Dr. Szabó Tünde (Fidesz)

DR. SZABÓ TÜNDE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak először is általánosságban a költségvetésről, mielőtt rátérnék a sport területére.

A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, amelynek alapja a gazdasági semlegesség. A háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát. Reméljük, a 2025. évben belátható közelségbe kerül a háború lezárása, hiszen a béke Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.

A jövő évi költségvetés három fő pillére: a jövedelmek vásárlóerejének a növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-program. Az előttünk fekvő költségvetés egy olyan, növekedésen alapuló, többéves bérmegállapodás alapjait teszi le, amellyel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.

Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetésen keresztül tőkét kapnak a kis- és középvállalkozások, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni. 2025 a kisvállalkozások megerősítésének is az éve lesz. Jövőre a lakhatással kapcsolatban elindul egy olyan otthonfelújítási program, amely az ingatlan értékét növelheti. A fiatalok esetében 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt kapnak a munkáltatók, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. A 13. havi nyugdíjra továbbra is számíthatnak a nyugdíjasok.

A jövő évi költségvetésen keresztül továbbra is cél a magyar családok megerősítése és az egyedülállóan széles körű családtámogatási rendszer további bővítése. Célkitűzés, hogy anyagilag ne járjon rosszabbul, aki gyermeket vállal. Ennek érdekében jövőre olyan intézkedések kerülnek meghozatalra, amelyek segítik a fiatalok életkezdését, erősítik a családok pénzügyi pozícióit, valamint megfizethető lakhatást biztosítanak. Ezért a 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a magyar kormány. Ez 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. 2010-hez képest négyszer többet fordít a kormány a magyar családok támogatására 2025-ben.

Az oktatással kapcsolatban pedig el szeretném mondani, hogy a költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére ‑ ezt már többször is hallhattuk az előző felszólalások kapcsán ‑, ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetés ilyen összegének. Az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a kormány a korábbi vállalását, így a tanárok fizetése jövőre eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már a felszólalásom elején is említettem, a sport területéről is szeretnék szót ejteni részletesebben. Továbbra is célunk, hogy Magyarország sportnemzet legyen és sportoló nemzet is legyen, ezt szolgálják az ágazati projektek, a szakpolitikai eszközök. Jelen gazdasági helyzetben nagy eredménynek tartjuk, hogy 2025-ben folytatódhat valamennyi, korábban elindított programunk, például a nemzeti versenysportfejlesztési program, melynek fő célja az olimpiai sportágak támogatása a hazai és nemzetközi eredményesség érdekében. Továbbra is megvalósulhat az olimpiai kereteket nagy többségében adó, kiemelt budapesti és vidéki sportszervezetek támogatása és az edzői programok folytonosságának biztosítása.

Az eredményes szereplés támogatását, illetve az elért eredmények megbecsülését szolgálja továbbra is a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az olimpiai járadék és a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék, a sportvilágeseményeken 1‑8. helyezést elérő sportolók és a felkészülésükben közreműködő edzők, nevelőedzők és sportszakemberek állami jutalma, illetve az Európa- és világbajnokságokon elért érmesek és az őket felkészítő edzők és sportszakemberek eredményességi támogatása is. Óriási eredmény, hogy a nem olimpiai sportágak hosszú évekig változatlan összegű támogatását jelentősen növelni tudjuk. A sportszakmai feladatok megvalósításához szükséges a megfelelő minőségű, állami tulajdonban álló infrastrukturális háttér biztosítása, amelyek központi szereplője a Nemzeti Sportügynökség, amely tulajdonosi joggyakorlója több mint kétszáz állami tulajdonú sportingatlannak, melyek közül több mint százat saját hatáskörben üzemeltet.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a rendszeresen sportolók számának növelésére, a területi különbségek mérséklésére, ezáltal a lakosság egészségügyi állapotának javítására, a betegségmegelőzésre, amely intézkedések makrogazdasági hatásként hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez is. Többek között ezt a célt szolgálják és hivatottak szolgálni a „Sportoló nemzet” programhoz kapcsolódó támogatások, ahol a sport népszerűsítésével, a diák- és hallgatói sport és a sportiskolai program támogatásával olyan alap kerül létrehozásra, amely a jelenkor és a jövő nemzedéke részére megteremti a sport szeretetét, és felkészíti őket a sportolói karrierjükhöz való előrelépés lehetőségeire is.

2025-ben többletforrás áll rendelkezésre a nemzeti versenysport fejlesztési programra, az olimpiai keret egyéni tehetségmenedzselési programjához szükséges költségekre, a 2027-es felnőtt tájékozódási futó-világbajnokságra, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség székhelyének Budapesten történő kialakítására, a nem olimpiai sportágak szakmai és működési támogatására, a világjátékok jutalmazására és a nemzeti úszóprogram további folytatására, valamint a sportegyesületek, sportszervezetek, konzorciumok támogatására és a program minden vármegyére történő kiterjesztésére.

(14.00)

A sportágazatban a jövő évben is a meglévő, korábban létrehozott létesítmények karbantartása, állagmegőrzése, felújítása és energetikai szempontú fejlesztése, valamint új létesítmények megvalósítása prioritásként jelenik meg, figyelemmel a költségvetési törvény adta lehetőségekre. A szakpolitikai, kormányzati és társadalmi célkitűzések közötti összhang megteremtésével olyan létesítmények létrehozása, fenntartása a cél továbbra is, amelyek hosszú távon képesek kiszolgálni az adott sportágat, földrajzi vagy társadalmi egységet, legyen az települési, regionális vagy országos szintű, amelyek a lehető legnagyobb mértékben képesek ellátni a sporthoz fűződő társadalmi feladatokat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottaknak megfelelően ezúton is kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvény tervezetét támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)