{"cycle": 42, "id": "131-64", "date": "2024-11-28", "ulnap": 131, "seq": 64, "speaker": "Dúró Dóra (Mi Hazánk)", "p_azon": "d028", "faction": "Mi Hazánk", "kind": "felszólalás", "role": "az Országgyűlés alelnöke", "event": "Általános vita folytatása és lezárása T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/9894", "duration_s": 881, "position": "az Országgyűlés alelnöke", "chars": 10920, "paragraphs": ["DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetéssel kapcsolatos általános gazdaságpolitikai kritikát az elnökünk a felszólalásában elmondta. Én kizárólag a magyar gyermekek szemszögéből szeretnék a költségvetésről beszélni, és az a szomorú hírem van, hogy nem túl sok jóról tudok beszámolni.", "Éppen ma jelent meg a KSH legfrissebb jelentése, amely alapján az idén eddig 40 ezerrel csökkent Magyarország lélekszáma, és azt látjuk, hogy semmiféle demográfiai fordulatnak még csak a nyoma sincsen az elénk terjesztett költségvetésben. Nyilvánvaló, az önök elsődleges kommunikációs eszköze ezen a területen a családi adókedvezménynek a megduplázása, amelyet egyébként ügyesen kommunikálnak így, de valójában nem ez fog történni, jövőre még egy 50 százalékos emelés, és azt követően fogják 2026. január 1-jétől a második 50 százalékos emelést foganatosítani. Ez nem ugyanaz, mintha megdupláznák, egyrészről.", "Másrészt, hogyha megnézzük, hogy ezen intézmény bevezetésekor mennyit ért az akkori összeg, és mennyit fog érni ezen két lépcsőben megvalósuló 50-50 százalékos emelés után, akkor azt látjuk, hogy még akkor sem fogja elérni például egy négygyermekes család esetében a 2011-es reálértékét ez a juttatás. De még ha el is érné, az sem volna elég a demográfiai fordulathoz.", "Orbán Viktor maga beszélt arról, hogy 2030-ra szeretné elérni a 2,1-es teljes termékenységi arányszámot, ami elvándorlás nélkül elegendő ahhoz, hogy egy nemzet demográfiai értelemben fenntartsa a saját lélekszámát. Csakhogy mióta a miniszterelnök ezt a mondatát, célkitűzését elmondta, azóta 2030-hoz közeledtünk, a 2,1-es termékenységi arányszámtól pedig távolodtunk, és a ma nyilvánosságra hozott adatok alapján még tovább távolodunk, és ez nem csak az anyagi juttatások miatt van így. A családpolitika nem tud azokra a kihívásokra választ adni, amit a XXI. századi jóléti állam jelent ezen a szakpolitikai területen.", "És nem csak a Covid miatti megtorpanásról van szó, mert egyre több nemzetközi demográfiai cikk is arról ír, hogy nem az anyagi juttatások a legfontosabbak. Sőt, vannak olyan vélemények, tudományos, szakmai vélemények, amelyek az anyagi juttatások szerepét csak a harmadik helyre sorolják, és első helyre a szemléletformálást. Merthogy azokban a nyugat-európai vagy észak-európai, főleg a skandináv országokban, ahol ténylegesen történt előrelépés a teljes termékenységi arányszámban átmenetileg és éveken keresztül ‑ hozzáteszem a korrektség kedvéért, ez Magyarországon is így volt, nem vitatom ‑, ahol már 1,9 körül tartottak, most ott is visszaesés következett be.", "Hosszú távon nem járható a skandináv modell sem a családpolitika vonatkozásában, pedig sokat fordítottak rá, pedig kiépült az intézményrendszer, széles körben elérhető a gyermekek napközbeni ellátása, az apasági szabadság, nagyon széles körűek a támogatások, és mégis megtorpant a lélekszám és a teljes termékenységi arányszám növekedése. Tehát önmagában anyagi ráfordításokkal nem lehet a családpolitika terén hosszú távú, érdemi előrelépést elérni. Szemléletformálással viszont lehetne, de erre meg nem költ a kormány.", "Tehát önök az állami propagandára költött milliárdokból, tízmilliárdokból egy fityinget sem költenek arra, hogy a családi életformát népszerűsítsék vagy kifejezzék a megbecsülésüket azok iránt, akik gyermeket nevelnek. Milyen jó lenne, ha nem a digitális állampolgárság nézne vissza ránk