Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ingyenes bankolásról rengeteget vitatkozunk mostanában. Ma a Gazdasági Bizottság meghallgatásán is felmerült ez a téma. Valamifajta konszenzus rajzolódik ki akörül, hogy irreálisan drága a magyar bankrendszer a környező országokhoz képest is, európai viszonylatban is.

De most nemcsak a magánszemélyek nagyon drága bankolásáról szeretnék beszélni, hanem egy olyan nagyon széles rétegről, akiknek a mindennapjai a magyar polgárokat is elképesztő módon érintik: a magyar mikro- és kis méretű vállalkozásokról beszélek. Egy 20 ezer forintos kártyás fizetésen ugyanis ‑ amit egy magyar vállalkozónál elkövet egy vásárló, egy polgár ‑ akár 300-400 forintnyi banki sarcot is felszámíthatnak, és a kereskedői jutalék, a bankközi jutalék, a kártyatársasági díj mind-mind folyamatosan, egyre magasabb összegben jelentkezik. Ezek inflációt meghaladó mértékben is tudnak azért drágulni, és a bankok nagyon ügyesek, nagyon profik és nagyon technikásak abban, hogy különböző költségeket érvényesítsenek a polgárokon.

Emiatt az ilyen kis összegű tranzakciónál, tehát mondjuk, 500-600 forintos ár alatt egy kisvállalkozó nem is szívesen adja oda kártyás fizetésért cserébe a portékát, hiszen akár az ő teljes árrését lenullázhatják. Éppen ezért kétségbeesett vállalkozói reakciók születtek az utóbbi időben. Egy törökszentmiklósi pizzéria 150 forint pluszköltséget kényszerül felszámolni a kártyás fizetésnél ‑ legalábbis ezt gondolta reális alternatívának ‑, egy pesti pékségnél ki van írva, hogy plusz 5 százalék a számla végösszege, ha az ember kártyával fizet ‑ nyilván jellemzően alacsonyabb, 1000-2000 forintos összegeket ‑, egy átlagos fagyizó pedig évente 150 ezer forintnyi levonással is szembesülhet csak a kártyás fizetések után.

Mi úgy gondoljuk, hogy a multicégek egymás közötti tranzakcióit egy bank adóztatja, vagy illetéket vet ki rá, üsse kő, csinálja nyugodtan, viszont azt látjuk, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat mentesíteni kellene legalább az irreálisan magas banki sarcolástól. A javaslatunk lényege, hogy havi 10 millió forintos forgalomig banki költség nélkül dolgozhasson a magyar kisvállalkozó, ugyanúgy, ahogy a polgárok számára ingyenes bankolást szeretnénk elérhetővé tenni, és efölött is maximálni lehetne azt a banki költséghányadot, amely most egyértelműen és irritálóan magas.

A magyar kisvállalkozó nem azért hozza meg ezeket a kétségbeesett lépéseket, mert nem szeretné eladni a portékáját, hanem kiszámolja azt, hogy bizony a kis összegű kártyás fizetéseknél adott esetben még rá is fizethet. Ezt az anomáliát tehát fel kell ismernünk, fel kell számolnunk, és az egész folyamatot a jog útvesztőjén belül, tehát mindenképpen egy jogi mederben kell rendezni. Mi ennek a legjobb rendezési módját úgy látjuk, hogy a kisvállalkozókra is terjesszük ki az ingyenes bankolást. A kérdés adódik: mit gondol a kormány erről a koncepcióról?