Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem okoz nagy meglepetést az a kijelentés, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egészen biztosan nem fogja támogatni ezt az ismételten testreszabott jogalkotást tükröző törvényjavaslatot. A javaslat érdemi elemei külön-külön sem fogadhatók el, együtt pedig végképp vállalhatatlanok. Hagyjuk a mellébeszélést meg az ábrándos magyar és egyetemes jogtörténeti kitekintéseket, meg az összehasonlító értelmezéseket, összehasonlító példákat! Ez vegytisztán hatalomtechnikai javaslat. Nyilvánvaló, teljesen biztos, hogy 2025-ben új legfőbb ügyészt akarnak önök választani. Ennek több oka is van, erre majd még később ki fogok térni.

A javaslattal, részben egyet nem értve az előttem felszólalókkal, nemcsak politikai, hanem szakmai problémák is vannak; tehát ez politikailag is teljesen átlátszó szándékokat próbál nem túl nagy sikerrel rejtegetni, szakmailag is vállalhatatlan, sőt pontosan az ellenkezőjét csinálják annak, mint amit tenniük kellene. Hogy mindenki értse, a tévénézők is: arról van szó, hogy jelen pillanatban legfőbb ügyésszé csak olyan személyt lehet megválasztani, akinek ügyészi gyakorlata, ügyészi szervezetben megszerzett szakmai gyakorlata van. Ha ezt a javaslatot elfogadják ‑ nincs kétségünk, nyilván el fogják fogadni, át fog menni az Országgyűlésen ‑, akkor már ügyészi gyakorlat nélkül is kinevezhető az adott személy legfőbb ügyésznek a megválasztásától számított kilenc évre.

Pontosan az ellenkezőjére lenne szükség, hiszen azért az mégiscsak elképesztő, ha belemegyünk ennek a mélyebb elemzésébe, hogy olyan személy lehet 2025-től Magyarország legfőbb ügyésze, aki esetleg bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkezik; jobb esetben még talán vezetői gyakorlattal ezen területek valamelyikén, rosszabb esetben vezetői gyakorlat nélkül. Hát, azért az mégiscsak cifra, hogy valaki, mondjuk, bírói gyakorlattal lesz legfőbb ügyész! Sok ügyvéd a bíróságokat így is már az ügyészség öklének tekinti, főleg büntetőügyekben, és igen gyanúsak az ügyészi vádhatékonysági mutatók. Mi lesz akkor, ha majd bíró, egykori bíró lesz a legfőbb ügyész, egy egykori bíró lesz az ügyészi szervezet élén?

(11.30)

De ha mondjuk, ügyvéd, közjegyző vagy az előbb felsorolt területekről érkezik valaki, az sem lesz sokkal szerencsésebb. Egészen biztos, hogy a most is megkérdőjelezhető minőség rovására fog menni.

Azt, hogy az Igazságügyi Bizottságba ezt a múlt héten vagy két héttel ezelőtt hogy hozták be, az előttem szólók már elmondták, erre nem fecsérlem a drága időt, de az is beszédes. Az, hogy ezt nem a kormány terjesztette elő, az is beszédes. A lehető legnagyobb mértékben minimalizálni akarták azt az időt, amíg ez a nyilvánosság előtt megjelenhet, amíg ez egyáltalán a felszínen van. Szeretnék majd ezt a megszavazása után gyorsan elfelejteni. Persze most égre-földre esküdöznek, hogy nem lesz legfőbb ügyész; hogy gondolja azt bármelyik ellenzéki párt, hogy azért kovácsolnak önök kardot, hogy ne használják eredeti rendeltetésének megfelelően.

Pontosan az kellene, abba az irányba kellene elvinni a módosítást, hogy csak olyan személy lehet legfőbb ügyész Magyarországon, aki meghatározott idejű járási ügyészségi gyakorlattal rendelkezik, legalább tíz év járási ügyészségen eltöltött gyakorlattal, ezenfelül meghatározott ideig vármegyei ügyészségen teljesített gyakorlattal, hogy pontos fogalma legyen arról, hogy milyen elkezdeni az ügyészi életpályát, milyenek egy járási ügyészségen a mindennapok, milyenek egy vármegyei ügyészség működésének a szabályai, a mindennapi munkavégzés során hány olyan tényező merül fel, amit soha egyetlen tankönyvben nem fognak leírni, amit soha egyetlen vizsgán sem fognak megkérdezni azoktól, akik később ügyészek lesznek, hogy a való világból, a való ügyészi világból, a valós gyakorlatból tudjanak meríteni.

