idejének az utolsó vagy végső időpontja pedig 2026. január 1-jétől valósul meg, addig mindenképpen vissza kell térnie az Országgyűlésnek ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}