az óriásplakátokról, hanem mondjuk, a családi életforma népszerűsítése, mert ez igenis hatással van az emberekre. Hatással van az, hogy hogyan beszélünk például a nőkről.", "Ki a sikeres nő Magyarországon? Az, aki egy vállalat vezérigazgatóságába vagy vezető testületeibe be tud jutni? Általában erről beszélünk, hogy mekkora a női vezetőknek az aránya a különböző szektorok felső pozícióiban. Miért nem jelenik meg sikeres nőként az, aki gyermekeket nevel? Az miért nem lehet inspiráló? Miért nem lehet egy élet beteljesedése, hogy valaki azt mondja, hogy nincsen piaci munkahelye, hanem a gyermekeivel szeretne foglalkozni? Miért nem mérjük azt, hogy hány olyan édesanya van, aki szeretne még gyermeket, de ebben akadályozza vagy a környezete, vagy az anyagi helyzete, vagy bármi? Miért csak arról beszélünk rendszeresen, hogy az a sikeres, aki egy vállalat vezető pozícióját be tudja tölteni nőként?", "Ráadásul ez azért is hibás elgondolás, mert valójában a nők karrierambíciója az első gyermekük megszületésekor radikálisan visszaesik. Huszonéves korukban a nőknek több mint 70 százaléka mondja azt, hogy az életében nagyon fontos vagy elsődleges helyet foglal el az, hogy a munkahelyén előrébb jusson. Miután megszületik a gyermekük vagy betöltik a harmincéves korukat, ez radikálisan, majdhogynem a felére esik vissza.", "Tehát ez a szemléletváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy azt mondjuk az édesanyáknak, a nőknek, hogy te akkor is megbecsült vagy, te akkor is sikeres vagy, ha az életedet a családodnak áldozod, és nem kell azt méregetni, hogy te milyen pozíciót töltöttél be. De ehhez elengedhetetlen lenne az is, hogy a főállású szülőség intézményét bevezessük, és biztonsággal, anyagi biztonsággal is nézhessen szembe az, aki azt mondja, hogy ő az életét a saját gyermekeinek fogja szentelni.", "A skandináv példára visszatérve, az nagyon fontos, hogy mondjuk ki ‑ és ezt jó lenne, ha a kormány is kimondaná ‑, hogy családtámogatást nem szüntetünk meg. Önök ezt megtették sajnos, éppen akkor, amikor visszaesés is történt ‑ például a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét kivezették a rendszerből, ez 2023. december 31-én megszűnt ‑, mert a családtámogatások folyamatos bővítésére van szükség ahhoz, hogy egy folyamatosan támogató társadalmi környezetet tudjunk kialakítani.", "A kormányzati szemléletformálásba igenis bele kellene tartoznia annak, hogy ilyen tudatos stratégiája van a kormánynak, szemben azzal, amit a hétköznapokban önök mutatnak. Mert ha a fiatalok azt tapasztalnák maguk körül, a saját környezetükben, a saját üzenőfalukon, a közösségi médiában vagy a kormányzati médiában, hogy a család egy kiemelt érték, és ez jönne velük szembe nap mint nap, akkor ez igenis őket is gondolkodásra késztetné és a családi életforma irányába terelné.", "(14.10)", "Rengeteg olyan programot megvalósíthatnának, amelyhez költségvetési forrásra sincsen szükség. Kizárólag az önök rendelkezésére álló médiafelületet használhatnák ezen érték bemutatásának szentelve, de ezt nem tették meg az elmúlt másfél évtizedben.", "A családok válsága tulajdonképpen még mélyebbre nyúlik vissza, mert alapvetően az emberi kapcsolatok válságát éljük. Ez következménye a digitális eszközök növekvő számának, illetve növekvő használatának. Az, hogy az iskolákban nagyon korlátozott mértékben lehet most már használni ezeket az eszközöket, üdvözlendő, mi is szorgalmaztuk, és mi is támogatjuk. De az, hogy ezeknek milyen mély következményei vannak a gyerekekre nézve és az egész társadalomra nézve, úgy gondolom, hogy azt maga a kormányzat nem kezeli kellő súlyánál.", "Mióta ezek az eszközök széles körben elterjedtek, azóta a depressziós fiatalok aránya 188 százalékára nőtt meg. Azon fiatalok, tinédzserkorú tizenéves fiatalok száma, akik öngyilkosságot kíséreltek meg