Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Bizottság 2024. november 19-ei ülésén tárgyalta meg és nyújtotta be az Országgyűlésnek az internetes agresszió visszaszorítását célzó törvényjavaslatot, amely bár terjedelmében nem túl hosszú, de jelentősége annál fontosabb.

A törvényjavaslat elkötelezett az emberi méltóság sérthetetlensége mellett, és a jog eszközeivel is fel kíván lépni az uszító, gyűlölködő kifejezések terjedésével, demoralizáló hatásukkal szemben, függetlenül attól, hogy e kifejezések személyekre vagy személyek meghatározott csoportjára irányulnak. A közelmúltban ugyanis ‑ jellemzően az interneten ‑ megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások vagy kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, nélkülözik az egymás iránti kölcsönös tiszteletet, és rombolják a közügyek emberi megvitatásának kultúráját.

(9.30)

E negatív tendencia egyik oka, hogy a modern, digitális világ arctalan, ezért teret enged a gyűlöletkeltő, akár más halálát is kívánó hozzászólásoknak. A közbeszéd állapotának formálása közös felelősségünk, ezért különösen a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében szükséges ösztönözni a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést. Az Igazságügyi Bizottság indítványa ezért három törvény módosítását kezdeményezi, így a sajtószabadságról szóló törvény, a médiaszolgáltatásokról szóló törvény, valamint a büntető törvénykönyv módosítását.

Tisztelt Országgyűlés! A sajtótörvény és a médiatörvény módosításának célja a sajtótermékek kiadói, amennyiben honlapjukon vagy saját közösségi oldalukon biztosítják a hozzászólás, vélemény, komment lehetőségét, úgy kötelesek legyenek moderálási szabályzatot alkotni és hatékony eljárási rendet kidolgozni annak érdekében, hogy a jogellenes és káros tartalmú hozzászólások kiszűrhetők legyenek. Bár az internetes sajtótermékek egy részének jelenleg is van moderálási szabályzata, ez azonban sajnos nem általános. A jogalkotó célja ezért, hogy ezen szabályzatok és eljárásrendek között összhangot teremtsen, ezért a Médiatanács ajánlást ad ki a szabályzatra és a hatékony megoldások következményeire vonatkozóan, és a szabályzatok megfelelőségét és a mechanizmusok hatékonyságát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala ellenőrizné a törvényjavaslat szerint.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A büntető törvénykönyv módosítása a köznyugalom elleni bűncselekmények közé iktatja be az internetes agresszió új tényállását. Aki ugyanis nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ, vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követne el.

A tényállás védené egyrészt a köznyugalmat, a közösség félelemmentes élethez való jogát, másrészt az érintett személyek emberi méltóságát is. A tényállás megvalósulásához ugyanis a közlésnek mindig meghatározott ember vagy emberek közössége ellen kell irányulnia. A közösség megfélemlítéstől mentes kommunikációhoz való joga ugyanakkor függetlenül is védendő és biztosítandó, hogy az érintettek sérelmezik‑e az ilyen megnyilvánulásokat, vagy egyáltalán tudomást szereznek‑e a közléséről, ettől függetlenül is védendő. Az új tényállás megfogalmazásával a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a tényállásban megjelenő gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos tényállási elem, hogy a bűncselekmény kizárólag nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül követhető el. Nem tartozik ide az élő, például tüntetésen, nyilvános fórumon való kommunikáció, mivel a nyilvános, fizikai valóságban is megvalósuló megnyilvánulásokban a közlés és közlő együttesen jelenik meg, ezért ezekben az esetekben a jelenlegi tényállások, így gondoljanak például az uszítás, köznyugalom megzavarása, ezek a büntető törvénykönyvi tényállások képesek megfelelően rendezni ezeket az eseteket.