Milyen tekintélye lesz annak az embernek ‑ ez a másik kérdés, mert akármit beszélünk, ez mégiscsak egy tekintélyelvű szervezet ‑, tehát milyen tekintélye lesz annak adott esetben 30-40 év ügyészi gyakorlattal rendelkező ügyészek előtt, aki egy napot sem töltött el egyik ügyészségen sem, a hierarchia egyik szintjén sem? Egy alapvetően hierarchikus berendezkedésű, tekintélyelvű szervezetben nulla tekintélye lesz egy ilyen embernek. Össze lehet ezt drótozni persze hatalmi szóval egy darabig, de meglehetősen gyenge lábakon fog állni.

Én látom, hogy államtitkár úr nincs megelégedve azzal, amit mondok (Dr. Répássy Róbert: Polt Péter se volt ügyész! ‑ Dr. Brenner Koloman: Olyan is a tevékenysége.), én meg azzal nem vagyok megelégedve, amit önök megpróbálnak velünk elhitetni. De közel másfél évtized után már átlátunk a szitán, ráadásul ehhez megint nem kell agysebésznek vagy zseninek lenni. Arról, hogy Polt Péter hogy lett legfőbb ügyész, most ne is beszéljünk, mert teljesen egyértelmű: azért, mert megbízható fideszes pártkatona. Ez egy nagyon érzékeny terület. És egyébként mindenki a büntetőügyekre koncentrál vagy fókuszál. Persze a büntetőügyek elkenése is fontos lehet politikailag érzékeny érintettségű, durva korrupciós vagy vagyon elleni bűncselekményeket, közbizalom elleni bűncselekményeket jelentő ügyekben, de azért lehetnek és vannak is olyan érzékeny közigazgatási ügyek, amikre esetleg az ügyészségnek ráhatása van. Vagy lehetnek akár olyan polgári peres ügyek, ahol ha más nem, informális ráhatása van. Nem mindegy önöknek, hogy ezt a rendkívül erős hatalmat ki tartja a kezében.

Mert arról is beszéljünk, hogy ez egy elképesztően erős hatalom ma Magyarországon. Már egy járási ügyésznek is óriási hatalom van a kezében. Ahogy régen mondták ‑ nem szeretem ezt a kifejezést, de nem jut most jobb eszembe ‑, öl és elevenít az ügyész; de nemcsak egy járási vezető ügyész, hanem akár egy ügyészi beosztásban lévő személy is. Elképesztő hatalom birtokosai, ehhez legfeljebb a bírók foghatók. Ettől nagyobb hatalma csak a sebészeknek van az emberek élete és sorsa fölött. Tehát egyáltalán nem egy bagatell, egy 162-ed rangú-rendű törvényjavaslat, amiről itt beszélünk. Szakmailag sem elfogadható, mert pontosan az ügyészi szervezetben, annak különböző szintjein eltöltött gyakorlati időt kellene belepréselni ebbe a szabályozásba. Az pedig, hogy az időzítése milyen, az megint napnál világosabb.

És a hatálybalépése is. Mert tudják, tisztelt kormánypárti képviselők, ha a hatályba léptető rendelkezéseknél az szerepelne, hogy 2028. július hó első napjától hatályos, vagy esetleg 2029. január hó első napjától, akkor talán elhinnénk azt, hogy nem 2025-ben akarnak legfőbb ügyészt váltani és újat megválasztani. Hiszen, ha jól emlékszem, Polt Péter mandátuma 2028 decemberéig tart. Tehát egy 2028. július 1-jei vagy szeptember 1-jei hatályba léptetés életszerűvé tenné, hogy ezt valóban csak a következő parlamenti ciklus fele környékén, nagyjából a felezőjénél akarják végrehajtani. Azért szerepel a hatályba léptetésnél 2025. január hó első napja, mert önök ezt vélhetően valamikor 2025 első félévében meg akarják ejteni. Ha egy kicsit tovább taktikáznak, akkor ez elhúzható 2025 őszéig, hogy ‑ kilenc évvel számolva ‑ még a 2034-es választások után megalakuló Országgyűlés mandátumának az első néhány hónapjában is a most, illetve a jövőre kinevezett legfőbb ügyészük legyen hatalmon.