elkövetni, több mint 46 százalékkal nőtt. Az egész világképüket megváltoztatja ez az eszköz. Ha nincsen a kormánynak és az egész társadalomnak, a szülőknek, az oktatási intézményeknek, az államnak és mindenkinek, aki egyáltalán hatással van, és kapcsolatba kerül a gyermekekkel, stratégiája arra, hogy hogyan fogjuk ezeket a gyerekeket megtanítani alapvető emberi normákra, akkor egy olyan társadalomban fognak ők felnőni, amely nem fogja tudni saját magát egyszerűen fenntartani, ahol azok az értékek, amelyek az ezeréves magyar államiság során minden alkalommal segítettek nekünk a túlélésben, el fognak tűnni.", "A házasság válságáról is kell beszélnem ezen a ponton, mert a házasságkötések száma is évről évre csökken. Ez nyilvánvalóan hozza magával azt, hogy a gyermeklétszám is csökken. Ha keresztény politikusként, emberként veszünk részt a közéletben, akkor nyilván egy értékrendi elköteleződésünk is van a házasság intézménye mellett. Ugyanakkor nincs olyan kutatás ‑ a hatvanas évektől kezdve Japántól Brazíliáig, az Egyesült Államoktól Nagy-Britanniáig vagy Magyarországig ‑, amely bármely más együttélési formát előnyösebbként határozna meg az ember számára, mint amilyen a házasság. Nincs ilyen, és nem vitatja senki, hogy a házasság mind a fizikai, mind a mentális egészségre kimutathatóan pozitív hatással van. Ráadásul nemcsak az egyénnek egy rendkívül fontos értéke a mentális és fizikai egészsége, hanem a társadalom legalapvetőbb egységének, a családnak is az alapja. Ehhez képest ölbe tett kézzel nézik évek óta, hogy a házasságkötések száma Magyarországon szintén csökken.", "Tehát az anyagiakat is érintő alapvető szemléletváltásra lenne szükség a családpolitika területén és arra, hogy azokat az értékeket, amelyek valóban zálogai lehetnek annak, hogy Magyarország lélekszámában gyarapodó nemzet legyen, ezeket az értékeket a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kellene támogatni. Ugyanis az is egy kormányzati kommunikáció csupán, hogy mi az Európai Unió országai közül milyen sokat költünk családtámogatásra.", "Az Eurostat adatai szerint ugyanis a GDP százalékában vizsgálva az EU 24 tagállamának e kiadásait, tehát a családtámogatásokat, messze az átlag alatt költünk erre, csak a 20. Magyarország. Ez a 2023. évi és a 2024. évi ráfordítás adatai alapján az Eurostat kimutatása. Tehát a 27 tagállamból szerintük a 20. helyen áll Magyarország, ráadásul a magyar infláció sokkal magasabb mértékű volt, mint a többi tagállamban.", "A családtámogatásoknak éppen ezért is az inflációkövetővé tétele sem várathat magára, mert az, ami akár az adókedvezménnyel, akár az összes többi rendszeres családtámogatással történt az elmúlt évek magas inflációja miatt, rendkívül nehéz helyzetbe hozta magukat a családokat.", "Zárógondolatként még egy vetületre szeretném felhívni a figyelmet, mert ha megkérdezzük a magyar fiatalokat, hogy ők miért nem vállalnak gyermeket, mi az, ami gátja ennek, mi az, ami akadálya, akkor a már korábban általam említett párkapcsolati nehézségek után a lakhatás kérdését hozzák fel mint legnagyobb gátat. Éppen ezért a Mi Hazánk azt javasolja, hogy a családot alapító fiatalok lakásbérleti díját támogassák, vagy valamilyen speciális olyan, a lakhatást érintő támogatást kapjanak a családot alapító fiatalok, amely érdemi segítséget jelent az ő számukra azért, hogy a vágyott gyermekeik időben meg tudjanak születni, merthogy az édesanyák életkorának a kitolódása is folytatódott.", "Tehát összességében azt tudom elmondani, hogy ahhoz a demográfiai fordulathoz, ami szükséges lenne Magyarország számára, hogy fenntartható tudjon lenni lélekszámában a nemzetünk, vajmi keveset tartalmaz ez a költségvetés, és félő, hogy ismételten csak távolabb fogunk jutni attól a céltól, amit egyébként maga a miniszterelnök is megfogalmazott. Köszönöm a figyelmet."]}