Kunhalmi Ágnes (MSZP)

KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A héten ismét tanúi lehettünk annak, hogyan működik a Fidesz hatalmi gépezete. Az utolsó pillanatban, a lehető legkisebb nyilvánosság mellett írnak át ismét a jogállamiságot érintő rendelkezéseket. Ez egyértelműen látszik abból, hogy az Alaptörvény módosítását az Igazságügyi Bizottság ülésének megkezdése előtt 45 perccel nyújtották be, változtatva a napirenden. Ez elfogadhatatlan módszer.

Az egyik módosítás az Alaptörvényből azt a fordulatot venné ki, amely szerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell a köztársasági elnök javaslata alapján az Országgyűlésnek megválasztania. Ez a változtatás már csak azért is szembetűnő, mert azt az előírást, hogy a legfőbb ügyészt kizárólag az ügyészek közül választhatják meg Magyarországon, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tartalmazza, vagyis akkor ezt a Fidesz tette bele.

Ezt megelőzően az 1989-ben módosított alkotmányban ilyen korlátozás nem volt, ezért történhetett meg, hogy 1990-ben, majd 2000-ben olyan személy tölthette be ezt a tisztséget, aki sohasem dolgozott az ügyészségen. A rendszerváltás előtti évben ez érthető megoldás volt, hiszen ezt a meghatározó jelentőségű funkciót olyan személlyel kívánták betölteni, aki semmilyen módon nem kötődött a korábbi, rendszerváltás előtti ügyészségi apparátushoz. Ezt az alkotmányos szabályt használta ki aztán a Fidesz 2000-ben, amikor a tisztázatlan körülmények között lemondásra kényszerült Györgyi Kálmán helyett egy akkor fideszes párttagot, Polt Pétert választották legfőbb ügyésznek.

A Fidesz most tehát azzal érvel a módosítás mellett, hogy a rendszerváltás utáni gyakorlatot követi, hiszen két alkalommal is olyan személy tölthette be ezt a tisztséget, akinek nem volt ügyészi múltja. Ugyanakkor nem indokolja meg az előterjesztés és nem indokolja meg a Fidesz azt sem, hogy most mi teszi szükségessé a Fidesz régebbi felfogásának megváltoztatását. Valószínű, hogy a változtatás nem Polt Péter személyéről szól kizárólag, akinek a megbízatása 2028-ban jár le, hanem az utódjáról, akit a Fidesz nem biztos, hogy az ügyészek közül akar majd kiválasztani.

Mélyen egyetértek DK-s képviselőtársammal, Sebián-Petrovszki Lászlóval, aki azt feltételezheti a sebtében benyújtott törvényjavaslat alapján, hogy esetleg önök, tartva egy választási vereségtől 2026-ban, jövőre kilenc évre kineveznek egy ügyészt, legyen az Polt Péter, vagy olyan, akinek éppen nincs ügyészi múltja, hiszen ezután már ezt is meg lehet tenni. És az új kormánynak, aki rendet szeretne tenni a korrupciós ügyekben Magyarországon, nem lesz olyan könnyű dolga, mert a Fidesz által kinevezett, Fideszhez hű ember fog ülni a legfőbb ügyészi pozícióban a következő kilenc évben is. Valószínűsíthető, hogy erről szól ez a mostani fideszes javaslat, mert nagyon jól tudjuk azt, hogy ki Polt Péter, nagyon jól ismerjük az ő politikai elkötelezettségét, amely a mai napig erőteljesen befolyásolja tevékenységét, és nyilvánvaló volt fideszes párttársaihoz való hűsége is a legfőbb ügyész úrnak.

Hasonló változtatást láthatunk az alkotmánybírósági törvényben is. Mind az 1989. évi XXXII. törvény, mind a 2011. évi CLI. törvény értelmében alkotmánybírónak olyan személyt lehet megválasztani Magyarországon, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húsz év jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Emellett mindkét törvény előírta azt is, hogy a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltöltenie, amely betöltésének a feltétele a jogi egyetemi végzettség. A beterjesztett törvényjavaslat ez utóbbi korlátot törli el, feltehetően azért, mert egy jövőben megüresedő alkotmánybírói tisztségre esetleg olyan személyt kívánnak megválasztani, aki rendelkezik ugyan húszéves jogászi szakmai gyakorlattal, ám ezt olyan munkakörben tölthette vagy töltötte be eddig, amelyhez más végzettség is megfelelő volt.

Az Alkotmánybíróságnak tulajdonképpen ma Magyarországon egy kivételtől eltekintve minden tagja fideszes jelölt volt, amely a testület döntéseit nagyon erősen meghatározza. Ezek a változtatások egyértelműen jelzik, hogy a Fidesz mind a legfőbb ügyészi, mind az alkotmánybírói tisztség esetében nem a szakmai szempontokat, hanem a politikai szempontokat helyezi előtérbe. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy a mostani kormányzat számára a szakmai tudás, a megfelelő jogászi gyakorlat nem igazán szempont. E területen is megmutatkozik a Fidesz kormányának mérhetetlen öncélú, hatalompolitikai tevékenysége és a jogállamhoz való viszonya. Nagyon köszönöm, elnök úr és tisztelt Ház, a figyelmet. (Szórványos taps a DK soraiból.)