Dr. Láng Zsolt (Fidesz)

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én úgy éreztem, hogy az előző kétperces hozzászólásomban előrevittem vagy próbáltam előrevinni azt a kérdést, ami a zárszó volt most képviselő asszonynál, hogy mindnyájunkat ért már olyan sérelem, amely, azt gondolom, hogy bőven túl van azon, ami a normál emberi keretekbe belefér, és ez független attól, hogy valaki közéleti szereplő, politikus vagy bármi, és hogy ez ellen tegyünk valamit. Én azt gondolom, hogy ez a törvény ennek lehet egy ilyen első lépése.

Attól függetlenül, hogy egy rossz pillanatban állt meg a mondattal, amikor éppen meghallott valamit, ami valóban nem önnek szólt, ettől függetlenül én a vitában azt láttam, hogy önök megint ebben az egészben nem próbálják meg azt megnézni, hogy hogyan lehetne előremenni, hanem elkezdik azokat a mantrákat mondani, amelyek egyébként hamisak, és amelyek ezt az egész vitát is megint teljesen elviszik.

Ami még nekem kiderült az ön felszólalásából és az előző DK-s felszólalásokból, hogy amikor arról beszélünk, hogy ne lehessen más halálával fenyegetőzni, más családjának a kiirtásával fenyegetőzni, önöknek egy dolog jut eszébe: a migránskérdés, és hogy a kormány olyan szörnyű, hogy egyébként nem engedi be a migránsokat az országba, és őket nem szereti. Tehát látszik, hogy önök fixíroznak teljesen erre a kérdésre, és most is előhoznak olyat, ami egyébként teljesen nem ide tartozik, de láthatóan a kezdetektől nagyon fáj önöknek.

Csak szeretném felhívni viszont a figyelmüket, hogy ebben a kérdésben szép lassan azért az az európai trend, amely, mondjuk, öt éve volt, láthatóan jelentősen változik, és az a kérdés, amelyet mi felvetünk évek óta Európával, az európai migránskérdéssel kapcsolatban, az láthatóan egyébként egyre több embernél megértésre és átgondolásra talál. Tegyék már meg, hogy egyszer önök is a klasszik mantrákon kívül ‑ hogy be kell engedni ide a migránsokat, mi pedig szörnyűséges emberek vagyunk, mert nem akarjuk őket beengedni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ‑ egy picit ebben a kérdésben is elkezdenek gondolkodni, változni, vagy esetleg a párbeszéd irányába haladni. Köszönöm és elnézést, elnök úr.