Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A családi kasszákra vonatkozó vészhelyzetet, veszélyhelyzetet kellene hirdetnie a kormánynak, hiszen az elképesztően gyenge forintárfolyam egyfajta különadóként működik, és brutális pluszköltségeket ró minden magyarra, fiatalra, idősre, gyermeket nevelőre, életkezdőre, lényegében mindenkire.

A helyzet az, miniszterhelyettes úr, hogy amikor önök átvették 2010-ben a kormányzást, emlékeim szerint 266 forintot kellett adni egy euróért. A mai nap bizonyos napszakaiban 415 forint volt ez az érték, és hát, az a helyzet, hogy a legtöbb áruféleséget, amit a boltokban megkapnak a magyar családok, bizony, euróért fizeti ki a kereskedő valahol valakinek. Én nagy vadásza vagyok a magyar termékeknek, de még azoknak az előállításához is sokszor külföldi alapanyag, külföldi növényvédőszer vagy éppen külföldi összetevő szükségeltetik. A kirívóan, extrém módon gyenge forintárfolyam tehát mindenkit terhel, mindenkinek rossz, kivéve a multinacionális cégeket.

A helyzet az, hogy a kormányt nagyon sokszor kérdeztük erről, és rendre hárította a felelősséget, mondván, hogy neki nincsen árfolyamcélja, forduljunk a Magyar Nemzeti Bankhoz. A Magyar Nemzeti Bank pedig azt mondja, hogy a róla szóló törvénybe a kormány nem írta bele, hogy foglalkozzon árfolyammal, ők leginkább az inflációval foglalkoznak.

A nagyon rövid és precíz kérdésem tehát arra irányul, miniszterhelyettes úr, hogy mit kíván tenni a kormány az extrém gyenge forintárfolyam ügyében? Hogyan kívánja megvédeni a nemzeti fizetőeszközt? Illetve elnézi‑e tétlenül és csendben azt, hogy egy brutális, ezermilliárdos nagyságrendű különadó érvényesüljön a lakosságon pusztán azért, mert a gyenge forint extra árát mi, magyar polgárok fizetjük meg? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)