Kicsit az az érzése az embernek, hogy kezdenek vészhelyzeti üzemmódra kapcsolni, hiszen egy esetleges 2026-os választási vereség esetén aztán főleg nem mindegy azoknak a személyeknek, akik széthordták az elmúlt 15 évben a magyar emberek vagyonát és a magyar állami vagyont, hogy ki fogja ezeket az ügyeket irányítani. Nyilvánvalóan az önök számára furcsamód a legfőbb ügyész a legfőbb ügyvédje azoknak, akiknek bizony van rejtegetnivalója is, és nemhogy vaj, hanem egész tejüzem van a fülük mögött. Azért nagyon sokan ülnek itt, lehet, hogy nem ebben a pillanatban, de az elmúlt 15 évben tudnánk mondani olyan embereket, akiktől egy régi magyar közmondás szerint akasztottak már sokkal jobbat is. Mert több ezer milliárd forintos vagyonokra szert tenni, tisztelt képviselőtársaim, legálisan, törvényesen nincs az a zseni, aki képes. Vagy ha van ennek valami legális receptje, szerintem tízmillió magyar ember lenne arra kíváncsi, hogy ezt hogy kell csinálni.

Az a helyzet, hogy abba a nyomorúságos helyzetbe, abba a gyalázatos helyzetbe hozzák önök az ellenzéket, teljes mértékben eszköztelenítve, szinte pártszínektől, ideológiáktól függetlenül valamennyi ellenzéki képviselőt, hogy nagyon keveset tudunk tenni ennek a vagyonnak az elherdálása ellen. Szinte már csak durva eszközök maradnak a majdani igazságtételre, mint a pofátlan meggazdagodások 75 százalékos mértékű különadója, vagy valami ehhez hasonló drasztikus, Szent László-i szigort tükröző intézkedések. De legyenek nyugodtak, mert a magyar emberek döntő többsége megtapsolná ezeket. Az emberek igazságérzetével ez állna egyenes arányban.

És most sem abba az irányba mennek el, hogy néhány kirakat-, néhány bebuktatott balekon kívül a rendszer mélyére nyúlva feltárnák azokat az ügyeket, megneveznék azokat a felelősöket az erre feljogosított hatáskörrel rendelkező szervezetek sok esetben egyébként tényleg felkészült nyomozói, szakemberei, hogy a társadalom igazságérzetéhez még az önök idejében, még az önök uralma alatt kicsit közelebb jussunk. Nem, most is az a lényeg, hogy hogy lehet takargatni, hogy lehet kimenteni ezeket a felelősöket. Azt senkinek nem tudják megmagyarázni, hogy több száz meg több ezer milliárdos vagyonokat 5-10-15 év alatt hogy lehetett összehozni. S ezek az emberek naponta az arcunkba vigyorognak, közülük többen itt ülnek a bársonyszékekben.

Tehát egészen biztos vagyok abban, hogy 2025-ben új legfőbb ügyész lesz. Polt Péter jó esetben valószínűleg lemond, úgyis azt csinálja, amit mondanak neki, tehát túl sok gondjuk nem lesz vele. A miniszterelnök erre megkéri, ő lemond, és akkor megnyílik a lehetőség az új legfőbb ügyész megválasztásához.

Ugyanakkor az sem gyerekjáték, amit az alkotmánybírói kinevezés vagy megválasztás kapcsán írnak, hiszen értelemszerűen ez jellegéből adódóan más szabályozást, más alkalmassági kritériumokat igényel, mint a legfőbb ügyészre vonatkozó feltételrendszer. De azért finoman szólva sem túlzás az, hogy kizárólagos jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött gyakorlatot ismerjenek el. Itt nyilván megint testre szabott, személyre szabott jogalkotás folyik. Nem tudom, kiket akarnak esetleg a jelenlegi országgyűlési képviselők közül beültetni, volt miniszterek vagy bukott miniszterek szóba jöhetnek‑e, vagy esetleg egyéb olyan szereplők, akiket valamilyen módon nem kilenc, hanem tizenkét esztendőre, három teljes parlamenti ciklus időtartamára akarnak odaültetni, amiből nyilván nekik egy nagyon kellemes egzisztencia alakul ki, önöknek meg ismét egy biztonság, hiszen gyakorlatilag százszázalékos többségük lesz, ha bevallják, ha nem, az alkotmánybírói testületben is.

