Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Intenzív két napon vagyunk túl, és azt gondolom, hogy nagyon sok mindenről volt szó, így engedjék meg, hogy zárszóként összegezzem, hogy meglátásunk szerint miről szól az önök előtt lévő jövő évi költségvetési tervezet.

A kormány álláspontja szerint az új gazdaságpolitika költségvetése megvédi a 2010 óta elért eredményeket, továbbra is garantálja az ország fizikai biztonságát, és javuló makrogazdasági mutatók mellett biztosít új lehetőségeket a gazdaság számára. A 2025-ös költségvetés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára, egyúttal megalapozza a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését, továbbra is kiemelten kezeli Magyarország biztonságát a honvédelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékának megtartásával, valamint minden szükséges forrást biztosít a rezsiköltségek alacsonyan tartásához. A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretét betartva jövőre is megvédi a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését, melyhez a költségvetés tartalmazza a szükséges fedezetet. Végül, de nem utolsósorban a kormány a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzte ki célul.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány új gazdaságpolitikai akcióterve a gazdasági semlegesség politikájával együttesen 2025-től ismét érdemi növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot. Az új gazdaságpolitika fontos eleme a bérmegállapodás. Mint ismert, a minimálbérről szóló megállapodás ezen a héten köttetett meg. Ez alapján három év alatt 36 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek. Szintén emelkedik a garantált bérminimum, és ez azt eredményezi, hogy várhatóan a többi jövedelmi kategóriánál is, a többi bérszintnél is emelkedést láthatunk majd. A költségvetés egy olyan, a növekedésen alapuló többéves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon érhető el a 400 ezer forintos minimálbér és az egymillió forintos átlagbér Magyarországon.

Ahhoz, hogy ennek a munkáltatói oldalon is meglegyen a fedezete, a magyar kis- és középvállalkozások támogatására elindítja a kormány a Demján Sándor-programot. Ennek keretében új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek lesznek elérhetőek a Széchenyi-kártya-program keretén belül. Exportösztönzési projekteket, programokat finanszírozunk, valamint támogatjuk a digitalizációt, és csökkentjük az adminisztrációt. A legnagyobb újdonság pedig a tőkejuttatás a kis- és középvállalkozások számára, melyekkel új beruházásokat tudnak finanszírozni, és abban bízunk, hogy a kis- és középvállalkozások, amelyek részt vesznek a programban, meg fogják tudni majd duplázni a méretüket.

A kormány a fiatalok lakáshoz juttatását is könnyíti. Adókedvezményt nyújt azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak, valamint új elem a SZÉP-kártya és a nyugdíj-megtakarítások felhasználhatóvá tétele lakásfelújítási célra 2025-től. A kormány bevezeti a munkáshitelt, vagyis a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt biztosít. Emellett az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken újraindul az otthonfelújítási program, amelynek keretében akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 6 millió forint összegű, 3 százalékos kamatozású kölcsön lesz igényelhető.

Tisztelt Ház! A gazdaság dinamizálása, valamint a munkahelyteremtés érdekében a kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött. Több mint 300 új beruházást indít el a kormány a következő évben, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-re eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint.

Emellett a kormány csaknem 770 milliárd forintot fordít a jövőre befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást ad át vagy zár le a következő évben. Ezek összköltsége a 4200 milliárd forintot is meghaladja. Az induló és lezáruló beruházások finanszírozása tehát eléri az 1250 milliárd forintot. A folyamatban lévő projektek biztosítására pedig még ennél is nagyobb összeget fordít a kormány, ezáltal is támogatva a hazai gazdaság bővülését, a hazai ipart. Az önök előtt lévő törvényjavaslatban az összes beruházási, felhalmozási kiadás összege így közel 3088 milliárd forintot érhet el.

Tisztelt Országgyűlés! Előretekintve, a magyar gazdaság bővülése a legtöbb nemzetközi előrejelzés szerint 2025-ben várhatóan felgyorsul. Minderre alapozva a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és mérséklődő, 3,2 százalékos inflációval számol. A gazdaság bővülésére támaszkodva folytathatjuk az államadósság és a költségvetési hiány csökkentését.