Ugyancsak nem követhető el ez a bűncselekmény a privát, zárt körben, például kis létszámú zárt Facebook-, Viber-, messengercsoport tekintetében. A bűncselekmény elkövethető kifejezés, ábrázolás vagy kép- és hangfelvétel használatával, illetve közzétételével, azaz megvalósulhat szóbeli vagy írásbeli, nyelvi, szöveges kommunikáció vagy bárminemű ábrázolás, GIF-ek útján is. Megvalósulhat továbbá akkor is, ha az elkövető a saját gondolatát fejezi ki, teszi közzé, illetve ha egy másik forrásból származó tartalmat megoszt, továbbküld, azt közzétesz.

Önmagában az egyetértés ‑ nevezzük lájkolásnak ‑ nem tekinthető büntetendőnek, azonban a sértő tartalmat megjelenítő egyetértő hozzászólás vagy a sértő tartalmú hozzászólásoknak támogató tartalommal nagy nyilvánosság felé való továbbítása, másokkal történő megosztása viszont már tényállásszerűnek minősülne. A tényállásszerű elkövetéshez a jogsértő kifejezésnek beazonosítható személyre vagy személyekre kell vonatkoznia. Tehát a bűncselekmény akkor valósul meg, ha egyértelműen és konkrétan beazonosított személyt, személyeket érint. A tényállás megállapításához nem szükséges az érintett személy, személyek nevének közlése, egyértelmű utalással, körbeírással, közismert megnevezés alkalmazásával is megvalósítható lenne a bűncselekmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Más személy büntetendő cselekménnyel okozott erőszakos halálának vagy kínzásának vagy sanyargatásának a kívánása a mi álláspontunk szerint nem tolerálható. E körben fontos ezért kiemelni, hogy a tényállás jogilag helytelenített büntetendő magatartást tilalmaz, vagyis jogszerű cselekmények ‑ például a jogos védelem ‑ nem tartoznak ide, ahogy az emberi beavatkozástól függetlenül bekövetkező események kívánása sem valósít meg tényállásszerű magatartást. Önmagában a másnak történő rosszakarás továbbra sem valósít meg bűncselekményt, még akkor sem, ha nyilvánvalóan erkölcsileg elítélendő. Ugyanakkor egyes erőszakos, ember által szándékosan elkövethető cselekményre, annak szándékára utaló kifejezések már tényállásszerű magatartást valósítanak meg.

A kifejezés által érintett másik elkövetési magatartás a különös kegyetlenséggel megvalósuló személy elleni erőszakos cselekmény. A különös kegyetlenség, a hétköznapi értelemben vett kínzás, sanyargatás, kegyetlenkedés jogalkalmazói gyakorlata kiforrott. Az ilyen tartalmú közlések ugyanolyan mértékben elfogadhatatlanok a mi álláspontunk szerint, mint a halálos eredménnyel járó közlések. Az „internetes agresszió tényállásszerű elkövetéséhez” kifejezésnek büntetendő cselekményre kell vonatkoznia, vagyis ebben az esetben nem szükséges, hogy a használt kifejezés pontos büntetőjogi minősítése az elkövető által ismert legyen.

Végezetül a büntethetőséget kizáró okra szeretném a tisztelt Ház szíves figyelmét felhívni. Nem büntethető ugyanis az, ha valaki a tényállásszerű magatartást ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve akkor, ha a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében a jogalkotó szükségesnek tartotta, hogy ennek kereteit ne a jogalkalmazói gyakorlat esetleges bizonytalansága határozza meg, hanem e kivétel egyértelmű jogszabályi rendelkezésként jelenjen meg.

Ugyanakkor fontos leszögeznem, hogy e tevékenységek sem szolgálhatnak jogellenes kibúvóként, ha a védendő jogtárgyak érdemben sérülnek.

(9.40)

Ennek megfelelően a visszaélésszerű, a félelem keltésére alkalmas közlések nem képezhetnek kivételt a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az internetes agresszió visszaszorítása gyermekeink, hozzátartozóink és minden jóérzésű honpolgár védelme érdekében szükséges, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság indítványát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)