Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés nagyon szép jogszabályt alkotott 2015-ben a háziorvosok szerepéről, fontosságáról, amely szerint idézem: „elfogadva a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás kapuőri szerepét, annak szakmai pénzügyi megerősítésének érdekében, valamint, hogy kiemelt célkitűzés a fiatalabb korosztályhoz tartozó egészségügyi szakemberek egészségügyi alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzése”.

Közel tíz év telt el azóta, de a törvényben leírtak megvalósulásáért nem történtek érdemi lépések. A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógyítása, valamint az egészségfejlesztés céljából. Ha az ő tevékenységük kiesik, ha nem lesznek elegen, akik elvégzik ezt a gyógyító munkát, akkor az egyébként is túlterhelt és forráshiányos szakellátásra még nagyobb nyomás fog helyeződni.

Már tíz évvel ezelőtt is megkongatták a vészharangot, hogy a háziorvosok nagy része hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárt, és nem tudni, hogy kik veszik át a helyüket. Az Orbán-kormány azonban nem tett semmit, kivárt, hátha a probléma magától megoldódik majd. Országosan 2023-hoz képest 50 százalékkal nőtt a tartósan ellátatlan háziorvosi praxisok száma 2024 júliusára. Egy átlagos háziorvos egy év alatt Fejér megyében 14 721 esetet látott el. Egy betegre kevesebb mint tíz perc jut. Ez rendkívül kevés idő, főként, ha a beteg oldaláról nézzük. Ebbe az időkeretbe kell beleférnie minden fontos orvosi információnak, kezelésnek, vizsgálatnak, receptírásnak.

Székesfehérváron is egyre több háziorvos mondja fel az ellátási szerződését. A NEAK nyilvántartása alapján jelenleg 24 181 székesfehérvári felnőtt lakosnak és 2213 gyermeknek nincsen állandó orvosa. A kieső háziorvosokat általában helyettesítéssel oldják meg, a kérdés azonban az, hogy mennyi ideig tartható fenn az a rendszer, hogy egy-egy orvos a saját körzetén felül egy másik körzetben is helytáll. Az is nyilvánvaló, hogy a helyettesítéssel működő körzet betegei bizony nem ugyanolyan ellátást kapnak, mintha a saját háziorvosuk kezelné őket. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mi történik, ha valamelyik praktizáló háziorvos megbetegszik.

Sajnos a háziorvosi szakma továbbra sem népszerű az orvosok között. Ennek több oka is van. A teljesség igénye nélkül, még mindig nem tekinti egyenrangúnak a rendszer a háziorvosokat a szakorvosokkal, kórházi orvosokkal. Az egyéb orvosi szakmák még mindig sokkal jövedelmezőbbek, mint a háziorvosi terület. Nem díjazzák a más szakmával is rendelkező háziorvosok tudását. Mit tehet Székesfehérvár, hogy rendezze a helyzetet? Olyan megoldás sajnos nincs, amely varázsütésre megoldaná ezt a problémát, azonban olyan igen, amely ugyan pár év múlva hozza meg az eredményt, de el kell kezdeni, hiszen ezzel megállítható lenne az üres praxisok számának növekedése.

Az intézkedés egyik lépése, hogy a városban letelepedő háziorvosnak a város biztosítson bérlakást mindaddig, amíg azt a háziorvos igényli. Ehhez azonban szükséges megfelelő színvonalú bérlakás megépítése is. Sajnos Székesfehérváron 2006 óta nem épült új bérlakás, így mindenképpen szükséges egy bérlakás-építési program elindítása. Ahhoz, hogy már az orvosi egyetem végzése során a hallgatók közül biztosítsa a város a háziorvosok utánpótlását, kössön az önkormányzat szerződést velük. Az önkormányzat vállalja az egyetem harmadik évfolyamától a tandíj megfizetését, és hozzájárul a hallgató lakhatási költségeihez, mindezt szigorú szerződésben szabályozva.

Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az Orbán-kormány azonban nem biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, ezért az önkormányzatoknak, így Székesfehérvár városának kell ismét saját erőforrásaiból ezt a feladatot is ellátnia. Ha azt szeretnénk, hogy a következő években is legyenek háziorvosok Székesfehérváron, akkor sajnos nem várhatunk az Orbán-kormányra. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)