Ennyire a pártpolitikai, hatalomtechnikai játszmák szintjére silányítani két ilyen tekintélyes szervezetet, mint az Alkotmánybíróság és az ügyészi szervezet, az döbbenetes. Én még mindig rendületlenül hiszek abban, hogy a legtöbb ügyész Magyarországon tisztességgel végzi a munkáját. Higgyék el, nagyon sok nyomozóügyész vagy nagyon sokan a rendőrségen úgy vannak vele, hogy ha azt tehetnék, amit elvileg tenniük kellene, akkor nagyon sokkal több politikusbűnöző bukott volna már le az elmúlt másfél évtizedben. Az esetek többségében nem őket hibáztatjuk azért, hogy az elszámoltatás vagy felelősségre vonás elmaradt.

Mindenesetre amit tudnak, összebarkácsolnak annak érdekében, hogy az igazság ne tudjon kiderülni, és hogy az Alkotmánybíróság ne tudja azt a kontrollszerepkörét gyakorolni, ami Alaptörvényből fakadó rendeltetésének megfelelő lenne. Még nem késő, nyugodtan változtathatnak ezeken a szabályokon, akár a hatályba léptetési szabályokkal, akár, ami a legfontosabb, a kritériumok, a kinevezés vagy a megválasztás feltételeinek teljesen ellenkező irányú szigorításával.

(11.40)

Ne jöjjenek nekünk itt nyugat- és észak-európai példákkal! Le merem fogadni, hogy ha a mostanihoz képest egy másik, már harmadik verzió, egy C verzió is bejönne ide, arra is találnának példákat, ha mást nem, Afrikából, Közép-Ázsiából, vagy isten tudja, honnan. Az indoklás olyan, hogy mindenkinek van belőle, tehát bárki bármikor ki tud találni indoklást, még nem jogászi végzettséggel is. Csak abba gondoljanak bele, hogy az egyik legnagyobb hatalmú szervezet élére odatesznek egy olyan embert, akinek életében egy napig sem volt semmi köze ehhez az egészhez!

Egyébként nagyon várom már a legfőbb ügyész 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolót, mert azt majd még Polt Péter vagy valamelyik helyettesének a jelenlétében fogjuk lebonyolítani. Nem tudom, hogy idén év végén vagy a jövő évben kerül erre sor. Konkrét ügyeket fogunk behozni a Ház elé, amelyekben viszont néhány ügyész nem a szakmájának megfelelően, és nem a törvényeknek megfelelően végzi a munkáját. Be fogom majd önöknek mutatni, hogyan csinálnak az elkövetőből sértettet és a sértettből elkövetőt bizonyos esetekben, és hogyan akarnak ártatlanul, akár emberölés kísérletévé átminősített ügyekben bevarrni teljesen tisztességes, büntetlen előéletű magyar embereket, akik valójában áldozatai három-négy másik bűncselekménynek, csak addig-meddig forgatták a jogértelmezést egyesek, hogy végül belőlük lett gyanúsított, és súlyos börtönévekkel fenyegetik őket.

Ez pont az ellenpéldája a tisztességes ügyész eszményének. Belőlük van, a tisztességtelenből van kevesebb, én ebben még mindig hiszek, de én ezeket a példákat is be fogom mutatni, hogy ezeket a férges részeket ki kellene szakítani, hasítani ebből az ügyészi szervezetből, hogy a tisztességesek, a jó szándékúak, a felkészültek tudjanak érvényesülni. Ehhez pedig egy karakán, ha úgy tetszik, tökös legfőbb ügyész kell, olyan, aki tudja, hogy milyen az ügyészségi szervezet különböző szintjein dolgozni, és nem olyan, aki isten tudja, honnan, valami politikai deszantosként majd oda be lesz ejtőernyőztetve. Úgyhogy ez így, ebben a formában teljesen elfogadhatatlan. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)