A GDP-arányos államadósságot a 2023-as 73,4 százalékról idén remélhetőleg csökkenteni tudjuk, majd az 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődhet. Az államadósság-kezelésben stratégiai célkitűzés az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzet megőrzése. A költségvetési hiányt ‑ ahogy említettem ‑ tovább mérsékeljük, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolunk 2025-ben. Ahogy az már többször elhangzott, 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

A családtámogatásokra több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kormány, így 2010-hez képest négyszer többet fordít e területre. A jövő év kiemelt intézkedése a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázása. Ennek első szakasza 2025. július 1-jétől, a második lépése 2026 januárjában valósul meg.

A nyugdíjak értékének védelme kiemelt ügye a kormánynak. Ennek megfelelően a nyugdíjak összegét a 2025. évi 3,2 százalékos emeléssel már több mint duplájára, egész pontosan 116,6 százalékkal emeli a kormányzat 2010-hez képest, a reálértékét pedig 25 százalékkal növeli. A nyugdíjemelésen túl további intézkedések is segítik a nyugdíjasokat, mint például az, hogy jövő februárban is sor kerül a 13. havi nyugdíj kifizetésére, amely állandósul. Erre 2025-ben több mint 530 milliárd forintot különít el a jövő évi költségvetési tervezet.

A kormány megőrzi a „Nők 40” programot, azaz továbbra is biztosítja a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat.

Az egészségügy forrásait 2025-ben 3717 milliárd forintra emeli a tervezet szerint a kormány. Ez 330 milliárd forintos növekedés az idei évhez képest, a 2010-es összegnél 2520 milliárd forinttal magasabb.

Az oktatási kiadások közel 500 milliárd forinttal növekedhetnek, így több mint 3876 milliárd forintot érve el 2025-ben.

A jövő évi költségvetési tervezet tartalmazza a szükséges fedezetet a korábban megkezdett egészségügyi bérfejlesztések folytatásához és a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok jövedelemkiegészítéséhez is. Biztosítja a nagy értékű gyógyszerek és eszközök további beszerzését, illetve a méltányossági gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás átalakítását, ahogyan rendelkezésre áll az immár az egész országot lefedő ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is.

(20.00)

A tervezet garantálja a már megkezdett egészségügyi ellátást javító intézkedések további finanszírozását, a fejlesztések és bővítések költségvetési fedezetét.

Folytatva az ágazati források ismertetését, a honvédelmi kiadások jövőre is elérik a GDP 2 százalékát. Ezzel Magyarország teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségét. A rendvédelmi kiadások jövőre megközelítik az 1400 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 947 milliárd forintos, azaz több mint háromszoros növekedést jelent. Ezek a védelmi források tovább erősítik hazánk fizikai biztonságát, növelik Magyarország védelmi képességeit.

Tisztelt Ház! A közszolgálatban dolgozók munkájának elismerése a bérek emelésében is megmutatkozik. A béremeléseket jövő évben is folytatja a kormány. Tovább nő a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók bére, elindul a vízügyi dolgozók háromlépcsős béremelése, továbbá a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek is jelentős bérfejlesztésre számíthatnak jövőre.

A 2025. évi költségvetés tervezete természetesen biztosítja valamennyi már megvalósult, illetve 2025-re eldöntött bérfejlesztés, béremelés fedezetét is. Ezenfelül sor kerülhet az igazságügyi ágazat béremelésére is. Ennek értelmében jelentősen nőhet a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók illetménye három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában. Így összességében a bírák jövedelme 48 százalékkal növekedhet, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Összegezve az elmondottakat, a 2025. évi költségvetés megfelelő forrást biztosít ahhoz, hogy a kormány tovább növelje a családok támogatását, a kiemelt ágazatok finanszírozását, megerősítse a vállalkozásokat, megvédje a rezsicsökkentést, megőrizze a nyugdíjak értékét, garantálja az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédje Magyarország határait az illegális migrációtól.

Mindezek alapján kérem szíves támogatásukat a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)