Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mikor szavazza meg a kormány a jövő költségvetését? Mert azt látjuk, hogy nagyon sok esetben konzerválja a múltat, a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot. Elég megnéznünk a forint/euró árfolyamot, ami brutális terheket ró a magyar családokra. A kirívóan gyenge forint árát mindannyian megfizetjük, a kormány pedig úgy tesz, mintha az ő saccolása vagy becslése egy egyszerű termelési hiba lett volna. Ugyanezt figyelhetjük meg a gazdasági növekedés terén, ahol a kormány leginkább arra koncentrál, hogy a multinacionális cégek kegyeit keresse, és nem a magyar mikro- és kis méretű vállalkozókkal törődik.

De egy szimbolikus ügyet kell kiemelnünk, amiről délután szavazhat a kormány, tehát üzenhet a magyar férfiaknak a „Férfiak 40” tekintetében. Mi abszolút támogatjuk azt, hogy 40 tisztességesen ledolgozott esztendő után mindenki Magyarországon végre tisztességes mértékű nyugellátáshoz jusson. Sokáig fogunk vitatkozni arról, hogy ez a tisztességes mérték mikor érhető el, mi ezt nem látjuk a horizonton, de legalább azt szeretnénk látni, hogy a magyar férfiak 40 százaléka ne a temetőbe menjen a munkából. Azt látjuk ugyanis, hogy a magyar férfiak átlagos várható élettartama legalább 5 évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag, és 11 évvel alacsonyabb, mint a svéd. Ahogy Ander Balázs kiváló barátom többször megjegyezte: a 60 és 64 év közötti férfiak 75 százaléka még dolgozik, és ami még siralmasabb, hogy bizonyos mérések szerint körükben a várható élettartam átlagosan 66 évet tehet ki. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy nagyon sok férfitársunk a munkahelyéről a temetőbe megy, és nincs pihenés, nincs unokázás, nincsen családdal eltöltött idő, nincsen semmilyen pozitív üzenet, csak a sírig tartó munka üzenete.

Ezért a mi kérésünk, javaslatunk és szimbolikus üzenetünk nagyon-nagyon egyszerű: ha a hölgytársaink számára adott ‑ és szerencsés, hogy adott ‑, hogy 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhassanak, kérjük ugyanezt a férfitársaink számára is. Ez egy olyan szimbolikus gesztus lenne, amivel Magyarország Kormánya és az egész parlament azt tudná üzenni, hogy mindenkire szükség van Magyarországon. A szülőföldön való boldogulás pedig nemcsak arról szól, hogy halálig dolgozni lehet, hanem arról is szól, hogy valami pozitív jövőkép merül fel, és ilyen egyáltalán van Magyarországnak.

Viszont nem vagyok annyira optimista a javaslat sorsát illetően, mivel hallottam kormánypárti válaszadóinkat, és a mai nap folyamán ilyen egészen elképesztő magyarázatokkal szembesülhettünk. Szeretném önök számára megvilágítani, hogy demográfiai katasztrófahelyzetben vagyunk, vészhelyzetben, a mélyrepülés legalján, és nem az európai tendenciákat követik a magyar bajok, hanem sokkal nagyobbak sajnos itt a bajok. Aki ebben ellendrukker, az hazaáruló!

De azt is szeretném elmondani, hogy önök nem tették meg azt, amit megtehettek volna. És bár a családtámogatási rendszer állítólagos bővítéséről beszélnek, szeretném emlékeztetni önöket, hogy még a családi adókedvezmény visszapótlásával is csak visszapótolnak nullára, mert hagyták elinflálódni ezt az eszközt. A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét leépítették; a lakáscélú előtakarékosság állami támogatását leépítették és megszüntették; a gyermeknevelési cikkeken pedig büntetőadó jellegű, Európában a legmagasabb, rekorder áfa található a mai napig. Önök erről is szavazhatnak ma délután. Ha a jövőre szavaznak, és nem a bajok konzerválására, akkor megszavazzák például a gyermeknevelési cikkek áfája nullázását is.

Szóba került a vendégmunkáskérdést egy kicsit lekicsinylő helyzetkép is a kormányzati oldalról. A helyzet az, hogy a „Férfiak 40”-re azért is van szükség, mert a magyar munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek és a kiszolgáltatottság fenyegetik, hanem most már jönnek más országokból emberek, akik veszélyeztetik az ő munkájukat. És igen, ténykérdés, hogy a harmadik világ érkezőire ‑ akik rengetegen vannak, és sokszor kontroll nélkül jöttek ide ‑ sokkal könnyebben erőlteti rá a munkáltató a nehéz munkakörülményeket, a túlórákat, a pluszmunkát. És a magyar munkavállalónak hosszú távon ezzel kellene versenyeznie, ha meg akarja őrizni a munkahelyét. És még odáig sem jutottunk el, hogy a kormány vállalja azt, hogy az a multicég, amelyik állami támogatást kap, és mégis úgy rúgja ki a magyart, hogy megtartja a vendégmunkást, a dupláját fizesse vissza a megkapott állami támogatásnak.

Mondja ki a kormány, és akkor belépünk egy diskurzustérbe, ahol megoldásokat lehet találni. De egyelőre azt látjuk, hogy ezeket az építő, pozitív előjelű, a magyar családokat védő javaslatainkat nem támogatja a kormány, vagy nem mondja ezt ki, de legalább csinálná meg a saját nevében! Ha ez megtörténik, akkor sokkal nyugodtabban tekinthetünk a közeljövőbe, de egyelőre ennek nyomát nem látjuk.

Kérem a kormány képviselőjét, hogy nyilatkozzon az említett kérdésekben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)