Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Bizottság 2024. november 19-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítását kezdeményező T/9997. számú javaslatát.

Az Alaptörvény az ügyészséget egyik klasszikus hatalmi ágnak sem alárendelt, önálló alkotmányos intézményként, a büntetőhatalom központi szereplőjeként határozza meg. Ezt támasztja alá az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint a legfőbb ügyész független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Alaptörvényi szinten került meghatározásra, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatával.

Az Igazságügyi Bizottság törvénymódosítási javaslata a meglévő közel harmincéves gyakorlatot kívánta rendezni. Ennek értelmében az Országgyűlésnek lehetősége nyílik arra, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa. Ez megfelel számos más uniós ország gyakorlatának is. A módosítás nem érintené az Alaptörvényben biztosított lehetőséget, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben a legfőbb ügyész jogállásának keretében további, a legfőbb ügyész kinevezéséhez szükséges feltételeket határozhasson meg.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítás egyúttal rendezni kívánja, hogy a bíróvá történő kinevezés életkori határa a 35. életévre emelkedjen, valamint a bíró szolgálati jogviszonya egyes esetekben a bíró 70. életévének betöltéséig fennállhasson. Ezek a változások a bírák szakmai felkészültségének további erősítését szolgálják, valamint hozzájárulhatnak a bírói döntéshozatal minőségének javításához. Ezen túlmenően fontos kitétel, hogy a bíróvá történő kinevezés életkori határának felmentését nem kell alkalmazni azon bírák tekintetében, akik ezen módosítás hatálybalépésekor már kinevezésre kerültek, vagy a módosítás hatálybalépését megelőzően kiírt pályázat alapján kerültek kinevezésre. Kiemelendő, hogy továbbra is a 30. életévének betöltésével nevezhető ki bíróvá az a bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített, illetve aki a hatálybalépés napjáig igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt.

Több kritika hangzott el azzal kapcsolatban, hogy majd kívülről jövő pályázók el fogják árasztani a bíróságot. Ez a feltételezés álláspontom szerint nem állja meg a helyét. Kevés új bíró kerül kinevezésre egy évben, és az utánpótlás a bíróságokon a bírósági titkárok személyében már adott.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a fenti módosítások jobbá és hatékonyabbá teszik az igazságszolgáltatási szervezetrendszer működését. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság alaptörvény-módosító javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)