Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Vécsey képviselő úr pontosan kiemelte az önök előtt lévő törvényjavaslat főbb pontjait, illetőleg azt is, hogy ez a törvényjavaslat szervesen kapcsolódik az Országgyűlés előtt lévő 2025. évi költségvetésitörvény-javaslathoz. Engedjék meg, hogy ezért csak néhány főbb elemét emeljem ki a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatnak!

A kapcsolódás fontos eleme az, hogy a jövő évi költségvetés célja úgy elérni érdemi gazdasági növekedést, hogy mellette a bérszínvonal nő, megőrizzük a családtámogatások széles rendszerét, megőrizzük a rezsitámogatások rendszerét és értelemszerűen a nyugdíjak reálértékét. A törvényjavaslat tehát számos ponton ezen célokhoz kapcsolódik. Engedjék meg, hogy néhányat kiemeljek ezek közül!

A jövő évi gazdasági növekedéssel párhuzamosan az említett magas foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer értékeinek megőrzése, a rezsi megőrzése mellett fontos az államháztartási gazdálkodás stabilitásának továbbvitele, fontos az államháztartási hiány és az államadósság rátájának a csökkentése. Ezen célt szolgálja például az a rendelkezés, mely értelmében a központi költségvetésből kifizetett támogatási előlegeket, ha az előleg a 100 százalékot eléri, főszabályként kincstári számlán kelljen tartani, vagyis ne jelentsen többletfinanszírozást az állam részére az, ha az adott kedvezményezett szervezet 100 százalékos előleget vesz igénybe.

Azt gondolom, hogy szintén az államháztartás stabilitását, a hiány és az államadósság-ráta csökkentését szolgálja az a rendelkezés, mely szerint ha a gazdaság teljesítménye meghaladja az előzetesen feltételezett mértéket, tehát nagyobb a gazdasági növekedés, akkor a többletnövekedésből származó adóbevételeket az államháztartási hiány és az államadósság-ráta csökkentésére kell fordítani.

Ami az önök előtt lévő törvényjavaslatnak a gazdasági aspektusait illeti, engedjék meg, hogy kiemeljem a Demján Sándor-programhoz kapcsolódó adminisztrációcsökkentő intézkedéseket. Míg a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat számos új programot indít el a Demján Sándor-program keretében a kis- és középvállalkozások támogatására, addig az önök előtt lévő 2025. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat az adminisztráció csökkentését célozza az említett kis- és középvállalkozások számára. Azt gondolom, hogy alapvetően nekik fog segítséget jelenteni azon rendelkezés, mely értelmében az úgynevezett új, eseményalapú adatszolgáltatási platform indul el. Ez arról szól, hogy a vállalkozásoknak nem külön-külön kell adatokat szolgáltatni az egyes állami szervek részére, hanem egy egységes adatszolgáltatást kell hogy teljesítsenek, amely egységes adatszolgáltatásból a különböző szervek kinyerik a számukra fontos adatokat. Így tehát a jövőben nem kell külön a Kincstárnak, a Központi Statisztikai Hivatalnak vagy a NAV felé adatot szolgáltatni, hanem ezen új kezdeményezés célja az, hogy ismétlem: egységes adatszolgáltatás legyen, amelyből az érintett szervek kiválogatják a számukra fontos elemeket. Ennek az új programnak a kezdeti fázisa indulhat el 2025-ben.

De azt gondolom, hogy a gazdaság fejlesztését célozza az is, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat szabályozza a területfejlesztési alapba történő befizetés rendszerét is, hiszen a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szól az új, 65 milliárd forintos területfejlesztési alapról, amely reményeink szerint az országon belüli területi különbségeket hivatott mérsékelni.

Ha a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondjuk, hogy célja a gazdaság növekedésének élénkítése, az államháztartás stabilitásának megőrzése, a vállalkozások támogatása, akkor mindig elmondjuk, hogy alapvető cél a széles családtámogatási rendszer megőrzése is. Ehhez illeszkedik egy másik elem a 2025. évi költségvetési törvényt megalapozó indítványból, nevezetesen a koragyermekkori intézményi nevelésben is lehetővé válik az, hogy mindazon személyek, akik cukorbeteg gyermekekkel foglalkoznak, úgynevezett diabéteszpótlékra lesznek jogosultak. Így a cukorbeteg gyermekek szülei nagyobb biztonságban tudhatják gyermekeiket az említett intézményekben.

Szintén jelentős eleme a jövő évi költségvetésnek és a költségvetés mögött lévő gazdasági számításoknak a bérek jelentős emelkedése. Tudjuk, hogy egy igen jelentős háromoldalú bérmegállapodás köttetett a munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat között. Ez a minimálbér és a garantált bérminimum hároméves emeléséről szól. És azt is tudjuk, hogy ezenkívül az állami szférában is számos területen érdemi béremelés valósulhat meg. Így tehát az önök előtt lévő törvényjavaslat a pedagógusbér-emeléshez kapcsolódóan rögzíti, hogy a hitoktatók a mindenkori pedagógus-átlagbérnek megfelelő díjazásban részesülhessenek 2025. január 1-jétől. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az idei évben 30 százalék fölötti béremelés valósult meg, a jövő évben ez 20 százalék fölötti mértékű lehet, és értelemszerűen ebből a béremelésből a közoktatási intézményben dolgozó hitoktatók is részesülhetnek. De ugyanígy a béremeléseket szolgálja az is, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat rögzíti az igazságszolgáltatásban dolgozók béremelését is.

Összefoglalva tehát én úgy látom, hogy számos olyan indítványt tartalmaz az önök előtt lévő törvényjavaslat, amelynek támogatása célszerű, ha a jövő évi költségvetés céljait, a gazdaság növekedését, a családtámogatások megőrzését vagy a kis- és középvállalkozások támogatását el szeretnénk érni.

Én bízom abban, hogy az Országgyűlés többsége fogja tudni támogatni a törvényjavaslatot, jó szívvel fogja tudni támogatni a törvényjavaslatot, hiszen ellenzéki oldalról nem érkezett módosító javaslat. Ismétlem tehát, bízom abban, hogy ez az indítvány az Országgyűlés többségének támogatását fogja bírni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)